Inflációs meglepetés
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a márciusi inflációs adat kedvezőbb lett annál, mint amire a piaci szereplők számítottak. A februári 1,4 százalékról ugyan 1,8 százalékra emelkedett az éves infláció, de ez így is elmaradt a 2,1–2,2 százalékos piaci konszenzustól.
A várakozások szerint február után gyorsulnia kellett volna az inflációnak. Ennek egyik oka a bázishatás volt: tavaly márciusban a havi infláció 0 százalék volt, ezért már önmagában ebből is az következett, hogy idén magasabb havi árdinamika jelenhet meg. Ez alapján már az iráni konfliktus hatásaitól függetlenül is az látszott, hogy február jelenthette az infláció mélypontját.
A másik, előre látható tényező az iráni konfliktus volt, amelynek elsődleges hatása az olajár emelkedése, ezen keresztül pedig a benzinárak növekedése. Ezt ugyan fékezi a védett ár, az ársapka, vagy nevezzük bárminek, de ettől még egy viszonylag jól becsülhető tételről van szó. Ez havi alapon 0,3 százalékponttal, vagy annál egy kicsit kevesebbel járult hozzá az inflációhoz.
Mi fogta vissza az áremelkedést
A meglepetést valójában nem ez okozta, hanem az, hogy az általános tételek körében nem látszott érdemi drágulás. A többi termékkörben minimális volt a havi alapú változás, vagyis a szélesebb inflációs nyomás gyengébb maradt a vártnál.
Ez ugyanakkor nem feltétlenül azt jelenti, hogy a háztartások nem mernek költeni. Az elmúlt évek GDP-adatai alapján az egyetlen tényező, amely érdemben működött, a fogyasztás volt: a beruházások és az export nem teljesítettek jól, a fogyasztás viszont igen. Ezt a kiskereskedelmi adat is alátámasztja, hiszen februárban éves alapon 3,81 százalékkal nőtt a forgalom volumene.
A keresleti oldal erejét a bérek alakulása is mutatja. Februárban a bérnövekedés 8,3 százalék volt, ebből az 1,4 százalékos februári inflációt levonva közel 7 százalékos átlagos reálbéremelkedés adódik. Emellett megjelenik a fegyverpénz, a 13. havi és 14. havi nyugdíj első részlete, a családi adókedvezmény emelése, valamint fokozatosan a többgyermekes anyák szja-mentessége is, így a keresletet jelenleg nem ez a tényező fékezi. Igaz, a háztartások mindezt feltehetően nem költik el teljes egészében, hanem jelentős részt megtakarítanak belőle.
Kamatpálya és kockázatok
Ha kizárólag az inflációs adatot nézzük, akkor a monetáris politika számára akár a kamatcsökkentés is indokoltnak tűnhetne. Februárban 1,4, márciusban pedig 1,8 százalék volt az infláció, miközben az alapkamat 6,25 százalék, ami nagyjából 4,5 százalékos reálkamatot jelent. Ebből önmagában az következne, hogy utólag akár csökkenteni is lehetne a kamatot.
A helyzet azonban ennél összetettebb. Az energiaárak a mai, fegyverszünet vagy tűzszünet hatására bekövetkezett 15 százalékos csökkenés ellenére is magasak. Az olajár még így is másfélszerese a háború előttinek, a gázár pedig talán ennél is nagyobb növekedést mutat, ami a jövőre nézve inflációs kockázatot jelent.
A forint ugyan most visszatért a korábbi szintjére, de az energiapiaci bizonytalanság miatt még érdemes lehet kivárni. Ezt erősíti az is, hogy a legutóbbi előrejelzésében az MNB 3,2 százalékról 3,8 százalékra emelte az inflációs prognózisát. Ha tehát csak az energiakérdést nézzük, akkor a kamatcsökkentéssel kapcsolatban egyelőre a türelem tűnik indokoltnak.
Energia és növekedés
Bárki is alakít kormányt, az energiaigény adott marad. Energiára szükség lesz, azt importálni kell, hiszen valószínűleg egyik esetben sem találunk nagy mennyiségű olaj- és gázmezőket az ország területén… Ezért az, hogy az energiát milyen áron tudjuk beszerezni, alapvető versenyképességi kérdés.
Az energiaár meghatározza a folyófizetési mérleget, hat az inflációra, és azon keresztül is döntő, hogy egy terméket milyen áron tudunk előállítani. Éppen ezért az idei gazdasági növekedés szempontjából ez lehet a legnagyobb kockázat. Ha lesz gyilkosa az idei növekedésnek, akkor talán éppen ez lesz: a mindig várt fellendülést ismét egy olyan tényező ronthatja el, amely kívülről érkezik.
A teljes interjú itt hallgatható meg:
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
