Az amerikai Treasury szeptembertől legalább megduplázza a hosszú lejáratú állampapírok visszavásárlására fordított összeget, miközben a 30 éves hozam közel két évtizedes csúcsra emelkedett. Egy egyszerű likviditástámogató lépésről van szó, vagy fokozatosan kialakulhat egy informális hozamküszöb az amerikai kötvénypiacon?

Az első negyedéves, GDP-arányosan 9 százalékos deficit után a második negyedévben látványosan szigorodott a költségvetési politika. Mire lehet elég a fordulat az év egészében, hogyan értékelheti a piac a módosított hiánycélt, és milyen kiigazításra lehet szükség 2030-ig?

Rekordközeli részvénypiacok, közel 10 százalékot emelkedő arany és továbbra is magas kötvényhozamok jellemezték augusztust.

Kanada lakhatási válsággal küzd, miközben Torontóban több évtizedes mélypontra estek az újlakás-eladások, Vancouverben pedig rekordot döntött az eladatlan kondók száma.

Az AI-cégek magánpiaci értékeltségei eddig nagyrészt kiszivárgott adatokra, befektetői prezentációkra és növekedési várakozásokra épültek. Kovács Marcell azt vizsgálja, mi történik, amikor ezeket először auditált számok és valódi tőzsdei vételi-eladási döntések teszik próbára.

Az előttünk álló hónapokat nem egyetlen piaci történet, hanem több egymással összefonódó kockázat alakíthatja egyszerre. Kovács Ádám azt vizsgálja, hogyan állhat össze az őszre egy nehezen árazható környezet a kötvénypiaci feszültségekből, a jen körüli bizonytalanságból, az európai energiakockázatokból és a továbbra is erős befektetői kockázatvállalásból.

Magyarországon az euró térnyerése részben már a hivatalos csatlakozás előtt elkezdődött, miközben a forint volatilitása és a 2030-as céldátum új kérdéseket vet fel. Regős Gábor azt vizsgálja, mit nyerhet és mit kockáztathat az ország az euróhoz vezető úton – és milyen ára lehet annak, ha az átállás elmarad.

Washington továbbra is a világ legerősebb katonai hatalma, de egyre több stratégiai térség között kell megosztania erőforrásait.

Európa a chipgyártás volumenében lemaradt, az értéklánc néhány kritikus pontján azonban továbbra is nélkülözhetetlen. Kovács Marcell azt vizsgálja, hogy a European Chips Act 2.0 képes-e ezekre az erősségekre építeni, vagy a finanszírozás és a kereslet hiánya ismét korlátozza majd az uniós ambíciókat.

A 2025-ös kiugró drágulás után 2026 elején ritka fordulat történt a magyar lakáspiacon: negyedéves alapon csökkentek az árak. Regős Gábor azt vizsgálja, mely keresleti és kínálati tényezők állhatnak a megtorpanás mögött, és tartós trendfordulatról vagy csak átmeneti szünetről beszélhetünk-e.

A jen árfolyamát már nemcsak a kamatkülönbözet és a carry trade, hanem az újabb hatósági beavatkozás lehetősége is alakítja. Lemnyi Péter azt vizsgálja, meddig fékezheti az amerikai–japán intervenció a gyengülést, ha a mögöttes strukturális nyomás változatlan marad.