Rekord a rekord után, hitelből fizetve

Az Nvidia rekordbevételt termel, miközben legnagyobb vevői egyre több tőkét költenek AI-infrastruktúrára. A kereslet továbbra is erős, de a következő évek kulcskérdése az lehet, hogy a bevételek képesek-e utolérni a beruházások és az adósság növekedését.

Az Nvidia augusztus 26-án 96,2 milliárd dolláros negyedéves bevételt jelentett, ami egy év alatt több mint a duplájára nőtt, és a következő negyedévre is a piaci várakozásnál magasabb bevételt vetített előre. Másnap az S&P Global Ratings azt írta, hogy a hat legnagyobb hiperskálázónál (hyperscalers), vagyis a világ legnagyobb felhő- és adatközpont-üzemeltetőinél 2026-ban és 2027-ben negatív lesz a működésből származó szabad cash flow. A két hír ugyanannak a pénzmozgásnak a két oldala: ami az Nvidiánál árbevétel, az a vevőinél beruházás, ezt pedig egyre nagyobb részben hitelből, lízingből és részvénykibocsátásból fedezik. A kérdés tehát nem az, hogy jó-e az üzlet, hanem az, hogy ki fizeti, és meddig.

 

Ritka, hogy egy vállalat minden fontos mutatóban felülmúlja a várakozásokat, majd a következő negyedévre is többet ígér az elemzői konszenzusnál. Még ritkább, hogy a jelentés után mégis a finanszírozásról folyik a vita. Az Nvidia második negyedéve pontosan ilyen volt, mert a számok mögött ott a kérdés: a vevők miből fizetik ki a következő ezermilliárd dollárnyi chipet és adatközpontot? A kérdést először a hitelminősítők tették fel, mivel a világ legnagyobb technológiai cégei most először költenek többet az infrastruktúrára, mint amennyit a működésük kitermel.

 

A rekord, amit a piac alig akart elhinni

A jelentés előtt az Nvidia részvénye hét kereskedési napon át esett, ami a Yahoo Finance augusztus 25-i összefoglalója szerint 2022 óta a leghosszabb ilyen sorozat. Az év eleje óta a papír mindössze 12 százalék körüli pluszban járt, miközben a philadelphiai félvezetőindex nagyjából 61 százalékot emelkedett. A piac nem a rossz számoktól tartott, hanem attól, hogy már a jó számok sem lesznek elegendők.

Ehhez képest a második negyedév 96,2 milliárd dolláros bevétele 18 százalékkal haladta meg az előző negyedévét és 106 százalékkal az egy évvel korábbit. A bruttó árrés GAAP és nem GAAP alapon egyaránt 75,0 százalék volt. Az adatközponti bevétel 89,0 milliárd dollárra nőtt, ami egy év alatt 117 százalékos növekedés, és a teljes árbevétel 92 százalékát adja.

A harmadik negyedévre a vállalat 108 milliárd dollár körüli bevételt vetített előre, ±2 százalékos sávban, miközben az elemzők 104,2 milliárd dollárt vártak. Colette Kress pénzügyi vezető a telefonkonferencián a 2028-as pénzügyi évre nagyjából 70 százalékos bevételnövekedést vetített előre, és hozzátette, hogy ennek a kínálat szab határt, nem a kereslet. Mindez a kínai piac nélkül jött össze, az előrejelzés ugyanis nem számol kínai adatközponti bevétellel. A részvény másnap 8,7 százalékot emelkedett, és a szeptember 11-i záróáron az év eleje óta nagyjából 17 százalékos pluszban állt.

 

Ki fizeti a számlát?

Ami az Nvidiánál bevétel, az a vevőknél beruházási kiadás. Itt jön a képbe az S&P Global Ratings augusztus 27-i közleménye. A hitelminősítő hat céget vizsgál: az Alphabetet, az Amazont, a Microsoftot, a Metát, az Oracle-t és a SpaceX-et, amely a júniusi tőzsdére lépése óta az xAI-jal együtt maga is a hiperskálázók közé tartozik.

Az S&P szerint a hat cég együtt 2027-ben több mint 1300 milliárd dollárt költ beruházásra. 2026-ban és 2027-ben mindegyiküknél negatív lesz a működésből származó szabad cash flow, és 2029 előtt aligha fordul pozitívba. A jelentést ismertető összefoglaló szerint a hat cég 2025-ben 470, idén 870 milliárd dollárt költ, az S&P szeptember eleji második jelentése pedig 2025 és 2030 között összesen több mint 7000 milliárd dolláros beruházással számol.

