Az idei év első hónapjai nem kímélték a pénz- és tőkepiacokat. Az Egyesült Államok újraválasztott elnöke, Donald Trump lendületes, ám kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája komoly hullámzást okozott, miközben Európában látványos költségvetési fordulat zajlik, különösen a védelmi kiadások terén. Hogyan értékelik mindezt a szakértők, és milyen lehetőségeket látnak a befektetők számára? A HVG Gábor Rigó-t, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzserét is megkérdezte a témában a közelmúltban megjelent összeállításában.
- Immár másfél hónapja mozgatja a piacokat Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikája. Önök szerint ez a hektikusság kitart 2025 egészében vagy jöhet valamilyen megnyugvás?
Donald Trump – választási ígéreteihez híven – nagy hévvel vágott bele második elnöki ciklusába. A piacokra legnagyobb hatást gyakorló intézkedései közül kiemelkedik az egyelőre csak belengetett vámok miatti kereskedelmi háború újraéledése, valamint a kormányzati kiadások csökkentése. A vámok első körben Mexikóra, Kanadára, az Európai Unióra és Kínára lennének kivetve, különböző mértékben kivetni. A történelmi analógiák alapján azonban a vámok inflációs hatásúak és csökkentik a gazdasági növekedést.
A szigorúbb fiskális politika szintén negatívan befolyásolja az idei évi várt növekedést. Ezen információk hatására a piaci szereplők elkezdték átértékelni az amerikai részvények árazását, aminek következtében a részvényindexek a választás előtti szintre estek vissza. Bár rövid távon kisebb visszapattanás bekövetkezhet az árfolyamokban, a tartósan felfelé ívelő piac kialakulásához több tényezőnek is tartósan változnia kell. Az inflációnak tovább kell mérséklődnie, hogy a Federal Reserve számára újra megnyíljon a kamatcsökkentés lehetősége. Az idei évi növekedésnek mérsékelt pályán kell maradnia, hogy a cégek elérjék a magasra árazott bevételnövekedést. A jelenlegi hektikus Trump-i kommunikációnak is kiszámíthatóbbá kell válnia, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága visszatérjen. Amíg ezekben nem történik előrelépés, véleményem szerint a tőkepiacokon megmarad az utóbbi időszakban tapasztalt volatilitás.
- A vezető európai országok komoly hadicélú költekezésbe kezdenek. Ebből hogyan csinálhatnak pénzt a befektetők?
A németek az euróövezeti GDP 5 százalékának megfelelő fiskális lazítási tervet jelentettek be. A mintegy 900 milliárd eurós összeg felét közvetlenül védelmi kiadásokra fordítanák, a másik felét pedig infrastruktúra-fejlesztésre költenék. Egyre valószínűbb, hogy a német parlament elfogadja a javaslatot, és mivel épp a németek szoktak a fiskális lazítás legnagyobb ellenzői lenni Európában, ez teljesen új szemléletet jelenthet az Európai Unió számára. Ezzel beindulhat az eddig stagnáló euróövezeti növekedés, ami további részvénypiaci emelkedést eredményezhet. Ugyanakkor az ilyen mértékű költekezés szinte mindig együtt járt az infláció emelkedésével. Ezért az Európai Központi Bank óvatosabb kamatcsökkentési pályára állhat át, ami negatívan befolyásolhatja a részvények árfolyamát. Összességében, ha a pozitív hangulat fennmarad az Öreg Kontinensen, akkor az év hátralévő részében is jól teljesíthetnek az európai részvények.
A cikk először a HVG hasábjain jelent meg.
1134 Budapest, Váci út 17.
alapkezelo@granitalapkezelo.hu
(06 1) 888 4120