Üzemanyagárak és infláció: mit jelent a közel-keleti konfliktus az olajárra és a forintra?

A közel-keleti feszültség gyorsan beárazódott az olajpiacon, miközben a dollár–forint árfolyam is mozgott. Megnézzük, ez együtt mekkora drágulást okozhat forintban, mennyire jelenik meg a kutakon, és mit jelenthet az inflációra.

Miért nehéz most pontos számot mondani?

A jelenlegi bizonytalan helyzetben nagyon nehéz pontos számokat mondani, hiszen nem látjuk, hogy meddig tart a konfliktus, hogyan reagál erre a piac, illetve – ha szükséges – milyen útvonalon lehet megoldani a szállítást. A magas üzemanyagár az Egyesült Államoknak sem érdeke, hiszen ez a vezetés számára népszerűtlenséget okoz, ami a félidős választások előtt nem lenne túl kedvező előjel, így talán lehetünk optimisták. Magyarország helyzete viszont a mostani időszakban egyébként sem kedvező: azzal, hogy Ukrajna nem engedi át az orosz olajat, és a horvát útvonalon is csak drágább olaj jöhet – összességében drágább útvonalon –, a beszerzés már amúgy is drágult (bár ez egyelőre nagyobb részben fáj a költségvetésnek és kisebb részben a fogyasztóknak). Ez persze egyfajta bizonytalanságot is jelent az ellátásban. Ezt a helyzetet fokozta, illetve fokozza a közel-keleti helyzet.

Olajár és árfolyam: mekkora a forintban mért drágulás?

Az olaj ára az események hatására nagyjából 20 százalékkal ment feljebb – most már valamivel e csúcs alatt vagyunk, de nem sokkal. Persze ez egy dollárban számított ár, emellett a dollár–forint árfolyamnak is fontos szerepe van, azonban az elmúlt hét eseményei miatt nagyjából 4 százalékot gyengült a forint. Legyünk igazságosak: ez a gyengülés a tavalyi 17,4 százalékos erősödést követte, azaz még mindig inkább viszonylag erős árfolyamról beszélhetünk. Ez a két hatás eddig nagyjából 25 százalékot jelentett az olaj forintban kifejezett árában. Hogy mit hoz a jövő, nem tudjuk: lehet a növekedés ennél nagyobb is, de az is lehet, hogy pár héten belül rendeződik a helyzet. Viszont a mostani piaci reakció irányadó lehet a jövő tekintetében – ha csak nem alakul ki nagyon nagy pánik, akkor érdemes ezzel a hatással számolni, legfeljebb drasztikus esetként egy kétszer ekkora drágulást figyelembe venni.

Miért nem jelenik meg 1:1-ben a kutakon?

Az olaj forintban kifejezett drágulása nem egy az egyben jelenik meg az üzemanyag árában, hiszen azt számtalan tényező befolyásolja: van költsége a finomításnak, a szállításnak, a kutak üzemeltetésének, és van egy jelentősebb, közel 50 százalékos adóterhelés (ez egyébként nem magyar sajátosság). Az adó egy része független az olajártól: a jövedéki adót a vásárolt üzemanyag literje után fizetjük. Az áfa esetében viszont a magasabb nettó ár magasabb áfa-terhet is jelent. Összességében, nagyon leegyszerűsítve (a pontos adatokat nem közlik, és időről időre változnak is), a bruttó ár fele adó, és a maradék ár nagyjából fele függ az olajártól, azaz nagyjából a teljes ár negyede. Ebből tehát egy 25 százalékos, forintban kifejezett drágulásnál nagyjából 8 százalékos üzemanyagdrágulás következik. Ennél januárban jóval nagyobb, nagyjából másfélszer ekkora csökkenést láthattunk az árban, aminek egyik magyarázata a korábban erősebb dollár és gyengébb forint, illetve az, hogy az olaj ára is magasabban volt, mint a mostani kiinduló szint. Ez persze hozzájárult a januári igen alacsony inflációs adathoz – a magasabb ár pedig hozzá fog járulni egy magasabbhoz.

Inflációs hatás: közvetlen és közvetett csatornák

Az olaj drágulása a benzinkutaknál meglehetősen gyorsan megjelenik, míg a többi terméknél ez a hatás lassabb, fokozatosabb. A korábbi forinterősödés messze nem jelent meg minden termék árában, így azért maradt némi puffer az értékesítési láncban, de persze ha van indok árat emelni, azt általában gyorsan megteszik a cégek. Az üzemanyagok súlya a fogyasztási kosárban jelenleg 5,79 százalék, azaz közvetlenül ennyivel befolyásolja a drágulás az inflációt: 10 százalékos áremelkedés 0,58 százalékponttal viszi azt felfelé, míg egy 8 százalékos emelkedés nagyjából fél százalékponttal. A közvetett hatásokkal ennél nehezebb számolni, hiszen a szállítási költségek növekedése a termékek széles körére hat, de nagyságrendileg összevethető a közvetlen hatással, talán valamivel kisebb nála.

Ha valamiért aggódnék, az sokkal inkább a gáz ára lenne – itt a piaci reakció sokkal nagyobb volt, az ár sokkal nagyobb mértékben nőtt.

Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.

Szerző

portfolioblogger

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

A diplomáciában gyakran elhangzik: ahol kialakul egy hatalmi űr, azt valaki azonnal próbálja betölteni. Az iráni tüntetések véres leverése és az egyre keményebb nemzetközi nyomás közepette ez a mondat hirtelen nagyon is gyakorlati kérdéssé válik. Mi jöhet egy esetleges fordulat után – és mely nagyhatalmak, regionális szereplők milyen érdekkel lépnének a térbe?
Regős Gábor

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

Az amerikai Treasury szeptembertől legalább megduplázza a hosszú lejáratú állampapírok visszavásárlására fordított összeget, miközben a 30 éves hozam közel két...

Az első negyedéves, GDP-arányosan 9 százalékos deficit után a második negyedévben látványosan szigorodott a költségvetési politika. Mire lehet elég a...

Rekordközeli részvénypiacok, közel 10 százalékot emelkedő arany és továbbra is magas kötvényhozamok jellemezték augusztust....

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.

0%