Az a minimális időtartam, amire az alapkezelő az egyes befektetési alapok tartási idejét ajánlja. A minimális befektetési időtáv a befektetők védelmében, az alapkezelő részéről tett ajánlás, azonban kötelező érvénnyel nem bír. Az egyes befektetési alapok árfolyama különböző mértékben ingadozhat, azonban hosszabb időtávon vizsgálva ezek az ingadozások „kisimulnak”, a hozamok kiszámíthatóbbá válnak. Ebből következik, hogy az ajánlott minimális időtáv összhangban van az alapok kockázati besorolásával.

Az alapkezelő az alap kezeléséért alapkezelési díjban részesül. Ez a díj fedezi az alap kezelése során felmerült költségeket, a díj éves mértéke az alap típusától függ. Jellemzően minél bonyolultabb, időigényesebb az adott alap kezelése, annál magasabb díj kerül felszámításra.

Valamely szuverén állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az államháztartás finanszírozásának elsődleges eszköze, két legjellemzőbb fajtája a kincstárjegy és az államkötvény. Az állampapír visszafizetését az állam garantálja.

Az alap árfolyamát úgy kapjuk meg, hogy az alap nettó eszközértékét elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával, ezért nevezzük az árfolyamot egy jegyre jutó nettó eszközértéknek is. Ahhoz, hogy egy befektetési alapban lévő befektetésünk aktuális értéke meghatározható legyen, az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szorozni a birtokunkban lévő befektetési jegyek darabszámával. Nyilvános alapok árfolyamát minden alapkezelő rendszeresen közzéteszi, így a befektetők folyamatosan figyelemmel kísérhetik a befektetésük értékének változását.

Alapkezelő által kezelt vagyontömeg. A befektetési alap a befektetők tőkéjét gyűjti össze, amit különböző eszközökbe fektet. A befektetési alap legnagyobb előnye a vagyon méretgazdaságos befektetésében, illetve a megfelelően diverzifikált portfólióban rejlik. A befektetési alap célja a minél magasabb megtérülés biztosítása a meghirdetett befektetési politika adta keretek között a befektetési jegy tulajdonosainak. Lakossági befektetők részére jellemzően nyilvános befektetési alapok kerülnek létrehozásra, melyek visszaválthatóság szerint lehetnek nyílt- vagy zártvégűek, futamidő szerint határozott, vagy határozatlan futamidejűek, illetve eszközkategória szerint értékpapír- vagy ingatlanalapok.

Minden nyilvános befektetési alapnak törvény által előírt kötelezettsége könyvvizsgáló alkalmazása. Az alap könyvvizsgálója auditálja, illetve jóváhagyja az alap éves jelentését, illetve a könyvvizsgáló ellenőrzi azt is, hogy az alapkezelő az alap kezelése során betartja-e a kezelési szabályzatban és a törvényben előírtakat.

Az alap portfóliója az adott alap eszközeinek összessége. Az adott alap portfóliójának elemei az alap jellegétől és a megcélzott befektetési politikától függenek. Az alap típusától és befektetési politikájától függően a portfólió eszközeit alkothatják bankbetétek, állampapírok, jelzáloglevek, vállalati kötvények, részvények, deviza jellegű eszközök, származtatott eszközök, illetve ingatlanalap esetében ingatlan is.

A BAMOSZ a hazai befektetési alapkezelők által alapított szervezet, a hazai alapkezelők túlnyomó többsége a szervezet tagja. A BAMOSZ elsődleges feladatai közé tartozik tagjainak érdekképviselete, közreműködés a szakterületet érintő törvényi szabályozás kialakításában, szakoktatás támogatása, szakmai ajánlások és normák megfogalmazása, a piaci verseny tisztaságának felügyelete, illetve a piac fejlődésének és a befektetők tájékoztatásának elősegítése.

