A Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) üléseiről készült rövidített jegyzőkönyvek minden kamatdöntő ülés után pontosan három héttel jelennek meg a Federal Reserve hivatalos weboldalán. Az Index a legutóbb, július 8-án közzétett jegyzőkönyv főbb megállapításairól, valamint annak a magyar gazdaságra és kamatpályára gyakorolt várható hatásairól kérdezte Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát.
Változatlan kamat, szigorúbb várakozások
A Fed június 16–17-én tartotta szokásos kamatdöntő ülését. Ezen az irányadó ráta nem változott, maradt a 3,5–3,75 százalékos sávban, az előzetes várakozásoknak megfelelően.
Ugyanakkor mégsem állítható, hogy izgalmak nélkül múlt el az ülés. Egyrészt ez volt Kevin Warsh új Fed-elnök első ülése, másrészt a jövőre vonatkozó várakozások és előrejelzések szigorúbbá váltak. Azt ugyanakkor már korábban is tudni lehetett, hogy a jövőbeli irányt illetően nem volt egységes a Fed döntéshozóinak álláspontja.
A Fed július 8-án hozta nyilvánosságra az ülés rövidített jegyzőkönyvét.
Kedvezőbb geopolitikai hírek, emelkedő piaci hozamok
A jegyzőkönyv első része a gazdasági helyzet értékelésével indul. Ennek keretében áttekintették az előző bizottsági ülés óta bekövetkezett eseményeket, és értékelték a gazdasági folyamatokat.
Elsősorban az iráni háborúval kapcsolatos kedvező fejleményeket emelték ki, amelyek mérsékelték az olajárakat és az inflációs várakozásokat. Felmérésük szerint a piaci szereplők sem júniusban, sem az év későbbi részében nem számítottak az irányadó ráta módosítására, annak ellenére sem, hogy a pénzpiaci hozamok emelkedtek. Sőt, a felmérés szerint jövőre is csak egy kamatcsökkentés képzelhető el.
Az amerikai kötvényhozamok nagyobb mértékben emelkedtek, mint a többi fejlett ország kötvényhozamai, ennek hatására pedig a dollár erősödni tudott.
Magas infláció, erős növekedés és stabil munkaerőpiac
Az összefoglaló következő része a jegybanki stáb gazdasági helyzetről alkotott véleményét ismerteti.
A stáb értékelése alapján az elmúlt időszakban az infláció magasan alakult – a legutóbbi adat 4,2 százalék volt –, ami elsősorban az energiaárak emelkedésének és más kínálati hatásoknak az eredménye. Emellett szerepet játszott benne a megemelkedett vámszint és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó árnyomás is. Eközben a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások drágulása lassult.
A gazdaságot erős növekedés és stabil munkaerőpiac jellemzi. Más nagyobb országok és országcsoportok – például Kanada, az eurózóna és Mexikó – ugyanakkor a korábbiaknál gyengébb növekedést mutattak fel. Ezzel szemben több fejlett ázsiai országban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások által ösztönzött export gyorsította a növekedést.
A második negyedévben az iráni háború energiapiaci hatásai a világ számos országában fékezték a gazdasági növekedést. A háború miatt nemzetközi szinten az infláció gyorsulására lehet számítani, ami a monetáris politika szigorításához vagy mérsékeltebb lazításához vezethet.
Felfelé tolódott a várható kamatpálya
Ezt követően a stáb a pénzpiaci helyzetet értékelte. Ismét kiemelték a várható kamatpálya felfelé tolódását, illetve hangsúlyozták a részvénypiac jó teljesítményét, amelyet a kedvező vállalati eredmények és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimizmus támogatott.
A nemzetközi folyamatokkal kapcsolatban kiemelték, hogy az iráni helyzet javulása ellenére a piac az Egyesült Királyság és az eurózóna esetében is kamatemelést vár az idei évre.
A jegybanki stáb az inflációs előrejelzését felfelé módosította: az idei prognózis 2,7 százalékról 3,6 százalékra emelkedett. A GDP növekedésére vonatkozó előrejelzést ugyanakkor 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkentették.
