Világszintű fegyverkezés – számokban
Nézzük meg, hogyan alakultak a globális védelmi kiadások 2024-ben. Ehhez talán a legjobb forrás a SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) független, nemzetközi kutatóintézet adatbázisa. A SIPRI adatai szerint 2024-ben világszerte 2 718 milliárd dollárt költöttek katonai célokra, ami reálértéken 9,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ez a hidegháború vége óta a legnagyobb éves növekedés a katonai kiadásokban, és azt jelenti, hogy jelenleg a globális GDP 2,5 százalékát teszik ki ezek a ráfordítások.
Továbbá a 2024-es 2 718 milliárd dolláros érték azt jelenti, hogy 1998 óta reál értelemben több mint duplázódtak a katonai kiadások globálisan.
A kutatás alapján a növekedés fő motorja Európa volt, ugyanis a régiós katonai kiadások (Oroszországgal együtt) 17 százalékos, azaz közel 100 milliárd dolláros reálnövekedéssel 693 milliárd dollárra ugrottak. Ezen belül is érdekes megvizsgálni Oroszországot, ahol 38 százalékot emelkedtek a katonai ráfordítások, így 2024-ben már a GDP 7,1 százalékát tették ki a SIPRI adatai szerint. Azonban kérdés nélkül a háború túloldalán álló Ukrajna költése a legmeghatározóbb GDP arányában, ugyanis az ország 64,7 milliárd dolláros katonai kiadásai az ország GDP-jének 34 százalékát teszik ki.
Érdekes továbbá kiemelni egy-két ázsiai országot, például Kínát, amely az elmúlt 30 évben reál értelemben folyamatosan növelte katonai kiadásait és tavaly is 7 százalékkal emelte ezeket 314 milliárd dollárra, viszont ez az összeg az ország GDP-jének csupán 1,7 százalékát teszi ki.
Egy másik izgalmas példa Japán, ahol a katonai ráfordítások 2023-as dollárban számolva gyakorlatilag stagnáltak vagy csak enyhén emelkedtek a ’90-es évek eleje óta. Már 2017 után is volt egy kisebb ugrás, azonban 2023-ban és 2024-ben tapasztalhatunk egy jelentős ugrást ezen a területen, ugyanis a 2022-es értékhez képest 2024-re reál értelemben közel 40 százalékkal növekedett a katonai jellegű ráfordítások összege a SIPRI adatai szerint. Így a korábban a GDP kevesebb mint 1 százalékát kitevő ráfordítások szinte 1,4 százalékot értek el.
A NATO új célja
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb híre a NATO-val kapcsolatban az volt, hogy a tagállamok vállalták, hogy a következő 10 évben fokozatosan 5 százalékra emelik védelmi kiadásaikat a GDP arányában. Ez az eddigi 2 százalékos célhoz képest hatalmas ugrás és több száz milliárd dolláros éves többletkiadást jelent majd.
Ez az 5 százalék tovább bontható 3,5 százalék „kemény” védelemre (azaz a teljes ráfordítás 70 százaléka), amelyet csapatokra vagy fegyverekre költenek a tagállamok, valamint 1,5 százalék egyéb biztonsági intézkedésekre, mint kiberbiztonság, infrastruktúra vagy energiahálózatok.
Ahogy a fenti ábrán látható, az új 5 százalékos cél igen messzinek tűnik az elmúlt 10 év adatai alapján. A NATO adatai szerint a tagállamoknak 2024-ben együttesen 1 474 milliárd dollár volt a védelmi ráfordításuk, amely az összesített GDP-jük csupán 2,71 százalékát tette ki.
Az ábrán azért is van külön vonallal ábrázolva az Egyesült Államok kiadásainak alakulása, mert a fentebb említett 1 474 milliárd dollárból 968-at, azaz a teljes ráfordítás kétharmadát az Egyesült Államok teszi ki. Trump többször kritizálta is, hogy túlságosan az USA-ra támaszkodnak a NATO-tagállamok.
Továbbá az is látható az ábrán, hogy a tavalyi évben tapasztalt növekedés a védelmi ráfordításokban az elmúlt 10 év legnagyobb ugrását jelentette.
A tavalyi évben 876 milliárd dollárt költöttek a tagállamok csapatokra és fegyverekre, amely a NATO-tagállamok 2024-es GDP-jének csupán 1,6 százalékát tette ki. Ahhoz, hogy a tagállamok elérjék a kívánt 3,5 százalékos arányt, jelenlegi GDP-kkel számolva 118 százalékkal, azaz 1 029 milliárd dollárral kellene megemelni ezeket. Ezt látva nem meglepő a védelmi cégek papírjainak szárnyalása, ugyanis igen nagy része ennek a növekedésnek náluk csapódna le.
Mint láttuk, az 5 százalékos cél eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség. A tagállamok védelmi kiadásainak részletesebb elemzése még világosabb képet ad erről.
Egyesével nézve a tagállamokat, jelenleg egyik sem éri el a most kitűzött 5 százalékos célt. Az ehhez legközelebb álló tagállam viszont kérdés nélkül Lengyelország, amely a NATO adatai szerint 2024-ben a GDP 4,12 százalékát fordította védelmi kiadásokra. Miközben megfeleltek annak az előírásnak is, hogy a ráfordítás 70 százaléka “kemény” védelemre jusson, ugyanis a teljes összeg 51 százalékát felszerelésre, 30 százalékát pedig személyi kiadásokra fordították.
Az elmúlt 10 évet vizsgálva is igen kiemelkedő a lengyelek teljesítménye, ugyanis a NATO adatai szerint 2014-ben még csak 1,88 százalékát tették ki a GDP-nek a védelmi ráfordítások, azóta pedig reál értelemben több mint triplázták ezeket.
Érdekességként meg lehet említeni Magyarországot is, amely 2014 és 2024 között szintén triplázta reál értelemben a védelmi ráfordításait, azonban GDP-arányosan csak 0,86-ról 2,11 százalékra.
Az orosz probléma
A korábban említett, már több mint három éve tartó orosz–ukrán háború egyre nagyobb terhet ró mindkét félre, de a legtöbb negatív hír a megszálló fél, Oroszországról érkezik.
2025 első felében az orosz költségvetési hiány 3,69 billió rubel volt (kb. 46,9 milliárd USD), ami a GDP 1,7 százalékának felel meg. Pontosan annyi, mint az egész évre tervezett cél.
Az állami kiadások 20,2 százalékkal nőttek, míg a bevételek csupán 2,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
Az energiaexportból származó bevételek 17 százalékkal estek vissza az előző évhez képest és a védelmi kiadások a hidegháború óta tapasztalt legmagasabb szinten vannak.
Az állam 447 milliárd rubelnyi pénzügyi tartalékot fog felhasználni az egyensúly fenntartására, amely a likvid tartalékvagyon körülbelül 10 százaléka. Továbbá az orosz pénzügyminisztérium őszi újratervezést jelentett be, jelezve a költségvetési nyomás tartósságát.
A gazdasági nehézségeken túl már emberéletekben is hatalmas árat követel a konfliktus Oroszországtól, ugyanis a Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatása szerint 200 és 250 ezer közötti számú orosz katona vesztette életét 2022 februárja óta, amivel ez a konfliktus 1945 óta a legsúlyosabb emberveszteséget hozta Oroszország számára. A halottak és sebesültek összlétszáma pedig orosz oldalról már közelíti az egymilliót, ukránról pedig a 400 ezret.
Drónok: a modern hadviselés gerince
Mindeközben igen érdekes megoldásokat alkalmaznak a drónműveleteknél mindkét oldalon. A dróntechnológia gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, de az orosz–ukrán háborúban látható a legnagyobb arányú alkalmazása, ugyanis Ukrajna körülbelül 10 ezer drónt „használ el” havonta.
Az egyik újítás a területen először orosz oldalról jött a száloptikás drónok használatának elkezdésével. Ezek a drónok nem rádiójeleket használnak, hanem 10–20 kilométer hosszú kábelen keresztül kommunikálnak az operátorral, így teljesen ellenállóak az elektronikus zavarásokkal szemben.
Rendkívüli pontossággal képesek alacsonyan, fák között manőverezni, és olyan helyekre is bejutnak, amelyeket eddig biztonságosnak gondoltak. A fronton szolgálók szerint ezek az eszközök lehetetlenné tették a nappali sebesültmentést több szakaszon. Az ilyen drónok gyártása és irányítása technikai szempontból bonyolult és költséges, mégis egyre nagyobb szerepet kapnak. A becslések szerint a harctéri sebesülések 70–80 százalékáért már a különféle drónok felelősek.
