Magyar Péter miniszterelnök október 19-én bemutatta a 2027-es költségvetés fő számait, illetve ismertette a jövő évet érintő fontosabb intézkedéseket. A legfontosabb bejelentés mindenképpen a 4,9 százalékos hiánycél, amely nagyjából megfelel az előzetes várakozásaimnak, és fontos lépést jelenthet az euró bevezetése felé vezető úton. A költségvetés ugyanakkor jelentős kiadásnöveléseket is tartalmaz, amelyek fedezetét elsősorban a korábbi pazarlások és túlárazások megszüntetésével teremtené elő a kormány. A legnagyobb kérdés éppen az, hogy ebből ténylegesen mekkora megtakarítást sikerül elérni.
A hiány csökkentése a legfontosabb feladat
A pénzügyi piacok szempontjából a jövő évi költségvetés legfontosabb száma a 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen a 2026-ra tervezett 7,5 százalékos hiányhoz képest érdemi javulást jelentene.
Az idei magas deficit kialakulásában nagy szerepe volt a választásokhoz kapcsolódó költségvetési lazításnak. Ennek egyszeri tételei a következő évben már nem feltétlenül jelentkeznek, így már önmagában is van lehetőség a hiány mérséklésére. Nagyon durva becsléssel az idei választási kiadások nélkül akár 6 százalék körüli hiánnyal is számolhatnánk.
Ehhez képest a 4,9 százalékos cél további kiigazítást feltételez. A kormány ennek jelentős részét a korábbi pazarló kiadások és túlárazott beszerzések megszüntetésével kívánja elérni. A bejelentések szerint az idén már végrehajtott mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást 2027-ben további nagyjából 1500 milliárd forinttal egészítenék ki, így összesen 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentő hatással számolnak.
Ez azonban egyben a költségvetés legnagyobb kockázata is. Kérdéses, hogy ténylegesen sikerül-e a beharangozott mértékű megtakarítást elérni. Egy dolog ugyanis azonosítani a túlárazott beszerzéseket vagy a felesleges kiadásokat, és egy másik azokat úgy megszüntetni, hogy a megtakarítások valóban megjelenjenek a költségvetésben.
A hiánycél teljesítése nem lehetetlen a kormány által várthoz hasonló, 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés és 3 százalékos infláció mellett sem. A bevételi oldalon természetesen fontos lesz a fogyasztás bővülése és a bérek emelkedése, de véleményem szerint nem ezek jelentik a fő kérdést. Sokkal inkább az, hogy a kiadási oldalon megvalósulnak-e a tervezett megtakarítások.
A hiány csökkentése az euró bevezetése szempontjából is lényeges feladat, de a költségvetési egyensúlyt ettől függetlenül is helyre kell állítani. Ha jövőre valóban sikerül elérni a 4,9 százalékos hiánycélt, az fontos előrelépés lesz. Utána azonban további javulásra van szükség ahhoz, hogy a deficit a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalék alá csökkenjen.
Sok minden változik, de az adórendszer alapjai megmaradnak
A bejelentések alapján a költségvetés filozófiájában nem beszélhetünk alapvető fordulatról. Az adórendszerben több változás is lesz, de annak fő struktúrája megmarad. Fennmarad az áfarendszer és alapvetően az szja-rendszer is, bár utóbbi a kisebb keresetűek számára kedvezőbbé válik. A különadók várt csökkentése vagy fokozatos kivezetése ugyanakkor elmarad, sőt egyes területeken még növekednek is az adóterhek.
A személyi jövedelemadó esetében a minimálbért terhelő 15 százalékos kulcs 9 százalékra csökken, és 680 ezer forintos havi jövedelemig fokozatos adócsökkentést terveznek. Ez már a választási kampányban is szerepelt, így nem jelentett különösebb meglepetést. A változás segítheti a fogyasztást, hiszen több pénz marad az érintett háztartásoknál.
Nagyobb kérdés volt a többgyermekes édesanyák szja-mentességének alakulása. A már bevezetett kedvezmények megmaradnak, de a korábban tervezett további kiterjesztés elmarad. Emellett a kedvezményre jogosultaknál havi bruttó 1 millió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, amely felett már személyi jövedelemadót kell fizetni. A további kiterjesztés elmaradása önmagában is több százmilliárd forintos tétel lehet.