Emellett kiemelték, hogy továbbra is jelentős kockázatnak tartják az infláció tartósan magas szinten maradását, tekintettel arra, hogy az elmúlt öt évben jelentősen meghaladta a célt. A magas inflációhoz ráadásul olyan tényezők is hozzájárulnak, amelyek sem az energiaárakhoz, sem a vámokhoz nem kapcsolódnak.
Megosztott döntéshozók
Ezt követi a jegyzőkönyv legérdekesebb és talán legfontosabb része: a Bizottság tagjainak véleménye.
Az infláció megítélésével kapcsolatban a jegyzőkönyv nem számol be jelentős vitáról, ugyanakkor érdekes kettősség figyelhető meg. Miközben a legtöbb döntéshozó az infláció emelkedéséről és annak egyre szélesebb körben való megjelenéséről beszélt, összességében úgy gondolták, hogy a közép- és hosszú távon várható infláció megfelel a Fed 2 százalékos céljának. Ha nem így gondolták volna, akkor kamatot kellett volna emelni.
A várható inflációs kockázatokkal kapcsolatban ellentétes irányú tényezők merültek fel. Az inputköltségek erőteljes növekedése gyorsíthatja, míg a vállalatok óvatossága lassíthatja a pénzromlást.
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereslet emelkedése miatt növekedhet a villamos energia és a technológiai termékek ára. A mesterséges intelligenciából következő termelékenységnövekedés azonban hosszabb távon mérsékelheti egyes termékek árát.
A munkaerőpiac megítélésével kapcsolatban sem volt teljes az egyetértés. Összességében mindenki stabilnak ítélte meg a helyzetet, de voltak, akik a munkaerőpiac dinamikáját erősebbnek, míg mások gyengébbnek látták. A jövőt illetően szintén voltak, akik a pozitív, és voltak, akik a negatív kockázatokat tartották erősebbnek.
Az alapkamat szinten tartásáról egyhangú döntés született
Az alapkamat szinten tartásával kapcsolatban a vélemény egyhangú volt. Néhányan azonban kiemelték, hogy a magas infláció akár kamatemelést is indokolhatna, végül azonban ők sem ezt az opciót támogatták.
A jövőbeli kamatpályáról sem alakult ki egyöntetű vélemény. Sok résztvevő szerint az év végi kamatszintnek a jelenlegi sávban vagy az alatt kellene lennie, míg mások szerint inkább magasabb kamatszint lenne indokolt. Abban azonban egyetértés volt, hogy a jövőbeni döntések a beérkező adatoktól függnek majd.
A jegybanki kommunikációval kapcsolatban a többség a közlemény hangvételének szigorítása mellett érvelt, az enyhítés lehetősége pedig kikerült a szövegből. Kevin Warsh azt is bejelentette, hogy öt bizottságot hoznak létre a jegybanki működés megújítására.
Egyelőre nincs egyértelmű monetáris politikai irány
Összességében tehát látható, hogy az amerikai monetáris politikának nincs egyértelműen meghatározott iránya – bár az új elnöknek nem is célja, hogy ilyen legyen.
Míg korábban arra lehetett számítani, hogy a Fed előbb-utóbb lazítani fog – különösen az elnök felől érkező elvárások miatt –, most inkább a kamatszint tartós fenntartása, esetleg a szigorítás tűnhet valószínűnek.
Természetesen minden attól függ, hogyan változik az infláció, amelynek alakulásában az energiaáraknak is nagy szerepük lesz.
Mit jelent mindez a magyar monetáris politika számára?
Természetesen figyelni kell arra, hogy mi történik az Egyesült Államokban, és hogyan alakul az amerikai kamatszint, hiszen az ehhez viszonyított kamatprémium befolyásolja a forint árfolyamát.
Ebből a szempontból ugyanakkor az Egyesült Államokénál fontosabb az eurózóna monetáris politikája, amely jelenleg a szigorítás irányába halad.
Az MNB szempontjából tehát mindenképpen indokolt az óvatosság. A jelenlegi magas kamatszint, az alacsony infláció és a javuló kockázati megítélés ugyanakkor lehetővé teheti a monetáris kondíciók lazítását a következő két, esetleg három kamatdöntő ülésen – feltéve, hogy nem történik váratlan fordulat, és például nem eszkalálódik tovább az ismét kiújult iráni háború.
A cikk az Index oldalán jelent meg először.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
