Az ESG szemlélet az üzleti és pénzügyi döntéshozatalban három alapvető szempontot vesz figyelembe: környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) tényezőket. Az ESG szempontok integrálása a befektetésekbe lehetővé teszi, hogy a befektetők olyan vállalatokat támogassanak, amelyek nemcsak pénzügyi, hanem környezeti és társadalmi célokat is követnek.

a) valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy b) valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag, vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben a fenti a)-b) pontok szerinti befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá, ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében;

Olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére;

Környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések;

A Taxonómia rendelet alapján környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő, egy vagy több gazdasági tevékenységbe történő befektetés;

Egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül, ha a) ezen gazdasági tevékenység a Taxonómia rendelet 10-16. cikkének megfelelően lényegesen hozzájárul egy vagy több, a Taxonómia rendeletben meghatározott környezeti célkitűzéshez; b) a Taxonómia rendelet 17. cikkének megfelelően nem sérti jelentősen a Taxonómia rendeletben meghatározott egyik környezeti célkitűzést sem; c) azt a Taxonómia rendelet 18. cikkében megállapított minimális biztosítékokkal összhangban végzik és d) megfelel az Európai Bizottság 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete által megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak;

A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete. Így például az alap- és letétkezelői díj, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjak a nettó hozamból már levonásra kerültek. A befektetésünk tényleges hozama nem egyenlő a befektetési alap nettó hozamával, mivel ebből még levonásra kerül az esetlegesen felszámítandó vételi és visszaváltási jutalék, illetve a befektetésünket terhelő adófizetési kötelezettség.

Egy befektető, vagy befektetési alap által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú, stb.) értékpapírokból és más befektetési eszközökből összeállított kosár, vagyontömeg. A portfolió jellegű befektetések elsődleges előnyei a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció) és a méretgazdaságosság-költséghatékonyság elveinek megvalósítása.

A portfóliókezelés lényege, hogy a befektető és a portfóliót kezelő alapkezelő között a befektető pénzügyi céljait és kockázatvállalási hajlandóságát tükröző szerződés jön létre. A szerződés lehetővé teszi, hogy az alapkezelő a befektető egyéni kockázatvállalási hajlandóságához és képességéhez, illetve befektetési céljaihoz legjobban igazodó portfoliót állítson össze és azt a szerződésben meghatározott befektetési politikának és a jogszabályban leírtaknak megfelelően kezelje. Míg a befektetési alapkezelési tevékenység a vagyonkezelés sztenderdizált formája, a portfoliókezelés személyre szabott szolgáltatás lehetőségét adja meg a befektetőknek. Portfóliókezelési szolgáltatás nyújtható intézményi és lakossági ügyfelek részére is, azonban hátránya a befektetési alapokkal szemben, hogy itt a befektetőnek a szolgáltatás jellegétől függően több 10, illetve 100 millió forintot kell vagyonkezelésbe adnia, mivel csak nagyobb méret esetén tudja az alapkezelő méretgazdaságosan és költséghatékonyan befektetni a rendelkezésére bocsátott vagyont.

Tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Osztalékra, közgyűlésen való részvételre és szavazásra, végelszámolásban (felszámolásban) pénzre, stb. jogosít. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó. A részvények kockázata, egyben várható hozama nagyobb a kötvények kockázatánál és várható hozamánál. Részvények elsősorban a részvényalapok és a vegyes alapok portfoliójában képviselnek mértékadó részt.

Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről;

Olyan pénzügyi termék (pl. befektetési alap), amely az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendeletének 6. cikke szerint értékeli a fenntarthatósági kockázatok a befektetések hozamára gyakorolt valószínű hatásait.

Olyan pénzügyi termék (pl. befektetési alap), amely az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendeletének 8. cikke szerint: a) egyéb jellemzők mellett – környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját mozdítja elő, és ahol b) a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, valamint c) értékeli a fenntarthatósági kockázatok a befektetések hozamára gyakorolt valószínű hatásait.

Olyan pénzügyi termék (pl. befektetési alap), amely az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendeletének 9. cikke szerint: a) a pénzügyi termék célkitűzése a fenntartható befektetés; b) a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, valamint c) értékeli a fenntarthatósági kockázatok a befektetések hozamára gyakorolt valószínű hatásait.

A származtatott ügylet közgazdasági értelemben egy másodlagos tőkepiaci eszköz, amit a befektetési szolgáltató hoz létre, de bázisa mindenkor egy létező, a szolgáltatótól független piaci eszköz (pl. részvényt lehet venni közvetlenül, vagy az arra a részvényre kiírt opción keresztül is). Utóbbi esetben az opciót egy befektetési szolgáltató hozza létre és mint önálló értékpapírt értékesíti a befektetőnek. A származtatott ügylet tehát egyfajta szűrőt és közvetítőt képez az eredeti piac és a befektető között. Indokoltsága, hogy vannak befektetők, akik a piaci folyamatokat nem közvetlenül, hanem bizonyos módosításokkal szeretnék érezni. Az opció vevője például jogot szerez arra, hogy lejáratkor megkapja a részvény pozitív hozamát, de ne szenvedje el a veszteséget. Éppen azért mert a származékos eszközök csökkentik a kockázatot, pénzbe kerülnek. A származtatott ügyleteket egy befektetési alap köthet fedezeti, illetve befektetési céllal. A származtatott ügyletek tipikus köre a tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciók és csereügyletek.

A tájékoztató a kezelési szabályzathoz hasonlóan minden nyilvános befektetési alap kötelező dokumentuma. A tájékoztatónak részletesen tartalmaznia kell az adott alap adatait, az alapkezelőjének, letétkezelőjének, és forgalmazójának adatait, azonban az alap befektetési politikáját és az alap működése során felmerülő költségek elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb részletes információkat az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

Az Európai parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló rendelet.

A Taxonómia rendelet 9. cikkében meghatározott környezeti célkitűzések az alábbiak: a) az éghajlatváltozás mérséklése; b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; c) a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; d) a körforgásos gazdaságra való átállás; e) a szennyezés megelőzése és csökkentése; f) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása;

A befektetési jegyek forgalmazásánál a forgalmazó vételénél vételi és visszaváltási jutalékot számíthatnak fel, melyek maximális mértéke megtalálható az alap kezelési szabályzatában, tényleges mértéke pedig feltűntetésre kerül a forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzatában. A díjak mértéke a nemzetközi gyakorlatban általában magasabb a részvényalapoknál, mint a kötvényalapoknál vagy a pénzpiaci alapoknál, hazánkban viszont gyakoriak a fix forgalmazási díjak. A díjak közvetlenül a befektetőt terhelő költségek, melyek a befektetési jegyek vételekor, illetve visszaváltásakor kerülnek felszámításra.

Olyan befektetési alap, mely alap befektetési jegyeinek jegyzésében és tulajdonlásában csak egy előre meghatározott befektetői kör vehet részt. A lehetséges befektetők körét a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell.