Az elmúlt közel egy évben látványosan eltérő pályára került a klasszikus kriptopiac és a hagyományos pénzügyi eszközök tokenizált változatainak piaca. A bitcoin a 2025 őszi csúcsa után nagyot esett, majd az elmúlt hetekben ismét meredeken emelkedni kezdett. Közben a blokkláncra vitt állampapírok, pénzpiaci alapok és más valós eszközök piaca jóval csendesebben, de szinte folyamatosan bővült.
Tokenizáció alatt itt egy már létező pénzügyi vagy valós eszköz digitális, blokkláncon nyilvántartott megjelenítését értjük. Ilyen lehet egy állampapír, befektetési alap, részvény, árupiaci eszköz vagy akár ingatlan. A token értékét alapvetően a mögötte álló eszköz adja. A blokklánc elsősorban az eszköz nyilvántartását, átruházását és elszámolását alakítja át.
Két piac, ugyanaz a technológia, ellentétes irányok
Az rwa.xyz adatai alapján a disztributált, vagyis közvetlenül tokenek formájában forgalomban lévő valós eszközök összértéke 2026. szeptember 2-án 38,8 milliárd dollár volt. Ez nagyjából másfélszerese a 2025. október eleji értéknek.
A platform augusztus végi adatai szerint a tokenizált eszközöket tartó tárcacímek száma 2,93 millió közelében járt, és 30 nap alatt több mint megduplázódott. Ezt nem érdemes egy az egyben felhasználószámként értelmezni, hiszen egy szereplő több címet is használhat. A növekedés üteme ettől még figyelemre méltó.
A teljes kriptopiaci kapitalizáció ezzel szemben szeptember elején mintegy 2,7 ezermilliárd dollár volt. Ez több mint harmadával maradt el a 2025. októberi, 4,3 ezermilliárd dollár körüli csúcstól.
A bitcoin hasonló utat járt be. A 126 ezer dollár feletti csúcsról 2026 nyarára 58–65 ezer dollár közé esett, majd augusztus végén ismét lendületet kapott, és szeptember elejére 78 ezer dollár környékére tért vissza.
A stablecoinok piaca jóval kevésbé mozdult. A 2025. októberi, mintegy 320 milliárd dolláros szintről szeptember elejére körülbelül 303 milliárd dollárra csökkent.
A tokenizációs piac mérete definíciófüggő
A tokenizációról szóló piaci becsléseknél könnyű egymással össze nem hasonlítható számokat egymás mellé tenni. Az rwa.xyz két eltérő kategóriát használ: a disztributált és a reprezentált eszközökét.
A disztributált modellben a blokklánc maga is része a terjesztési infrastruktúrának. A befektető saját tárcáján vagy letétkezelőjén keresztül tarthatja és továbbíthatja a tokent. Az rwa.xyz által mért, 38,8 milliárd dollár körüli RWA-piac ezt a kategóriát jelenti.
A reprezentált eszközöknél a blokklánc inkább nyilvántartási és elszámolási réteg egy intézmény rendszerében. A befektető nem feltétlenül szerez közvetlenül átruházható on-chain tokent. Az rwa.xyz augusztus végi adatai szerint ennek a kategóriának az értéke mintegy 353 milliárd dollár volt. Ennek döntő részét, körülbelül 314 milliárd dollárt a Broadridge blokkláncos repóinfrastruktúráján kezelt állomány adta.
Ezért egy több száz milliárd vagy akár ezermilliárd dolláros „tokenizációs piac” önmagában keveset mond. A nagyságrend attól függ, hogy közvetlenül forgalomban lévő tokenizált eszközökről vagy a háttérben blokkláncon reprezentált hagyományos állományokról beszélünk.
