Milyen befektetési hangulatot látsz jelenleg, különösen a mostani geopolitikai feszültségek – például az iráni helyzet – tükrében?
Azt látjuk, hogy a piac napról napra egyre idegesebb, és ez a feszültség már hetek óta fennáll. A helyzet súlyosságát az adja, hogy a szoros lezárása miatt gyakorlatilag leállt az öbölből érkező kulcsfontosságú energiahordozók és ipari alapanyagok exportja – ide tartozik a kőolaj, az LNG, az ammónia és a hélium is.
Ez nemcsak egy regionális probléma, hanem globális hatású. Indiában például már most komoly gondot jelent, hogy a lakosság egy része gázzal főz és fűt, emiatt ellátási nehézségek lépnek fel. Japán az energiaimportjának jelentős részét ebből a térségből fedezi, de Dél-Korea és Kína is erősen érintett.
Európa sem kivétel: az LNG-ellátás mellett például a hélium és az ammónia is kritikus ipari input. Ez azt jelenti, hogy már most olyan gazdasági károk keletkeztek, amelyek biztosan negatív hatással lesznek a globális növekedésre – még akkor is, ha a konfliktus rövid időn belül enyhülne.
Mennyire tartósak ezek a hatások? Inkább középtávú vagy hosszabb távú következményekkel számol az alapkezelő?
Szerintem már középtávon is egyértelmű hatásokat fogunk látni. Az energiaárak emelkedése például rövid távon is megjelenik az inflációban, ami továbbgyűrűzik a gazdaság más területeire is.
Hosszabb távon pedig a mostani árrobbanásnak lesz egy kifutó hatása: tehát amit most látunk az árakban, az hónapokkal később is érezhető lesz.
Ami viszont ennél is fontosabb, hogy ez a konfliktus egy teljesen új helyzetet teremtett. Megnyitotta azt a kérdést, hogy mennyire lehet hosszú távon biztonságosan fenntartani a hajóforgalmat a térségben.
Ha megnézzük más konfliktusokat – például a gázai helyzetet –, ott is azt láttuk, hogy hiába születnek politikai megállapodások, mindig vannak olyan csoportok, amelyek nem értenek egyet, és képesek aláásni a stabilitást.
Ugyanez várható itt is: még ha létre is jön egy új politikai berendezkedés, lesznek szeparatista vagy radikális csoportok, amelyek veszélyeztethetik a hajóforgalmat. Ezért én inkább egy hosszabb, akár éveken át tartó, időszakosan feszültségekkel terhelt környezetre számítok.
Hogyan reagálnak a vagyonkezelők az ilyen piaci turbulenciákra? Látsz párhuzamot korábbi válságokkal?
Minden válság más, de vannak visszatérő mintázatok. A jelenlegi helyzet például bizonyos szempontból a koronavírus-időszakhoz hasonlítható. Akkor is hirtelen romlottak a kilátások, és nagyon gyors döntéseket kellett hozni.
Most is azt látjuk, hogy a piac gyorsan reagált: sok helyen likvidálták a részvény- és kötvénypozíciókat, és megindult a készpénz felhalmozása.
Ugyanakkor a profi vagyonkezelésben a legfontosabb a higgadtság. Nem cél az, hogy pánikszerűen reagáljunk, vagy hogy „a piac elé menjünk”. Inkább egy visszafogottabb, kiváró stratégia jellemző: figyeljük, hogy a romló környezet milyen új lehetőségeket hoz.
A covid idején is azt láttuk, hogy hatalmas esések után azok a befektetők tudtak igazán jó teljesítményt elérni, akik megtalálták a megfelelő beszállási pontokat. Most is hasonló a gondolkodás, még ha a jelenlegi helyzet lefolyása gyorsabbnak is tűnik.
Mire számíthatunk a bizonytalanság kapcsán a jövőben?
Valószínűleg nemzetközi együttműködés jön létre a hajóforgalom védelmére, de teljes biztonság soha nem lesz. Mindig lesznek kisebb, kiszámíthatatlan szélsőséges csoportok, amelyek veszélyt jelenthetnek. Ez azt jelenti, hogy a következő években időről időre rövid, intenzív krízisekre kell számítani.
A legnagyobb kockázat pedig az, hogy egy ilyen incidens – például egy tanker elsüllyedése – súlyos, akár globális következményekkel járhat. Így a legfontosabb üzenet: likviditás, higgadtság és tudatos stratégia nélkül nagyon nehéz lesz eligazodni ebben a környezetben.
Az ügyfelek részéről mennyire jelent meg az igény arra, hogy módosítsák a portfólióikat?
Nálunk meglepően alacsony volt az ilyen jellegű aktivitás az elmúlt hetekben. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy vagyonkezelést végzünk, tehát az ügyfelek helyett mi hozzuk meg a döntéseket.
Az ügyfelek inkább tájékozódni szeretnének: érdeklődnek arról, hogy mi történik, hogyan érinti ez a befektetéseiket, és szükséges-e bármit tenniük. A piacon viszont más a helyzet: sok helyről azt halljuk, hogy folyamatosan csörögnek a telefonok, az ügyfelek próbálnak döntéseket hozni vagy tanácsot kérni.