A befektetési jegy az értékpapírok egy fajtája, ami részesedést testesít meg a befektetési alapokban kezelt vagyonból. A Kbftv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

Az alap befektetési politikáját az alapkezelő alakítja ki és a kezelési szabályzatban rögzíti. A befektetési politika iránymutatást ad a befektetési döntések meghozatala során. A befektetési politika bemutatja, hogy az alapkezelő milyen eszközökbe és mekkora mértékben fektetheti az alap, és így a befektetők vagyonát. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika minden esetben a jogszabályi korlátok között alakítható ki, így tartalmazhat azoknál szigorúbb megkötéseket is.

A BEVA a befektetőket kártalanító intézmény, amely olyan esetekben fizet, amikor a befektető valamely követelését egy befektetési szolgáltató nem tudja szerződésszerűen kifizetni. A BEVA az árfolyamok esetleges átmeneti csökkenéséből eredő veszteségért természetesen nem nyújt fedezetet, sem a befektetési alapok befektetési jegyei, sem más értékpapírok esetében.

Az adott befektetési alap referenciamutatója, amellyel szemben az alap teljesítményét mérni lehet. Olyan viszonyítási alap, amelyhez az alapkezelő az alap teljesítményét a legjobban viszonyítani tudja. Jellemző benchmarkok többek közt az Államadósság Kezelő Központ által vezetett indexek (pl. RMAX index), különböző tőzsdeindexek (pl. BUX index), illetve ezek valamilyen kombinációja.

Az alap portfóliójában lévő eszközök értékének változása miatt egy adott időszak alatt bekövetkező árfolyamváltozás százalékban kifejezve. Az alap bruttó hozama nem tartalmazza az alap működéséhez kapcsolódó és a kezelési szabályzatban részletesen és tételes feltüntetett költségeket – így például az alap- és letétkezelői díjat, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjakat. Ezen költségek levonása után megkapjuk az alap nettó hozamát. A bruttó hozamot (akárcsak a nettó hozamot) megadhatjuk évesített hozam, illetve nem évesített (nominális hozam) formájában is.

A Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség Az ügyfél értékpapírja, mint elektronikus jel egyrészt a KELER központi értékpapírszámláján, másrészt az ügyfél által megbízott számlavezetőnél lévő értékpapírszámláján található meg, mely számlák egyenlegének meg kell egyeznie egymással.

Az állampapírok egy fajtája, 1 év, vagy annál rövidebb lejáratú. Nem fizet kamatot, hanem diszkontált, azaz névérték alatti értéken lehet megvásárolni, majd lejáratkor az állam a névértéket fizeti ki.

A befektetések kockázata nagyban csökkenthető, ha több különféle eszközben helyezzük el a pénzünket. Vagyonunk több eszköz között való megosztása jelentősen mérsékli az egyedi értékpapírok esetében tapasztalható árfolyam-kilengéseket, miután a több elemű portfólióban található eszközök egymástól eltérő árfolyammozgásai tompítják a portfólió egyedi elemeinek ingadozásait. A kockázatmegosztás (diverzifikáció) egyik leghatékonyabb módja, ha befektetési alapokban helyezzük el megtakarításainkat, mivel a befektetési alapok számos különböző értékpapírból álló kosarat alkotnak, így az alap kockázata kisebb, mintha egy-egy értékpapírt egyedileg vásárolnánk meg. A diverzifikáció tovább növelhető, ha több különféle típusú alapot (pl. részvény-, kötvény-, ingatlanalap stb.) tartunk, mert így a különböző piacokon külön-külön tapasztalható teljesítmény-ingadozásokat is mérsékelhetjük.

Olyan befektetési alap, melynek portfólióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek stb.), bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök (pl. származtatott termékek) alkotják. Az értékpapíralapok közvetlenül ingatlanokba nem fektethetik a befektetők vagyonát.

