A kormány 4,9 százalékos hiánycélt és jelentős kiadáscsökkentést tervez 2027-re, miközben új adóintézkedésekkel, béremelésekkel és családtámogatásokkal is számol. A költségvetés sikere elsősorban azon múlhat, hogy a bejelentett megtakarításokból mennyi valósul meg.

Luxembourg kiforrott jogi és intézményi hátteret, Abu-Dzabi közelséget kínál a közel-keleti tőkéhez. Hogyan egészítheti ki egymást a két pénzügyi központ, és milyen új elvárásokkal szembesülnek a nemzetközi alapkezelők?

Az Nvidia részvényeinek ára 2024 áprilisa óta mintegy 150 százalékkal emelkedett, a vállalat pedig újabb rekordot állított fel részvény-visszavásárlási programjának bővítésével. Eközben az AI-biztonság, a szoftverek és a robotika felé is terjeszkedik. Milyen növekedési lehetőségek állnak még előtte, és milyen kockázatok veszélyeztethetik a folytatást?

A 2026-os költségvetésben 792,5 milliárd forintot különítettek el lakossági rezsivédelemre, miközben a következő években több ezer milliárd forintos költségvetési kiigazításra lehet szükség. Mekkora mozgásteret teremtene a rezsicsökkentés átalakítása, és valóban érdemben közelebb vinné-e Magyarországot a 3 százalékos hiánycélhoz?

A vártnál jóval erősebben teljesített augusztusban a magyar ipar: a termelés éves alapon 8,7, júliushoz képest 1,0 százalékkal nőtt. A kiskereskedelem ezzel szemben veszített lendületéből. Mit árul el a két friss adat a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítményéről?

A BUX az idei évben már közel 40 százalékos pluszban is járt, de a magyar részvénypiac értékeltsége továbbra is diszkontot mutat régiós és feltörekvő piaci összevetésben. Mi hajthatja a következő szakaszt, mely vállalati sztorik lehetnek meghatározók, és milyen kockázatok törhetik meg a lendületet?

A KATA 2022-es szigorítása után ismét jelentősen bővülhet azok köre, akik ezt az adózási formát választhatják. A tervek szerint a katások újra számlázhatnának cégeknek és szervezeteknek, miközben a jogosultak köre is szélesedne. Ennek ugyanakkor ára lehet: a jelenlegi havi 50 ezer forintos adó várhatóan emelkedik, és a kisadózók nyugdíjhelyzetén is változtatnának. A részletszabályok még nem ismertek, de néhány következtetést már most le lehet vonni.

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, miközben 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt. Az alacsony augusztusi infláció ellenére az energiaárak és a nemzetközi kockázatok óvatosságot indokolnak. Mit jelent az új cél a következő kamatcsökkentés, a forint és a magyar gazdaság szempontjából?

A geopolitikai feszültségek egyszerre emelték a nyersolaj árát és szűkítették a dízel kínálatát, így az integrált olajvállalatok két oldalról is támogatást kaptak. Meddig tarthat a magas finomítói marzsok és az emelkedett olajárak kedvező kombinációja?

Az Nvidia rekordbevételt termel, miközben legnagyobb vevői egyre több tőkét költenek AI-infrastruktúrára. A kereslet továbbra is erős, de a következő évek kulcskérdése az lehet, hogy a bevételek képesek-e utolérni a beruházások és az adósság növekedését.

Az elmúlt három évben a magyar gazdaság teljesítménye gyakorlatilag stagnált. Mi válthatja fel a kifutó, foglalkoztatás-bővülésre épülő növekedési modellt, és reális lehet-e hosszabb távon az évi 3 százalék körüli GDP-bővülés?