Kellemes meglepetést okozott az ipar
Óriási meglepetést okozott az augusztusi ipari adat. Az ipari termelés volumene havi alapon 1,0 százalékkal bővült, éves összevetésben pedig 8,7 százalékkal nőtt. Alapvetően három olyan tényező is volt, ami miatt a mostaninál sokkal kedvezőtlenebb adatra lehetett számítani.
Az első az augusztusi energiapiaci helyzet. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű termelését jelentősen korlátozni kellett: három blokkot leállítottak, a negyedik pedig csökkentett teljesítménnyel működött. Ez már önmagában is megjelenik az ipari adatokban, hiszen a villamosenergia-termelés az ipar, bár nem a feldolgozóipar része.
A helyzet ráadásul nem csak az atomerőművet érintette. A feszes villamosenergia-piaci helyzet miatt a vállalatok és a háztartások is visszafogták fogyasztásukat, ami egyes ipari vállalatok termelésére is hathatott. Hogy pontosan mekkora volt ez a hatás az egyes ágazatokban, azt majd a részletes, második becslés mutatja meg. Az első adatok alapján mindenesetre összességében nem okozott érdemi visszaesést.
A második tényező az erős júliusi bázis. Júliusban havi alapon 1,7 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene. A nyári hónapokban ráadásul az egyes gyárak leállásainak időzítése is jelentősen mozgathatja a havi adatokat, így az sem zárható ki, hogy a tavalyinál több vállalat időzítette augusztusra a nyári leállását.
A harmadik kedvezőtlen tényező továbbra is a gyenge külső kereslet. A német iparból az elmúlt hónapokban vegyes, összességében továbbra sem túl kedvező adatok érkeztek. Az augusztusi új ipari megrendelések éves alapon 2,7 százalékkal nőttek, havi összevetésben viszont 10,6 százalékkal csökkentek. Utóbbi adatot ugyanakkor jelentősen torzította a nagy egyedi megrendelések visszaesése: ezeket kiszűrve mindössze 0,1 százalékos volt a havi csökkenés. Széles körű német ipari fellendülésről ugyanakkor továbbra sem beszélhetünk.
Néhány nagy beruházás húzza felfelé az ipart
Az elmúlt hónapokban már látszott, hogy a magyar ipar növekedési pályára tudott állni. Ez azonban egyelőre nem általános fellendülés: a növekedés erősen koncentrált néhány ágazatra és nagyberuházásra.
A mostani adatban is elsősorban a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve a járműgyártás teljesített jól, miközben az ágazatok többségében csökkent a termelés volumene. A számítógépgyártás felfutásában meghatározó szerepe van a komáromi Foxconn-üzem gyors növekedésének, ahol többek között az AI-adatközpontokhoz szükséges szervereket és berendezéseket gyártanak. A járműiparban pedig a debreceni BMW-gyár termelésének felfutása, illetve a Mercedes kecskeméti kapacitásbővítése jelent új termelési volument.
Kedvezőtlen fejlemény, hogy az akkumulátorgyártás továbbra sem tud tartósan növekvő pályára állni. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az elmúlt években jelentős beruházások és állami támogatások érkeztek az ágazatba.
Az augusztusi ipari adat tehát mindenképpen kellemes meglepetés. Ha az ipar az augusztusi, kedvezőtlen egyedi körülmények között is növekedni tudott, akkor jó esély van arra, hogy a harmadik negyedévben éves és negyedéves alapon egyaránt pozitívan járuljon hozzá a gazdasági teljesítményhez.
A következő fontos lépés az lenne, hogy a növekedés szélesebb körűvé váljon. Jelenleg néhány nagy beruházás húzza felfelé az egész ágazatot, tartós ipari fellendüléshez azonban arra lenne szükség, hogy a többi ágazat teljesítménye is javuljon. Ehhez elsősorban erősebb külső kereslet kellene.
Lassult a kiskereskedelem
Az iparral ellentétben a vártnál gyengébben teljesített augusztusban a kiskereskedelem. Bár éves alapon tovább nőtt a forgalom, a bővülés mindössze 2,4 százalékot tett ki, júliushoz képest pedig 0,7 százalékkal csökkent a volumen.
Az éves növekedést továbbra is támogatja a bérek emelkedése, miközben az infláció alacsony: augusztusban mindössze 1,3 százalékot tett ki.
A havi visszaeséshez több tényező is hozzájárulhatott. Az egyik itt is az erős júliusi bázis, amikor havi alapon 1,0 százalékkal nőtt a forgalom. Emellett fokozatosan kifut az év eleji fiskális élénkítés és a háztartásoknak juttatott transzferek hatása is.
A harmadik tényező az üzemanyag-forgalom. Az előző hónapokban a töltőállomások forgalma több alkalommal is jelentősen nőtt éves összevetésben, júliusban például 8,1 százalékkal. Ebben az üzemanyagturizmusnak is szerepe lehetett. Augusztusban viszont már csak 3,1 százalékos volt az éves növekedés. Az üzemanyagárak havi emelkedése szintén valamelyest fékezhette a keresletet.
Az élelmiszerüzletek forgalma augusztusban mindössze 0,5 százalékkal nőtt éves alapon, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0 százalékos volt a bővülés. Ez önmagában nem meglepő: az élelmiszer-fogyasztás jóval kevésbé reagál a jövedelem változására, mint például a bútorok, műszaki cikkek vagy egyéb iparcikkek vásárlása.
A nem élelmiszer jellegű üzletek közül a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek forgalma 5,4, az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 4,2 százalékkal nőtt. Továbbra is gyorsan bővül az internetes kereskedelem: a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A fogyasztás stabil láb maradhat, de kisebb lendülettel
Várakozásaim szerint a fogyasztás a harmadik negyedévben is a gazdasági növekedés egyik stabil lába lesz. A növekedés szempontjából nagyobb problémát jelenthet a beruházások továbbra is alacsony volumene, illetve a nettó export alakulása.
Az ugyanakkor már látszik, hogy a fogyasztás hozzájárulása kisebb lehet, mint az előző két negyedévben. A kiskereskedelmi forgalom az év hátralévő részében is bővülhet, de várhatóan kisebb ütemben, mint az év elején.
Az utolsó negyedévbe lépve már érdemes 2027-re is tekinteni. A fogyasztás növekedése várhatóan jövőre is fennmarad, de nem kizárt a lassulása. Ebben szerepet játszik majd az idei magas bázis, különösen az év eleji fiskális élénkítés után.
Meghatározó lesz a béremelkedések üteme is. Ezt egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke, másrészt a munkaerőpiac feszessége határozza meg. Nem mindegy az sem, hogyan alakul az infláció: ebben az energiaárak, a forint árfolyama, valamint az árréskorlátozások fennmaradása vagy esetleges kivezetése is fontos szerepet játszhat.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