Az ESG szemlélet az üzleti és pénzügyi döntéshozatalban három alapvető szempontot vesz figyelembe: környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) tényezőket. Az ESG szempontok integrálása a befektetésekbe lehetővé teszi, hogy a befektetők olyan vállalatokat támogassanak, amelyek nemcsak pénzügyi, hanem környezeti és társadalmi célokat is követnek.

Jogszabályi előírások alapján az alapkezelők kötelesek elkészíteni és a befektetőik számára hozzáférhetővé tenni az általuk kezelt befektetési alapok éves jelentéseit. Az éves jelentés bemutatja az egyes alapok befektetési politikájának alakulását, az adott alap hozamára legjobban ható piaci eseményeket, a befektetési alap portfóliójának év végi összetételét, annak változását az előző év végéhez képest, a nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam) alakulását. Az éves jelentést a befektetési alap könyvvizsgálója auditálja. Az éves jelentés mellett féléves jelentés és havi portfólió-jelentés is segíti a befektetők tájékozódását.

Az évesített hozam százalékos formában fejezi ki az adott befektetés éves átlagos teljesítményét. A BAMOSZ, az Európai Unióban egységesen alkalmazott törvényi előírások alapján az egy évnél rövidebb időtartamú befektetések hozamának évesítését nem ajánlja, aminek az oka, hogy az időszak rövidsége miatt az évesítés felnagyíthatja az egyes napokon, heteken tapasztalható árfolyam-kilengéseket, ezzel téves adatot szolgáltatva a befektetőknek. Ezt kiküszöbölve az éven belüli hozamokat az alap kezelője általában nem évesített (nominális) hozamként tünteti fel.

A féléves jelentés tartalmában az éves jelentéshez hasonló, de kevésbé részletes dokumentum, célja ennek is a befektetők tájékoztatása. Az alapkezelők félévente készítik el és a tárgyfélévet követő 45 napon belül teszik elérhetővé a befektetők számára. A féléves jelentést az éves jelentéssel ellentétben a befektetési alap könyvvizsgálója nem auditálja.

a) valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy b) valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag, vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben a fenti pontok szerinti befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá, ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében;

Olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

Környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések.

A forgalmazó feladati közé tartozik a befektetési jegyek adásvételének lebonyolítása, a befektetéshez szükséges értékpapírszámlák vezetése és a befektetők tájékoztatásában való közreműködés. A befektetési alapok tulajdonosai ilyen módon a forgalmazó ügyfelei, ennek megfelelően az egyéni ügyféladatok kizárólag a forgalmazó birtokában lehetnek, azokat a befektetés alapkezelő nem ismerheti. Az értékpapírszámlákat vezető forgalmazó cégen keresztül az ügyfelek biztonságát a BEVA szolgáltatásai is növelik.

A “Greenwashing”, magyar megnevezésén „zöldremosás” olyan szándékos vagy nem szándékos piaci gyakorlatra utal, amelyben a kibocsátó nem tükrözi megfelelően pénzügyi eszközökhöz (pl befektetési alaphoz) kapcsolódó fenntarthatósági kockázatokat és hatásokat.

Az éves és féléves jelentéshez hasonlóan az alapkezelők havonta kötelesek elkészíteni az általuk kezelt befektetési alapok havi portfóliójelentését is. A havi portfóliójelentés az alap portfóliójának eszközcsoportok szerinti megoszlását, az alap aktuális hozamát, illetve a hónap piaci eseményeit tartalmazza. A jelentést az alap kezelője a hónap végét követő 10. napig teszi elérhetővé a befektetők számára.