A tavaly őszi kriptopiaci csúcshoz képest így alakultak a főbb mutatók:
| Mutató | 2025. őszi állapot | 2026. szeptember 2. | Változás |
| Teljes kriptopiaci kapitalizáció | ~4,3 ezermilliárd USD | ~2,7 ezermilliárd USD | ▼ ~37% |
| Bitcoin árfolyama | >126 000 USD | ~78 000 USD | ▼ ~38% |
| Disztributált tokenizált RWA-piac, stablecoinok nélkül | ~25 milliárd USD | 38,8 milliárd USD | ▲ ~50% |
| Tokenizált amerikai állampapír-eszközök | ~9 milliárd USD | 15,9 milliárd USD | ▲ ~75% |
| Stablecoin-piac | ~320 milliárd USD | ~303 milliárd USD | ▼ ~5,5% |
A különböző adatforrások definíciói eltérhetnek, például a stablecoinok vagy egyes magánhitel-konstrukciók besorolásában. Emiatt az abszolút értékek forrásonként eltérhetnek.
Ha a két piacot a 2025. októberi kiindulóponthoz indexáljuk, az eltérés még jobban látszik. Szeptember 2-ára a tokenizált piac indexe 153,8-ra emelkedett, miközben a kriptopiacé 63,8-ra csökkent.
Az intézményi infrastruktúra már épül
A növekedés mögött egyre több hagyományos pénzügyi szereplő jelenik meg.
A BlackRock májusban benyújtotta két új tokenizált pénzpiaci termékének dokumentációját, majd augusztus 3-án elindította a BSTBL és a BRSRV termékeket. A BSTBL a már működő Select Treasury Based Liquidity Fund Ethereumon megjelenő tokenizált részvényosztálya. A BRSRV új pénzpiaci alap, amelyet kifejezetten digitális eszközökkel foglalkozó intézményi szereplők számára hoztak létre, többek között stablecoin-tartalékkezelési felhasználásra.
A J.P. Morgan Asset Management május 13-án indította el a JLTXX-et, a második, nyilvános Ethereum-hálózaton elérhető tokenizált pénzpiaci alapját. A bank 100 millió dolláros saját kezdőbefektetéssel indította a terméket. Az alap rövid lejáratú amerikai állampapírokba és az ezekkel fedezett repóügyletekbe fektet.
Már a tőzsdei infrastruktúra is változik. Az Intercontinental Exchange és a Securitize márciusban együttműködési megállapodást kötött. A Securitize az NYSE készülő Digital Trading Platformjának első digitális transzferügynöke lehet, és a tervek szerint blokkláncon natívan nyilvántartott vállalati és ETF-értékpapírok kibocsátását is támogathatja.
A közös nevező nem maga a kripto. Ezek a szereplők a már létező, szabályozott pénzügyi termékeket és az elszámolási infrastruktúrát viszik blokkláncos környezetbe.
Nem mindegy, mit jelent a token
A „tokenizált részvény” vagy „tokenizált alap” több, jogilag és technikailag eltérő konstrukciót jelenthet. Az alábbi egyszerűsített tipológia azt mutatja, mennyire különbözhet egymástól az, amit a befektető egy token megvásárlásával ténylegesen megszerez.
| Proxy, vagy tükrözött modell | Hibrid modell | Natív modell | |
| Hol van az elsődleges nyilvántartás? | A mögöttes eszközt tartó közvetítőnél | Hagyományos transzferügynöknél vagy más hivatalos nyilvántartásban, blokkláncos réteggel kiegészítve | A blokklánc-alapú nyilvántartás tölti be az elsődleges szerepet |
| Mit birtokol a befektető? | Jellemzően követelést a közvetítővel szemben | A hagyományos jogi tulajdont tokenizált megjelenítéssel | Az értékpapír tulajdonjoga közvetlenül a blokkláncos nyilvántartáshoz kapcsolódik |
| Ma hol jellemző? | Egyes offshore tokenizált részvényeknél | Számos intézményi tokenizációs konstrukciónál | Még ritka, fejlődő modell |
| Példa | Egyes kriptotőzsdék tokenizált amerikai részvényei | BUIDL- és JLTXX-jellegű alapstruktúrák | Az NYSE és a Securitize tervezett infrastruktúrája |
A hibrid modell azért terjedt el gyorsabban, mert nem igényli a meglévő jogi és felügyeleti rendszer teljes lecserélését. A tulajdonosi nyilvántartás és a szabályozott alapstruktúra megmaradhat, miközben a blokklánc gyorsabb elszámolást, programozhatóságot és folyamatosabb hozzáférést tesz lehetővé.