A másik újítás ukrán részről érkezett, és meglehetősen disztópikusnak tűnik: az ukrán hadsereg az első a világon, amely hivatalosan bevezette a „játékszerűsítést” (gamifikációt) a drónműveletekbe.
Ukrajna bevezetett egy Brave 1 Market nevű online piacteret, ahol katonai egységek videójelenettel igazolt csapásaik alapján kapnak pontokat. Például: 6 pont egy ellenséges katonáért, 20 pont páncélozott jármű sérüléséért és így tovább.
A pontokat pedig a Brave 1 Marketen lehet beváltani, mint egy katonai webáruházban. Széles eszközkatalógusból lehet választani, beleértve drónokat, elektronikai harcrendszereket és földi robotokat.
Ezeknek hála az ukrán hadsereg a leghatékonyabb egységeihez tudja allokálni az erőforrásait. Ezek közül kiemelkedik például a Magyarok Madarai névre hallgató 414-es számú ukrán drónegység, amely már május elején 16 ezer ponttal vezette a ranglistát.
Továbbá az aktuális célok eléréséhez tudják igazítani a pontrendszert, ugyanis például a gyalogos ellenség likvidálásáért járó pontszám emelése az orosz élőerő-veszteségek megugrásához vezetett. Ez a pontrendszer tehát nemcsak ösztönöz, de konkrétan irányítja a harctéri prioritásokat.
Bár a drónok hatékonysága tagadhatatlan, megjelenésük új kérdéseket vet fel. Hol húzódik a határ a harctéri innováció és az erkölcsi elfogadhatóság között? Meddig lehet „játékká” alakítani az öldöklést úgy, hogy a társadalom és a katona lelkiismerete még elbírja? A gamifikáció nemcsak ösztönöz, hanem torzíthat is. Nemcsak hatékonyabbá tesz, de érzéketlenné is. És nemcsak győzelmet hozhat, hanem maradandó lelki sebeket is.
Mintha a háború és az öldöklés valaha is erkölcsös lett volna…
Háború és innováció
Egyáltalán nem új téma a háború és az innováció kapcsolata és az arról folytatott vita, hogy jót tesz-e a háború a technológiai fejlődésnek. Az orosz–ukrán háborúban tapasztalt intenzív drónhasználat ihlette meg például a texasi Campus Guardian Angel céget, amely az amerikai iskolai lövöldözéseknek drónokkal vetne véget. A drónok telepítése az iskolákba megspórolná a bevetési egységeknek szükséges kiérkezési időt és csak az operátornak kellene távolról semlegesítenie a célpontot.
A Közel-Keleten fokozódó helyzetnek is jelentős hatásai vannak. Izraelben például a védelmi tech startupok több mint egyharmada a 2023. október 7-i Hamasz-támadás óta jött létre.
Ezek közül az egyik a SkyHoop. Az alapító, Zach Bergerson egy viselhető eszközt fejlesztett ki, amely mobiltelefonos technológiával figyelmeztet a közeledő drónokra. A startup ma már az amerikai és az ukrán hadsereggel is tárgyal tesztelésről.
Ez a vállalat is része a Version Bravo programnak, amely egy vállalkozói program, amely kifejezetten egykori amerikai és izraeli (Shayetet‑13) Navy SEAL-ek számára kínál képzést, mentorálást, eszközöket és befektetői hálózatot, hogy katonai tapasztalataikat sikeresen átültethessék a vállalkozói életbe.
Visszatekintve jól látható, hogy az első és második világháború alatt robbanásszerű fejlődés ment végbe a radartechnológiától a repülőgép-hordozókig. Ugyanakkor sokan hangsúlyozzák, hogy ezek az innovációk nem a háború miatt, hanem a válsághelyzetben felszabadított pénz és szabályozási rugalmasság miatt valósultak meg.
A háborús innovációk többnyire nem új felfedezések, hanem már létező technológiák gyorsabb adaptációi. Például a radar, a penicillin vagy a mikrohullámú sütő nem a háború alatt született, csak a hadi szükségszerűség gyorsította fel elterjedésüket.
Matt Ridley, brit tudományos író és az innováció társadalmi természetének szószólója is hangsúlyozza, hogy az igazi innováció békeidőben születik, amikor szabadság, kíváncsiság és jólét is rendelkezésre áll. A válságok „kitakarítják” a bürokráciát, de nem biztosítják a kreativitáshoz szükséges intellektuális környezetet.
