KATA 2027: többen választhatják, de emelkedhet a havi adó

A KATA 2022-es szigorítása után ismét jelentősen bővülhet azok köre, akik ezt az adózási formát választhatják. A tervek szerint a katások újra számlázhatnának cégeknek és szervezeteknek, miközben a jogosultak köre is szélesedne. Ennek ugyanakkor ára lehet: a jelenlegi havi 50 ezer forintos adó várhatóan emelkedik, és a kisadózók nyugdíjhelyzetén is változtatnának. A részletszabályok még nem ismertek, de néhány következtetést már most le lehet vonni.

Jelentősen bővülhet a KATA-t választók köre

Arra számítok, hogy az új KATA-szabályozás már 2027-től életbe léphet. Az egyik legfontosabb változás azok körének szélesítése lehet, akik ezt az adózást választhatják.

A 2022-es változtatás előtt több mint 400 ezer adózó használta a KATA-t, a NAV adatai szerint viszont 2025 végén már csak 138 469 egyéni vállalkozó tartozott az új KATA hatálya alá. A visszaesés jelentős része természetesen abból adódik, hogy a jelenlegi rendszert csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, és főszabály szerint cégeknek, más vállalkozásoknak vagy szervezeteknek sem számlázhatnak.

A most ismertetett elképzelések ezen érdemben változtatnának. Ismét lehetővé válhatna a cégeknek és szervezeteknek történő számlázás, miközben a nem főfoglalkozású vállalkozók, a főállás mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták előtt is megnyílhatna a KATA.

Már önmagában ez a változás jelentősen növelheti az adózási forma népszerűségét. Hogy végül hányan térnek vissza, azt persze a részletszabályok döntik majd el, de kedvező feltételek mellett akár százezres nagyságrendről is szó lehet.

 

Az 50 ezer forintos adó várhatóan nem marad

A jelenlegi rendszerben a kisadózó havonta 50 ezer forint tételes adót fizet. Az éves bevételi keret 18 millió forint, az ezt meghaladó bevétel után pedig 40 százalékos különadót kell fizetni.

Az 50 ezer forintos havi összeg ma már meglehetősen alacsony köztehernek számíthat, különösen egy magasabb bevétellel működő vállalkozás esetében. Az összeg az elmúlt évek jelentős bér- és áremelkedését sem követte. Persze az, hogy kinek éri meg a KATA, továbbra is sok mindentől függ: egyáltalán kik választhatják, kinek lehet számlázni, illetve milyen költségszinttel működik az adott vállalkozás.

Nem feltétlenül számítok arra, hogy a változtatás egyszerűen annyit jelent majd, hogy az 50 ezer forintos havi adót egységesen 75 vagy 100 ezer forintra emelik. Elképzelhetőnek tartok egy olyan rendszert is, amelyben továbbra is fix havi összeget kell fizetni, de már nem egyetlen kategória lesz, hanem például két vagy három, és az adó összege az elért bevételtől függ.

Ez megőrizné a KATA egyik legnagyobb előnyét, az egyszerűséget, miközben valamivel jobban igazodna az egyes vállalkozások eltérő bevételéhez.

A tervek között az is szerepel, hogy a jelenlegi 18 millió forintos éves bevételi keretet 19 millió forintra emelik. Ennek pontos szerepét azonban majd csak a részletszabályokból lehet megítélni.

 

A nyugdíjkérdést is rendezni kell

A KATA átalakításának másik fontos kérdése a kisadózók társadalombiztosítási és nyugdíjhelyzete.

A katás vállalkozók jelenleg is biztosítottnak minősülnek és társadalombiztosítási ellátásokra, így nyugdíjra is szereznek jogosultságot. A probléma inkább az, hogy az ellátások számításának alapja mindössze havi 108 ezer forint, ami a mai bérekhez képest rendkívül alacsony.

Ez a későbbi nyugdíj összegét is érdemben befolyásolja. Ráadásul, mivel az ellátási alap elmarad a minimálbértől, a nyugdíj összegének meghatározásánál az arányos szolgálati idő szabályát is alkalmazni kell.

Ha tehát a havi KATA összege emelkedik, indokolt lenne ezzel együtt az ellátási alapot is növelni. Fontos ugyanakkor, hogy a magasabb adó önmagában még nem jelent automatikusan magasabb nyugdíjat: ehhez a szabályozásnak az ellátási alapot is módosítania kell.

És még egy érdemi emelés mellett sem biztos, hogy a KATA önmagában megfelelő színvonalú nyugdíjat biztosít majd. Az öngondoskodás szerepe ezért várhatóan továbbra is megmarad.

 

A költségvetés számára sem mindegy, hányan térnek vissza

A rendszer átalakításakor a költségvetési szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Minél szélesebb kör számára válik elérhetővé egy kedvezményes adózási forma, annál több olyan vállalkozó lehet, aki egy magasabb közteherrel járó adózási módról tér át a KATA-ra. Ez önmagában csökkentheti a költségvetés bevételeit.

Ezt részben ellensúlyozhatja a havi tételes adó emelése, de a tényleges hatást csak akkor lehet majd megbecsülni, ha ismert lesz, pontosan kik választhatják az új KATA-t, mekkora adót kell fizetniük és milyen bevételi sávok lesznek.

A 2022-es szigorítás után mindenesetre jelentős kör szorult ki a rendszerből, így a feltételek érdemi enyhítése várhatóan ismét sok vállalkozót vonzhat vissza. Az új szabályozásnál ezért az lesz a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e úgy megtartani a KATA egyszerűségét és kedvező jellegét, hogy közben a befizetett közteher, a megszerezhető társadalombiztosítási ellátások és a költségvetési szempontok között is jobb egyensúly alakuljon ki.

 

 

Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.

Szerző

portfolioblogger

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

Regős Gábor

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

A KATA 2022-es szigorítása után ismét jelentősen bővülhet azok köre, akik ezt az adózási formát választhatják. A tervek szerint a...

A Gránit Alapkezelő által kezelt MPTIA elindította a ZONE hálózat első új építésű fejlesztését Budakeszin. A 4 293 négyzetméteres bővítés...

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, miközben 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt. Az...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.

0%