A natív modell ennél messzebb megy. Ebben a blokkláncos nyilvántartás töltené be az elsődleges tulajdonosi rekord szerepét, és ezen keresztül kezelnék az átruházásokat, illetve egyes vállalati eseményeket is. Az NYSE és a Securitize együttműködése ebbe az irányba mutat.
Új tárcák jelennek meg az RWA-k miatt
A Chainalysis 2026 tavaszán publikált elemzése szerint 2025 vége és 2026 eleje között látványosan nőtt azoknak az Ethereum-címeknek a száma, amelyeket kifejezetten tokenizált eszközök tartására hoztak létre.
A jelenség elsősorban az intézményi kategóriáknál erős. Az eszközalapú hitelekhez és a specialty finance típusú termékekhez kapcsolódó címek sokszor röviddel létrehozásuk után kapták meg első RWA-tokenjüket. Ez arra utal, hogy ezek egy része eleve intézményi tokenizált eszközök kezelésére jött létre.
A Chainalysis szerint az intézményi eszközosztályok gyorsabban is érték el az egymilliárd dolláros méretet, mint a lakossági jellegű kategóriák. Az eszközalapú hitelek például alig több mint fél év alatt jutottak el idáig.
Ez még nem bizonyítja, hogy a tokenizált piac növekedése tartósan független lesz a kriptopiaci ciklusoktól. Azt viszont mutatja, hogy a bővülés mögött már nem kizárólag a meglévő kriptobefektetők aktivitása áll.
A GENIUS Act mellékhatása: felértékelődhet a hozam
A tokenizált pénzpiaci alapok terjedésének szabályozási háttere is erősödött. A 2025-ben elfogadott amerikai GENIUS Act megtiltja a payment stablecoin kibocsátójának, hogy pusztán a stablecoin tartásáért, használatáért vagy megtartásáért közvetlen kamatot vagy hozamot fizessen a tulajdonosnak.
A stablecoin így elsősorban fizetési eszköz marad. Egy tokenizált pénzpiaci alap ezzel szemben értékpapír, és a mögötte lévő rövid állampapírok hozamát továbbadhatja a befektetőnek. Magasabb rövid kamatok mellett ez kézzelfogható különbség.
A GENIUS Act működéséről és az amerikai államadósság finanszírozására gyakorolt lehetséges hatásáról korábbi Grandio-cikkünkben részletesebben is írtunk.
A két világ közötti kapcsolat már több konkrét konstrukcióban is megjelent. A Jupiter JupUSD stablecoinjának célzott tartalékösszetétele 90 százalék USDtb és 10 százalék USDC. Az USDtb mögött intézményi tokenizált amerikai állampapírtermékek, köztük a BlackRock BUIDL-je is szerepet kapnak.
A tokenizált alapok kereskedési fedezetként is megjelentek. Az OKX, a BlackRock és a Standard Chartered közös rendszerében a BUIDL intézményi ügyfelek számára hozamtermelő fedezetként használható, miközben a Standard Chartered szabályozott letétkezelést biztosít.
A derivatívapiacon is hasonló fejlesztések zajlanak. A CME Group BMO-val és a Google Clouddal közösen olyan tokenizált készpénzinfrastruktúrán dolgozik, amely a nap 24 órájában használható lenne margin-, fedezeti és elszámolási műveleteknél. A bevezetést 2026 második felére tervezik, szabályozói jóváhagyás mellett.
A stablecoinok pozíciója ettől még erős. A JPMorgan májusi elemzése szerint a tokenizált pénzpiaci alapok jelenleg csak körülbelül 5 százalékát teszik ki a szélesebb stablecoin-univerzumnak. A bank becslése szerint jelentős szabályozási vagy piaci változás nélkül a részesedésük 10–15 százalék környékén tetőzhet.
A stablecoinok előnye továbbra is az egyszerűbb felhasználhatóság és a jóval szélesebb likviditás. A tokenizált pénzpiaci alapok erőssége a hozam és a szabályozott mögöttes eszköz.