 

 

Két különböző 1300 milliárd dolláros szám kering. Kress a telefonkonferencián az öt legnagyobb hiperskálázóról beszélt: ezeknél az idei közel 800 milliárd dollár 2027-re 1300 milliárdra nőne. Az S&P hat céget számol, 870 milliárdról indulva. A 2027-es végösszeg tehát majdnem ugyanaz, a cégek köre viszont nem, ezért a cikk végig az S&P hat cégével számol.

Az S&P közleménye szerint a finanszírozásban egyre nagyobb szerepet kap a hitel, a részvénykibocsátás, a lízing, a közös vállalat, a különleges célú társaság (SPV) és a maradványérték-garancia. Az SPV egy külön cég, amely az adatközpontot és annak adósságát az anyavállalat mérlegén kívül tartja, a maradványérték-garancia pedig egy vállalás arra, hogy a futamidő végén valaki előre rögzített áron kifizeti a chipeket.

A Goldman Sachs hitelstratégái szerint idén a hiperskálázók beruházásainak nagyjából egyharmadát hitelből fedezik, 2027-ben pedig ez az arány 35 százalékon tetőzik. Ez körülbelül 400 milliárd dollárnyi kötvénykibocsátást jelent 1140 milliárd dolláros beruházás mellett.

Az Alphabet júliusi jelentése kézzelfoghatóvá tette mindezt. A második negyedévben 44,9 milliárd dolláros beruházással szemben 39,1 milliárd dolláros működési cash flow állt, így a szabad cash flow mínusz 5,9 milliárd dollárra fordult. Ez a 2004-es tőzsdére lépés óta az első negatív negyedév. Ugyanebben a negyedévben a cég 49,6 milliárd dollárt vont be részvénykibocsátással, további 20,3 milliárdot pedig kötvényből.

 

A leggyorsabban növekvő vevőknek van a legkevesebb saját pénzük

Az Nvidia tavasz óta két vevőkör szerint bontja meg az adatközponti bevételét. A hiperskálázó kategóriába a nagy nyilvános felhőszolgáltatók és a legnagyobb internetes fogyasztói cégek tartoznak. Az ACIE rövidítés az AI-felhőket, valamint az ipari és vállalati vevőket takarja: a GPU-kapacitást bérbe adó neocloudokat, az állami AI-programokat, az AI-natív cégeket és a saját gépparkon dolgozó vállalatokat.

A CFO-kommentár szerint a második negyedévben a hiperskálázó vevők 48,7 milliárd dollárt hoztak, 13 százalékkal többet, mint az előző negyedévben. Az ACIE-vevők 40,3 milliárdot, ami negyedéves alapon 25, éves alapon 138 százalékos növekedés. A telefonkonferencián a vállalat azt is jelezte, hogy a harmadik negyedév növekedését főként az ACIE hozza, a jórészt regionális neocloudokon futó szuverén AI-üzletág pedig egy év alatt több mint a háromszorosára nőtt.

A hosszabb idősorral óvatosan kell bánni, mert a vállalat a második negyedévben egy céget átsorolt az ACIE-ből a hiperskálázó kategóriába, és a korábbi negyedéveket újraszámolta.

 

 

A finanszírozás szempontjából ez a bontás azért fontos, mert az ACIE-n belül gyorsan növekvő neocloudoknak és AI-natív cégeknek jellemzően nincs olyan stabil, pénztermelő alapüzletük, mint az Alphabetnek a keresője vagy a Microsoftnak a szoftverei. A neocloud hitelből vett GPU-parkot ad bérbe, és a bérleti díjból törleszti a hitelt, a szuverén program az állami költségvetésből él, az AI-natív cég pedig tőkebevonási körökből. Maga az Nvidia írta a kommentárban, hogy az AI-felhők és a modellfejlesztők közül sokan gyorsabban nőnek, mint amit a mérlegük és a hosszú távú hitelképességük elbír.