A vagyonkezelés előnye, hogy egyszerre, egységesen tudunk lépni minden ügyfél portfóliójával. Nincs olyan, hogy valaki kimarad egy fontos döntésből és később, rosszabb piaci környezetben tud csak reagálni.
Mely eszközosztályok tudnak stabilabbak maradni egy ilyen turbulens időszakban?
Azt kell mondjam, hogy jelenleg szinte nincs olyan eszközosztály, amely teljes mértékben stabil maradna. Ugyanakkor az ingatlanalapok relatíve ellenállóbbak. Ennek oka, hogy a hosszú távú bérleti szerződések stabil bevételt biztosítanak, és az alapok működését kevésbé befolyásolják a rövid távú piaci kilengések.
Több évre visszatekintve azt látjuk, hogy ezek az alapok válságok idején is képesek voltak egyenletes, lassú növekedést mutatni. Ezért sok szempontból stabilizáló elemet jelentenek a portfólióban.
Változott az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága? Mik a trendek a vagyontömeg alapján?
Összességében inkább generációs különbségeket látok. Az idősebb ügyfelek jellemzően nem akarnak nagyobb kockázatot vállalni, inkább stabil cashflow-t és tőkevédelmet keresnek.
A fiatalabb ügyfelek viszont nyitottabbak a kockázatosabb befektetésekre. Ők aktívabban követik a piacot, több információt gyűjtenek, és sok esetben saját maguk szeretnének döntéseket hozni.
Mennyire jellemző az önálló, applikáción keresztüli befektetés?
Ez egyértelműen növekvő trend. A fiatalabb generáció gyakran azonnal reagál a hírekre: előveszik az applikációt és saját döntéseket hoznak.
Ez azonban kockázatos is, mert a médiazaj könnyen impulzusdöntésekhez vezethet. Mi a vagyonkezelés során éppen ezt szeretnénk elkerülni: strukturált, átgondolt döntéseket hozni, nem pedig érzelmi alapon reagálni.
Milyen irányban fejleszti a Gránit Alapkezelő a prémiumszegmenst?
A digitalizáció és az edukáció kulcsfontosságú. Szeretnénk több releváns információt és piaci elemzést eljuttatni az ügyfelekhez, akár közvetlenül az applikációkon keresztül.
Az edukáció különösen fontos, mert ha az ügyfelek jobban értik a piaci folyamatokat, akkor kevésbé reagálnak pánikszerűen, és tudatosabban kezelik a befektetéseiket.
Mennyire fontos a likviditás a jelenlegi környezetben?
Kulcsfontosságú. Az ilyen helyzetekben a likviditás mozgásteret ad. Ha rendelkezésre áll szabad forrás, akkor ki lehet használni a piaci lehetőségeket. Ha viszont minden befektetés lekötött, akkor nincs lehetőség reagálni. Ezért nálunk az abszolút hozamú alapok és a magas likviditás kiemelt szerepet kapnak.
Milyen szerepet kapnak az alternatív befektetések?
Elsősorban az ingatlanalapok. Jelenleg a részvény- és kötvénypiacok egyszerre esnek, míg az ingatlanpiacon egyelőre nagyobb stabilitás látszik. Ezért ezek fontos szerepet töltenek be a portfóliókban.
Milyen geopolitikai és gazdasági kockázatokat látsz a jelenlegi tengeri kereskedelmi helyzetben?
Ami most zajlik, az egyfajta koalíciós együttműködés: a nyugati hatalmak, a keleti nagyhatalmak és az Öböl menti országok próbálnak közösen fellépni annak érdekében, hogy a Hormuzi-szoros térségében egy védelmi mechanizmust alakítsanak ki. Ugyanakkor még ha sikerül is megoldást találni, mindig lesznek olyan szeparatista csoportok, amelyek veszélyt jelentenek a hajóforgalomra, ezért folyamatos védelemre lesz szükség. Jelenleg több száz hajó rekedt a térségben, amelyek például ammóniát, héliumot, olajat és LNG-t szállítanak, így a helyzet gazdasági szempontból is kiemelten érzékeny.
A következő években ez meghatározó tényező maradhat, különösen azért, mert a likviditás kulcsszerepet kap, és bármikor kialakulhat egy rövid távú krízis. Ez részben hasonlíthat a Vörös-tengernél lévő helyzethez, ahol kereskedelmi hajókat értek rendszertelen támadások, és itt is hasonló bizonytalanság rajzolódik ki. Ezek a zavarok várhatóan inkább időszakosak lesznek, kisebb szélsőséges csoportokhoz köthetők, de így is komoly kockázatot jelentenek. A legnagyobb veszély az, hogy egy támadás során véletlenül eltalálnak egy olajszállító tankert, amely elsüllyed, és súlyos környezeti katasztrófát okoz a térségben, amire globálisan is nehéz lenne gyors és hatékony választ adni.
A cikk először az Economx oldalán jelent meg először.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