Az értékpapíralapok mellett a befektetési alapok eszközstruktúra szerinti másik nagy csoportja. Az ingatlanalapok portfóliójában a közvetlen ingatlanbefektetések mellett szerepelhetnek még más ingatlanalapok befektetési jegyei és likvid eszközök, ami jellemzően látra szóló és lekötött bankbetétben, illetve diszkont kincstárjegyekben testesül meg. Az ingatlanalapok között megkülönböztethetünk ingatlan forgalmazó és ingatlan fejlesztő alapokat. Az ingatlan forgalmazó alapok esetében az ingatlanok hozama egyrészt az ingatlanok értéknövekményéből, másrészt az ingatlanok hasznosításának (bérbeadás) bérleti díj bevételeiből származik. Az ingatlanalapok kockázatukat tekintve a kötvény és a vegyes alapok között helyezkednek el. Az ingatlanalapok speciális kockázata a likviditási kockázat, ami abból származik, hogy az ingatlanok értékesítése több hónapot, de akár éveket is igénybe vehet.

Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalatok és a lakosság megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőinek számítanak. Az intézményi befektetők csoportjába az aktuális hazai törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézetek, befektetési vállalkozások, befektetési alapok, befektetési alapkezelők, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, biztosítótársaságok, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magán-nyugdíjpénztárak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Jelzálogbankok által kibocsátott, ingatlanfedezettel biztosított, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a jelzálogbank egy meglévő hitelállományának finanszírozása céljából bocsát ki. Az állampapíroknál általában kockázatosabb, de biztonságosnak számító befektetés, hiszen a kibocsátó bank visszafizetési garanciája mögött szigorú feltételek szerint meghatározott ingatlanfedezet található.

A kezelési szabályzat minden befektetési alap kötelező dokumentuma, melynek célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában előforduló befektetések napi értékelésének módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól.

A Taxonómia rendelet alapján környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő, egy vagy több gazdasági tevékenységbe történő befektetés.

Egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül, ha a) ezen gazdasági tevékenység a Taxonómia rendelet 10-16. cikkének megfelelően lényegesen hozzájárul egy vagy több, a Taxonómia rendeletben meghatározott környezeti célkitűzéshez; b) a Taxonómia rendelet 17. cikkének megfelelően nem sérti jelentősen a Taxonómia rendeletben meghatározott egyik környezeti célkitűzést sem; c) azt a Taxonómia rendelet 18. cikkében megállapított minimális biztosítékokkal összhangban végzik és d) megfelel az Európai Bizottság 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete által megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak.

A letétkezelő az alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet, elsődleges szerepe, hogy az alap értékpapírjai a letétkezelőnél kerülnek elhelyezésre, amikkel az alapkezelők csak a letétkezelő engedélyével hajthatnak végre tranzakciókat. Ezen kívül a letétkezelő egyrészt fontos feladatokat lát el a befektetési alapok napi működtetésében, többek közt vezeti a befektetésekhez kapcsolódó értékpapír- és pénzforgalmi számlát és megállapítja a nettó eszközértéket, illetve az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, másrészt biztosítja a befektetési alapok törvényi szabályozásnak megfelelő működését (ellenőrzi a kezelési szabályzatban és a törvényben foglaltaknak való megfelelést, ezek sérülése esetén írásban értesíti az alap kezelőjét, szükség esetén a MNB-t).

A letétkezelő a letétkezelői feladatainak ellátásáért letétkezelői díjban részesül. A díj levonása az alapkezelési díjhoz hasonlóan történik: minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, a letétkezelői díj időarányos részét levonja az alap értékéből. A befektetési alap nettó hozamában ilyen módon már a letétkezelői díj levonása utáni hozam.