 

Amikor az Nvidia a saját vevőinek bankja

A körkörös finanszírozás, amikor a szállító befektet a vevőjébe, aki aztán ebből a szállító termékét veszi meg, az elmúlt év egyik legtöbbet vitatott kérdése az Nvidia körül. A Bank of America augusztusi becslése szerint a vállalat nagyjából 70 milliárd dollárnyi közvetlen tőkebefektetést vállalt az ökoszisztémájában, ebből 30 milliárdot az OpenAI-ba, legfeljebb 10 milliárdot az Anthropicba és 5 milliárdot a Safe Superintelligence-be.

A mérlegben a tőzsdén nem jegyzett cégekben tartott részesedések értéke a januári 22,3 milliárdról júliusra 51,2 milliárd dollárra nőtt, és idén még 18 milliárd dollárnyi vállalt befektetés esedékes. Ehhez jön a Hugging Face 12,9 milliárd dolláros felvásárlása, amely a szeptember 2-i tőzsdefelügyeleti bejelentés szerint 2027 első felében zárulhat.

A képet két tényező árnyalja. Jensen Huang már márciusban azt mondta, hogy a 30 milliárdos OpenAI- és a 10 milliárdos Anthropic-befektetés valószínűleg az utolsó ilyen nagy tétel volt, mivel mindkét cég tőzsdére készül. A korábban 100 milliárd dollárosra tervezett OpenAI-befektetés is 30 milliárdra zsugorodott. A részesedéseken elért nyereség egy negyedév alatt 15,9 milliárdról 7,8 milliárd dollárra csökkent.

Közben a vállalat a tőkebefektetés helyett egyre inkább garanciát vállal. Augusztusban például legfeljebb 105 milliárd dolláros hitelgaranciát adott az SB Energy ohiói kampuszának kiépítéséhez, amelynek kapacitását húszéves bérleti szerződéssel az OpenAI veszi igénybe. A garanciát csak akkor kell teljesíteni, ha az OpenAI nem fizet.

Ugyanebben a hónapban hat nagy pénzügyi befektetővel, az Apollótól a KKR-ig, olyan finanszírozási platformokat jelentett be, amelyek idővel több mint 500 milliárd dollárnyi külső tőkét mozgósítanának az Nvidia vevői számára. A cég tehát már mások pénzét is a vevői mögé állítja.

Közben az Nvidia maga is kötvényt bocsátott ki, a negyedévben 25 milliárd dollár értékben, hosszú lejáratú adóssága pedig január óta 7,5 milliárdról 32,4 milliárd dollárra nőtt. Ezzel párhuzamosan 26 milliárd dollárt adott vissza a részvényeseknek, ebből 20 milliárdot részvény-visszavásárlásra. A beszállítói kötelezettségvállalások összege egy negyedév alatt 119 milliárdról 279 milliárd dollárra ugrott.

Egy negyedévente 21 milliárd dollár szabad cash flow-t termelő cégnek nincs szüksége hitelre. Az, hogy mégis felvesz, jól mutatja, mennyi tőkét köt le egyszerre a beszállítói lánc, a vevők mögé állított garancia és a részvényesek kifizetése.

 

Két év, hogy a bevétel utolérje a hitelt

Az S&P modelljei szerint a fordulópont 2028-ban jön el, amikor a bevételek növekedése gyorsul, a beruházásoké pedig lassul. A Goldman szerint a hitelből finanszírozott hányad már 2027-ben tetőzik. A következő két év arról szól, hogy az AI-szolgáltatásokból ténylegesen befolyó bevétel utoléri-e a finanszírozás terhét.

Az optimista forgatókönyvet támogatja, hogy az Alphabet felhőüzletága 82 százalékkal nőtt a második negyedévben, a felhőszolgáltatók már leszerződött, de még el nem számolt rendelésállománya Kress szerint meghaladja a 2000 milliárd dollárt, a kínálat pedig a 2028-as pénzügyi évben is szűk keresztmetszet marad. Az áram és a hálózat oldaláról erről korábban is írtam.

A másik oldalon a hitelből épített adatközpont adósságát akkor is törleszteni kell, ha a bérlő nem fizet, a hitelminősítők pedig éppen arra figyelmeztetnek, hogy a cégek mérlegében gyorsan fogy a mozgástér.

Három jelből lehet időben észrevenni a fordulatot. Az első a kötvénykibocsátás és a beruházás aránya. Ha a hiperskálázók 2027-ben a Goldman által várt 400 milliárdnál jóval többet bocsátanak ki, vagy a piac magasabb kamatfelárat kér tőlük, akkor a működés nem termeli ki a saját részt.