A hadiipar tőzsdei szárnyalása
A fentiekben kirajzolódó trend alapján nem csoda, hogy év eleje óta a védelmi cégek uralták a híreket. A legnagyobb figyelmet az európai vállalatok kapták, mivel a helyi védelmi kiadások várható növekedése és az amerikai cégekhez képest alulértékelt árfolyamuk vonzóvá tette őket.
Mivel nincs túlságosan sok védelmi vállalat Európában és ezek közül is csupán 11 haladja meg az 1 milliárd eurós piaci kapitalizációt, a befektetők azonnal megrohamozták ezeket a cégeket.
Az európai védelmi papírok népszerűségét jól mutatja az is, hogy az idén márciusban indított WisdomTree Europe Defence ETF már most a második legnagyobb védelmi ETF a maga 3 milliárd eurós méretével, miközben a legnagyobb védelmi ETF a két évvel idősebb VanEck Defense közel 6 milliárd eurónál jár.
Indexek terén is nagy volt az aktivitás, ugyanis a STOXX is március végén indította el a Europe Total Market Defense indexet, április elején pedig az S&P a Europe Defense Vision indexet, valamint az MSCI is a Europe Aerospace & Defense Top 10 indexet.
Nem csak a Rheinmetall hasít
A 10 legnagyobb európai védelmi vállalatot vizsgálva, a legrosszabban teljesítő papír ára is több mint 15 százalékot emelkedett év eleje óta, a legjobban teljesítő Rheinmetall pedig több mint 200 százalékos pluszban is volt.
Az öt legnagyobb vállalat papírjainak idei teljesítményét vizsgálva, látható miért is szólt ennyi cikk a Rheinmetallról. A papír ára már március közepére megduplázódott az év eleji értékhez képest, május végére pedig már a háromszorozás is sikerült. (Ha pedig az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése előtti naptól nézzük, a papír árfolyamának növekedése már meghaladta az 1 800 százalékot is.)
Csupán a legnagyobb piaci értékű vállalat, a Safran papírjának ára emelkedett 50 százaléknál kevesebbet év elejéhez viszonyítva. A francia technológiai csoport repülőgép-hajtóműveket és katonai berendezéseket fejleszt, vegyes civil–katonai portfólióval.
A harmadik, negyedik és ötödik legnagyobb vállalat papírjai 50 és 100 százalék közötti emelkedést értek el év elejéhez képest.
A BAE Systems egy brit óriásvállalat, és bevételei alapján a legnagyobb európai védelmi cég, valamint a világ egyik vezető fegyver- és hadiipari rendszergyártója. A francia Thales radarokat, szenzorokat, kiberbiztonsági megoldásokat és repüléstechnikai rendszereket fejleszt, míg az olasz Leonardo helikopterek, repülőgépek és védelmi elektronikai rendszerek gyártására specializálódott.
A vezető vállalatok mutatói
Az öt vállalat adatait összevetve a Safran a piaci érték és haszonkulcs tekintetében emelkedik ki a mezőnyből, mindez a többihez viszonyítva elfogadható P/E mutatóval, viszont magasabb P/B mutatóval.
A Rheinmetall 10 milliárd eurós bevétele alacsonynak tűnhet a többi vizsgált vállalat mellett, valamint a 80 fölötti P/E rátája és a 15-öt meghaladó P/B mutatója is igen magas a többi vizsgált vállalathoz képest.
Viszont a jelenlegi konfliktusokban gazdag és feszült helyzetben az eddigi növekedés mellett is mind az öt papírban van még növekedési potenciál az elemzői konszenzus szerint.
Összegzés és kilátások
A védelmi részvények ralija komor valóságot tükröz: az emberiség újra versenyt fut a fenyegetésekkel. A háború gazdasági, társadalmi és technológiai hatásai ma már nemcsak a csatatéren, hanem a tőzsdéken és a startup‑ökoszisztémákban is érezhetőek. A számok alapján most hosszú távú kötelezettségvállalások korszaka kezdődött, hogy ebből mennyi lesz fenntartható növekedés, és mennyi túlhevülés, az a következő évek költségvetéseiben, kapacitásépítéseiben és politikai döntéseiben dől el.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