A vállalati adózásban szintén több módosítást jelentettek be. A legnagyobb változás a társasági adót érinti: a 180 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalatok esetében a jelenlegi 9 százalékos kulcsnál magasabb, 15 százalékos adókulcsot alkalmaznának. Emellett szűkítenék a fejlesztési adókedvezményeket, és átalakítanák a társasági adóból igénybe vehető sporttámogatások rendszerét is.
A társasági adó emelése alapvetően várható intézkedés volt, akár szélesebb körű változásra is lehetett volna számítani. Az eddigiek alapján azonban viszonylag szűk vállalati kört érint, így önmagában nem várok tőle jelentős gazdasági hatást.
A különadóknál ezzel szemben az előzetes várakozás inkább a csökkentés vagy a fokozatos kivezetés volt. Ehhez képest több ágazatban is emelés történik. A kiskereskedelmi adó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapsávjának kulcsa 0,45 százalékra nőne, ami elsősorban a kisebb, de nem a legkisebb árbevételű, köztük sok hazai tulajdonú vállalkozást érinthet. Az energiacégektől a kormány mintegy 100 milliárd forinttal több bevételt vár, emelkedne a bányajáradék, az innovációs járulék kulcsa pedig 0,5 százalékra nőne. A reklámadót a jelenlegi nulla százalékról 3,75 százalékra emelnék.
Fontos új elem a vagyonadó is, amelyből évi 200 milliárd forintos bevételt terveznek. Ez elmarad a választási kampányban korábban említett 300–600 milliárd forintos várakozásoktól. A különbség jelenthet óvatosabb költségvetési tervezést, de azt is, hogy a kormány számol a vagyonadó beszedésének nehézségeivel.
A vagyonadónál szerintem érdemes külön kezelni a rendkívül nagy magánvagyonokat és azokat a tulajdonosokat, akiknek a vagyona nagyrészt egy közepes méretű vállalkozásban testesül meg. Utóbbiak esetében az adófizetéshez szükséges forrás előteremtése a vállalat növekedését is valamelyest fékezheti, és adott esetben versenyképességi hátrányt jelenthet.
Jelentősen nőnek a jóléti kiadások
A költségvetés ismertetése a kiadási oldallal indult, ahol számos jóléti intézkedést jelentettek be. Ezek részben szerepeltek a választási programban, részben túlmutatnak azon. Összességében jelentős kiadásnövelésekről beszélhetünk.
A legfontosabb intézkedések közé tartozik a családi pótlék megduplázása, amely mintegy 300 milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. A családi adókedvezmény ugyanakkor megmarad.
A nyugdíjak esetében szintén több fontos változás történik. A régóta változatlan, 28 500 forintos minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelnék, és a legalacsonyabb nyugdíjaknál sávos emelésre is sor kerülne. Az évente szokásos nyugdíjemelés továbbra is az infláció alapján történik.
Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetése is. Utóbbi további kiterjesztéséről azonban nem esett szó, így egyelőre úgy tűnik, hogy ennél a szintnél megállnak. Emellett fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők számára.
A bejelentések alapján a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal, az árvaellátás 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal emelkednének.
Jelentős béremeléseket terveznek a közszférában is. Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, a szociális dolgozók 17,8, a rendvédelemben dolgozók 15, a nevelést és oktatást segítők 21,5, a közművelődésben dolgozók pedig 10,7 százalékos emelésre számíthatnak. Ezek nettó értékek, azaz tartalmazzák már a személyi jövedelemadó csökkentésének hatását is – így viszont van olyan terület, ahol a vártnál alacsonyabbak.
Ezek több területen mindenképpen szükséges és indokolt intézkedések.
Az egészségügy 510 milliárd forintos többletforrást kapna, ami jelentős összeg. Az önkormányzatok számára is több forrást terveznek: 64 milliárd forinttal növelnék a támogatásokat, miközben a szolidaritási hozzájárulás terhe 15 százalékkal, mintegy 62 milliárd forinttal csökkenne. Budapest 50 milliárd, a vidéki városok pedig összesen 10 milliárd forintos többletet kapnának a közösségi közlekedés finanszírozására.
Az Otthon Startot új program váltaná fel
Fontos bejelentés volt az Otthon Start Program átalakítása is. A kormány ezt azzal indokolta, hogy a támogatott hitelek jelentős része a tehetősebb háztartásokhoz került, és sok esetben befektetési célú lakásvásárlást segített. Márpedig az állam feladata elsősorban a lakhatás támogatása lenne, nem a befektetési célú kereslet ösztönzése.