A második az Nvidia két vevőkörének növekedési üteme. Ha az ACIE tartósan gyorsabban nő, a bevétel egyre nagyobb része olyan vevőktől érkezik, akiknek saját cash flow helyett hitelezőik vannak. Itt az lesz a mérce, milyen feltételekkel jutnak a neocloudok új hitelhez.

A harmadik az Nvidia saját mérlege, azon belül is a garanciák alakulása. Amíg Huang visszafogottságról beszél, a 105 milliárdos garancia és az 500 milliárdos platform azt mutatja, hogy a kockázat nem tűnik el, csak más formát ölt.

A magyar megtakarítók számára ez nem távoli kérdés, hiszen aki széles, piaci kapitalizációval súlyozott amerikai vagy globális részvényindexet követő ETF-et tart, annak közvetetten ezekre a vállalatokra is lehet jelentős kitettsége. Valamint egyes befektetési és nyugdíjalapok portfóliójában szintén megjelenhetnek ezek a cégek akár közvetetten részvényindexen keresztül vagy közvetlenül.

Az Nvidia negyedéve minden fontos mutatóban felülmúlta a várakozásokat, és semmi nem utal arra, hogy a kereslet hirtelen elfogyna. A következő két évben azonban nem a chipek teljesítménye, hanem a hitelezők türelme lesz a szűk keresztmetszet. Ezt érdemes ugyanolyan figyelemmel követni, mint a gyorsjelentések bevételi sorát.

 

 

Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.

Szerző

portfolioblogger

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

Kovács Marcell

A SZERZŐRŐL

Kovács Marcell

Kovács Marcell a Grandio Blog vendégszerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakos hallgatója, valamint az MCC Technológiai Jövők Műhelyének tagja. Korábban mérnökinformatikus diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, politikatudományi alapszakos diplomát pedig a Corvinuson, így munkájában a technológiai, közgazdasági és politikatudományi szemlélet egyszerre jelenik meg. Kutatási érdeklődése elsősorban a technológia- és iparpolitika, a félvezetőipar, a kettős felhasználású technológiák, a mesterséges intelligencia, az energetikai infrastruktúra és a tőkepiacok területére fókuszál. Kutatási asszisztensként kelet-ázsiai elektromosautó- és akkumulátorgyártók közép-európai beruházásait vizsgálta, a Műegyetemen pedig statisztikát oktatott. Kutatásait nemzetközi konferenciákon is bemutatta, az amerikai CHIPS Act tőkepiaci hatásairól pedig a Közgazdasági Szemlében publikált. Szabadidejében társastáncol, kosárlabdázik és szívesen tölt időt a barátaival.

A SZERZŐRŐL

Kovács Marcell

Kovács Marcell a Grandio Blog vendégszerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakos hallgatója, valamint az MCC Technológiai Jövők Műhelyének tagja. Korábban mérnökinformatikus diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, politikatudományi alapszakos diplomát pedig a Corvinuson, így munkájában a technológiai, közgazdasági és politikatudományi szemlélet egyszerre jelenik meg. Kutatási érdeklődése elsősorban a technológia- és iparpolitika, a félvezetőipar, a kettős felhasználású technológiák, a mesterséges intelligencia, az energetikai infrastruktúra és a tőkepiacok területére fókuszál. Kutatási asszisztensként kelet-ázsiai elektromosautó- és akkumulátorgyártók közép-európai beruházásait vizsgálta, a Műegyetemen pedig statisztikát oktatott. Kutatásait nemzetközi konferenciákon is bemutatta, az amerikai CHIPS Act tőkepiaci hatásairól pedig a Közgazdasági Szemlében publikált. Szabadidejében társastáncol, kosárlabdázik és szívesen tölt időt a barátaival.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

Az Nvidia rekordbevételt termel, miközben legnagyobb vevői egyre több tőkét költenek AI-infrastruktúrára. A kereslet továbbra is erős, de a következő...

Az elmúlt három évben a magyar gazdaság teljesítménye gyakorlatilag stagnált. Mi válthatja fel a kifutó, foglalkoztatás-bővülésre épülő növekedési modellt, és...

A francia piacokon ismét nő a feszültség: a magas költségvetési hiány, az emelkedő államadósság és a 2027-es elnökválasztás bizonytalansága egyszerre...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.

0%