Hozam és intézményi háttér
A tokenizált eszközök egyik legkézzelfoghatóbb előnye a jelenlegi kamatkörnyezetben az, hogy valódi pénzáramlást termelő eszközöket lehet blokkláncos infrastruktúrán tartani.
Egy rövid amerikai állampapírokkal fedezett pénzpiaci alap hozamot fizet, miközben jóval kisebb árfolyam-ingadozásnak van kitéve, mint egy bitcoinhoz vagy más natív kriptoeszközhöz hasonló befektetés. Ettől még nem kockázatmentes, de más kockázat–hozam profilról beszélünk.
A szabályozási környezet is egyre kevésbé szürke. A WisdomTree Treasury Money Market Digital Fund esetében például SEC-felmentés és FINRA-jóváhagyás tette lehetővé, hogy az alap tokenizált részvényei 24/7 kereskedhetők és azonnal elszámolhatók legyenek egy szabályozott konstrukcióban.
A tágabb amerikai kriptoszabályozás ettől még nincs kész. A Digital Asset Market CLARITY Act szeptember elején még a szenátusi eljárásban van; a következő fontos procedurális lépés szeptember 15-én várható.
A BlackRock, a JPMorgan, a Franklin Templeton, az NYSE vagy a CME megjelenése közben olyan letétkezelési, compliance- és kereskedési infrastruktúrát épít a piac köré, amelyet a korábbi kriptociklusok spekulatív projektjeinek jelentős része nélkülözött.
A növekedésnek is vannak korlátai
A disztributált tokenizált RWA-piac 38,8 milliárd dolláros mérete még mindig eltörpül a hagyományos globális kötvény-, részvény- vagy pénzpiacialap-piac mellett. A látványos százalékos növekedés részben éppen az alacsony kiinduló bázis következménye.
Az infrastruktúra sem egységes. Az Ethereumon, Stellaron és különböző privát hálózatokon kibocsátott eszközök sok esetben nem használhatók szabadon egymás helyettesítőjeként vagy közös fedezetként. A tokenizáció tehát önmagában nem oldja meg az interoperabilitást.
A jogi és likviditási kockázatok sem tűnnek el attól, hogy egy eszköz blokkláncra kerül. Egy tokenizált pénzpiaci alap továbbra is befektetési alap. Egy tokenizált kötvény továbbra is kötvény. A mögöttes eszköz hitel-, likviditási és visszaváltási kockázata megmarad, és ehhez új technológiai, letétkezelési és okosszerződés-kockázatok társulhatnak. Az Európai Központi Bank is hangsúlyozza, hogy a tokenizáció technológiai előnyei nem szüntetik meg a hagyományos pénzügyi kockázatokat.
A bitcoin mostani visszapattanása arra is emlékeztet, hogy a két piac néhány negyedéves ellentétes mozgásából korai lenne végleges szerkezeti elszakadást levezetni. A kriptopiac történetét eddig erős ciklikusság jellemezte.
Két piac, eltérő logika
2026 nyarának végére világos különbség alakult ki a két piac között. A klasszikus kriptoeszközök értékét továbbra is erősen mozgatja a kockázatvállalási hajlandóság és a piaci ciklus. A tokenizált RWA-k növekedését közben egyre inkább pénzpiaci alapok, állampapírok, szabályozott pénzügyi intézmények és az ezek köré épülő infrastruktúra hajtja.
Ez még nem jelenti azt, hogy a tokenizáció kivonhatja magát a szélesebb pénzügyi vagy kriptopiaci ciklusok alól. A jelenlegi adatok inkább azt mutatják, hogy ugyanazt a technológiát már két nagyon eltérő gazdasági logika használja.
A tokenizált piac szeptember 2-i összetétele ezt jól mutatja. Az amerikai állampapír-kitettség önmagában a piac 41 százalékát adta, de már jelentős részesedéssel voltak jelen az árupiaci eszközök, az aktív stratégiák, az eszközalapú hitelek és a specialty finance konstrukciók is.
A cikk rövidebb változata 2026. szeptember 8-án a Portfolio.hu-n jelent meg.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak, és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségére kell meghoznia.