Az Otthon Start helyére a Wekerle+ program lépne. Az új konstrukciót a 18 és 41 év közöttiek vehetnék igénybe, és legalább öt évig a megvásárolt ingatlanban kellene élniük. A kamatok is változnának: új lakás vásárlása vagy építése esetén maradna a fix 3 százalék, használt lakásoknál azonban 5 százalékra emelkedne. Szigorodnának a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó feltételek is.
A módosítás csökkentheti a befektetési célú lakásvásárlások támogatását, ugyanakkor a használt lakások esetében a magasabb kamat a valóban saját otthont keresők számára is drágább finanszírozást jelenthet. A változtatások pontos hatását ezért majd a részletszabályok ismeretében lehet megítélni.
A háztartások jól járhatnak, a vállalatok terhei viszont nőhetnek
A bejelentett intézkedések a háztartások számára összességében kedvezőek lehetnek. Az szja-csökkentés, a családtámogatások növelése, a nyugdíjemelések és a közszférában tervezett bérrendezések mind növelhetik az elkölthető jövedelmet. Ez segítheti a fogyasztást, és ezen keresztül a gazdasági növekedést is.
Nem mindegy persze, hogy a versenyszférában hogyan alakulnak majd a bérek, hiszen a háztartások jelentős része itt szerzi jövedelmét. A fogyasztás bővülése szempontjából ez legalább olyan fontos lehet, mint a közvetlen költségvetési intézkedések.
A vállalatok oldalán már vegyesebb a kép. A magasabb társasági adó és a különadók emelése valamelyest fékezheti a beruházásokat, illetve bizonyos költségek magasabb fogyasztói árak formájában is megjelenhetnek. Nagyon jelentős inflációs hatást önmagában ezektől az adóváltoztatásoktól nem várok, de néhány tized százalékpontos hatás elképzelhető, különösen az ágazati különadók esetében. Itt azonban a pontos szabályok még nem ismertek.
Külön kérdés az árrésstop kivezetése, amely valamennyire meglepett, bár sok ágazati szereplő lobbizott már a megszüntetéséért. A változás inflációs hatását nehéz előre megbecsülni.
Nem tudjuk ugyanis pontosan, hogy az árrésstop költségei milyen arányban jelentek meg a kereskedők kisebb profitjában, más termékek magasabb árában, illetve a beruházások vagy más működési kiadások visszafogásában. Ettől függ, hogy a korlátozás megszűnése mekkora áremelkedést eredményezhet az érintett termékeknél.
A hatás nagysága ezért bizonytalan: jelenleg nehéz megmondani, hogy néhány tized százalékponttal vagy akár ennél nagyobb mértékben növelheti-e az inflációt.
A 4,9 százalékos hiány csak az első lépés
A 2027-es költségvetésben tehát sok minden változik, de a fő szerkezet alapvetően megmarad. A kormány a háztartásoknak nyújtott támogatásokat és a közszolgáltatások finanszírozását növelné, miközben a vállalatok egy részétől magasabb adóbefizetést vár, az állami működésben pedig jelentős megtakarításokat tervez.
Ha valóban sikerül a korábbi túlárazott kiadásokat megszüntetni, és az így felszabaduló forrásokat a lakosság, az egészségügy vagy más fontos közfeladatok javára átcsoportosítani, annak kedvező gazdasági és életszínvonalbeli hatása lehet.
Az intézkedések tartós finanszírozása ugyanakkor fontos kérdés. A családi pótlék emelése, a nyugdíjak növelése vagy a közszférában végrehajtott bérrendezés ugyanis a következő években is megmaradó kiadásokat jelent.
A legfontosabb kérdés ezért az, hogy a 4,9 százalékos hiánycél teljesítése után lesz-e akkora gazdasági növekedés, illetve sikerül-e további megtakarításokat találni, amelyekkel a hiány 3 százalék alá csökkenthető.
A költségvetés részleteiről egyelőre sok mindent nem tudunk, így több bejelentés tényleges hatása csak később lesz megítélhető. A 4,9 százalékos cél mindenképpen kedvező és fontos vállalás, de a jövő évi költségvetés sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy a tervezett megtakarításokból mennyi valósul meg.
Az elemzés a 2026. október 19-én ismertetett költségvetési bejelentéseken alapul. A részletes, Országgyűlés elé benyújtandó költségvetési tervezet és az intézkedések végleges szabályai a cikk készítésekor még nem álltak rendelkezésre.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