Magyarország jegybankja és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) beolvasztása óta feladata a teljes pénzügyi szektor működésének törvényességi felügyelete is. Az MNB – a letétkezelő mellett – biztosítja a befektetési alapkezelés piaca törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos és átlátható működését. Rendszeres időközönként átfogó ellenőrzéseket tart az alapkezelőknél, melyek alkalmával tüzetesen átvizsgálja az előző ellenőrzés óta történt eseményeket. A befektetési alapkezelők részletes jelentéseket küldenek az MNB részére havonta, illetve a negyedévek, félévek és üzleti évek lezárásakor.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló Európai Uniós irányelv (2004/39/EK), amely 2007. november 1-jével lépett hatályba. A fogyasztók védelmében két fő mechanizmust tartalmaz: egyrészt a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat önmagukról, az általuk nyújtott szolgáltatásokról és az általuk kínált pénzügyi eszközökről, másrészt a szolgáltatók kötelesek megfelelni bizonyos bizalmi előírásoknak, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó legjobb érdekei szerint kell eljárniuk. A cél az, hogy a fogyasztó a befektetési termékkel kapcsolatos döntés meghozatalához elegendő tájékoztatást kapjon.

A befektetés egy szabadon kiválasztott időszak alatt elért teljesítményét adja meg százalékos formában. A befektetési alapok esetében ez az árfolyam százalékban kifejezett növekedését jelenti. A BAMOSZ, az Európai Unióban egységesen alkalmazott törvényi előírások alapján az egy évnél rövidebb időtartamú befektetések hozamának évesítését nem ajánlja, aminek az oka, hogy az időszak rövidsége miatt az évesítés felnagyíthatja az egyes napokon, heteken tapasztalható árfolyamkilengéseket, ezzel téves adatot szolgáltatva a befektetőknek. Az évesített hozamok megadása az egy éven túli befektetések esetében szokásos.

A befektetési alap portfóliójában tartott eszközök értéke csökkentve az alapot terhelő összes kötelezettséggel. Az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékét úgy kapjuk meg, hogy az alap nettó eszközértékét elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával. Ahhoz, hogy egy befektetési alapban lévő befektetésünk aktuális értéke meghatározható legyen, az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szorozni a birtokunkban lévő befektetési jegyek darabszámával. Nyilvános alapok árfolyamát minden alapkezelő rendszeresen közzéteszi, így a befektetők folyamatosan figyelemmel kísérhetik a befektetésük értékének változását.

A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete. Így például az alap- és letétkezelői díj, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjak a nettó hozamból már levonásra kerültek. A befektetésünk tényleges hozama nem egyenlő a befektetési alap nettó hozamával, mivel ebből még levonásra kerül az esetlegesen felszámítandó vételi és visszaváltási jutalék, illetve a befektetésünket terhelő adófizetési kötelezettség.

Egy befektető, vagy befektetési alap által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más befektetési eszközökből összeállított kosár, vagyontömeg. A portfólió jellegű befektetések elsődleges előnyei a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció), a méretgazdaságosság, illetve a költséghatékonyság elveinek megvalósítása.

A portfóliókezelés lényege, hogy a befektető és a portfóliót kezelő alapkezelő között a befektető pénzügyi céljait és kockázatvállalási hajlandóságát tükröző szerződés jön létre. A szerződés lehetővé teszi, hogy az alapkezelő a befektető egyéni kockázatvállalási hajlandóságához és képességéhez, illetve befektetési céljaihoz legjobban igazodó portfóliót állítson össze és azt a szerződésben meghatározott befektetési politikának és a jogszabályban leírtaknak megfelelően kezelje. Míg a befektetési alapkezelési tevékenység a vagyonkezelés sztenderdizált formája, a portfóliókezelés személyre szabott szolgáltatás lehetőségét adja meg a befektetőknek. Portfóliókezelési szolgáltatás nyújtható intézményi és lakossági ügyfelek részére is, azonban hátránya a befektetési alapokkal szemben, hogy itt a befektetőnek a szolgáltatás jellegétől függően több 10, illetve 100 millió forintot kell vagyonkezelésbe adnia, mivel csak nagyobb méret esetén tudja az alapkezelő méretgazdaságosan és költséghatékonyan befektetni a rendelkezésére bocsátott vagyont.

A kibocsátó részvénytársaságban tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, lejárat nélküli forgalomképes értékpapír. Speciális fajták: elsőbbségi, dolgozói, kamatozó, visszaváltható, átváltoztatható. A részvények kockázata, egyben várható hozama nagyobb a kötvények kockázatánál és várható hozamánál. Részvények elsősorban a részvényalapok és a vegyes alapok portfoliójában képviselnek mértékadó részt.

Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről;

Olyan pénzügyi termék (pl. befektetési alap), amely az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendeletének 6. cikke szerint értékeli a fenntarthatósági kockázatok a befektetések hozamára gyakorolt valószínű hatásait.

Olyan pénzügyi termék (pl. befektetési alap), amely az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendeletének 8. cikke szerint: a) egyéb jellemzők mellett – környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját mozdítja elő, és ahol b) a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, valamint c) értékeli a fenntarthatósági kockázatok a befektetések hozamára gyakorolt valószínű hatásait.

Olyan pénzügyi termék (pl. befektetési alap), amely az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/2088 rendeletének 9. cikke szerint: a) a pénzügyi termék célkitűzése a fenntartható befektetés; b) a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, valamint c) értékeli a fenntarthatósági kockázatok a befektetések hozamára gyakorolt valószínű hatásait.

A származtatott ügylet közgazdasági értelemben egy másodlagos tőkepiaci eszköz, amit a befektetési szolgáltató hoz létre, de bázisa mindenkor egy létező, a szolgáltatótól független piaci eszköz (pl. részvényt lehet venni közvetlenül, vagy az arra a részvényre kiírt opción keresztül is). Utóbbi esetben az opciót egy befektetési szolgáltató hozza létre és mint önálló értékpapírt értékesíti a befektetőnek. A származtatott ügylet tehát egyfajta szűrőt és közvetítőt képez az eredeti piac és a befektető között. Indokoltsága, hogy vannak befektetők, akik a piaci folyamatokat nem közvetlenül, hanem bizonyos módosításokkal szeretnék lekövetni. Az opció vevője például jogot szerez arra, hogy lejáratkor megkapja a részvény pozitív hozamát, de ne szenvedje el a veszteséget. Éppen azért, mert a származékos eszközök csökkentik a kockázatot, pénzbe kerülnek. A származtatott ügyleteket egy befektetési alap köthet fedezeti, illetve befektetési céllal. A származtatott ügyletek tipikus köre a tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciók és csereügyletek.

A tájékoztató a kezelési szabályzathoz hasonlóan minden nyilvános befektetési alap kötelező dokumentuma. A tájékoztatónak részletesen tartalmaznia kell az adott alap adatait, az alapkezelőjének, letétkezelőjének, és forgalmazójának adatait, azonban az alap befektetési politikáját és az alap működése során felmerülő költségek elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb részletes információkat az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

Az Európai parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló rendelet.

A Taxonómia rendelet 9. cikkében meghatározott környezeti célkitűzések az alábbiak: a) az éghajlatváltozás mérséklése; b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; c) a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; d) a körforgásos gazdaságra való átállás; e) a szennyezés megelőzése és csökkentése; f) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A befektetési jegyek forgalmazásánál a forgalmazó vételénél vételi és visszaváltási jutalékot számíthatnak fel, melyek maximális mértéke megtalálható az alap kezelési szabályzatában, tényleges mértéke pedig feltűntetésre kerül a forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzatában. A díjak mértéke a nemzetközi gyakorlatban általában magasabb a részvényalapoknál, mint a kötvényalapoknál vagy a pénzpiaci alapoknál, hazánkban viszont gyakoriak a fix forgalmazási díjak. A díjak közvetlenül a befektetőt terhelő költségek, melyek a befektetési jegyek vételekor, illetve visszaváltásakor kerülnek felszámításra.

Olyan befektetési alap, mely alap befektetési jegyeinek jegyzésében és tulajdonlásában csak egy előre meghatározott befektetői kör vehet részt. A lehetséges befektetők körét a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell.