Van az a pillanat, amikor a vállalkozó nemcsak az étlapot böngészi, hanem a Magyar Közlönyt is – és most ez megérte. Megérkezett ugyanis a 10/2026. (I. 30.) kormányrendelet, amelynek célja nem kevesebb, mint az éttermek versenyképességének javítása – és közben a céges ebédek hangulatának emelése.
Mi történt?
A rendelet kimondja: ha reprezentációs céllal étteremben vagy cukrászdában eszünk-iszunk, akkor az étel- és italfogyasztás költsége adómentes. Magyarul: üzleti ebéd? Jöhet. Tárgyalás egy szelet torta mellett? Duplán jöhet.
Mielőtt azonban mindenki pezsgőt bontana, a jogalkotó – ahogy illik – egy kis „desszert utáni feltételt” is felszolgált:
- az adómentes étel- és italfogyasztással kapcsolatban felmerült reprezentációs költség nem haladhatja meg az éves bevétel 1 százalékát,
- és legfeljebb 100 millió forintig mehet adómentesen.
Ha valaki ennél jobban belelendül a vendéglátásba, az e fölötti rész már nem ússza meg adó nélkül.
Időutazás egy számlával
Bár a rendelet 2026. február 1-jén lépett hatályba, egy kis csavarral már a 2025. december 31. után adott juttatásokra is alkalmazható – de csak a megfelelő adóévben.
És itt jön a klasszikus könyvelői horror: nem minden cég január 1-jén kezdi az adóévét.
Ha valakinél például július 1-jén indul az adóév, akkor ő most még csak nézheti az étlapot – nála az adómentes falatozás majd csak később indul.
Nem minden kávé lesz adómentes
Fontos különbséget tenni aszerint, hogy milyen vendéglátóegységben történt a fogyasztás.
- étterem, cukrászda → igen
- kávézó, büfé → nem
Tehát egy gyors kávé a sarkon üzleti partnerrel? Praktikus ugyan, de nem adómentes.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. és 3. pontja mondja ki, mi minősül étteremnek és cukrászdának. Jó, hogy ezt a rendelet rögzíti, de a gyakorlatban ettől még kérdés marad, hogyan lehet ellenőrizni, hogy az üzleti vacsora helyszíne valóban megfelel-e az adómentesség feltételeinek.
Két bevált módszert tudok javasolni:
- megnézni a falon a működési engedélyt;
- vagy ellenőrizni az Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban – ez a biztosabb megoldás.
Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartás linkje: https://oknyir.kh.gov.hu. Az oldalon lévő üzletkeresővel meg lehet nézni, hogy a kiválasztott vendéglátóhelyet étteremként vagy cukrászdaként vették-e nyilvántartásba.
Mert attól, hogy egy hely neve „Fancy Pub & Grill”, még lehet hivatalosan étterem – vagy éppen nem.
Étterem, vagy csak annak látszik?
Ha a külföldi üzleti partnereket fogadó delegáció annak a szállodának az éttermébe hívja meg a tárgyaló feleket vacsorázni, ahol elszállásolták őket, vissza kell térnünk a rendelet pontos szövegéhez: ha a hely nincs étteremként elkülönülten, önálló egységként nyilvántartásba véve, az adómentesség nem alkalmazható.
- ha az étterem külön nyilvántartott egység → lehet adómentes
- ha csak „a szálloda része” → akkor sajnos nem
Itt tehát a falak mögötti adminisztráció számít, nem a terítő színe.
És még egy csavar:
- helyben fogyasztás → igen
- elvitel / kiszállítás → nem
Hiába ugyanaz a pizza: ha dobozban hagyja el az éttermet, az adómentesség is vele megy.
Mi fér bele a számlába?
A jó hír:
- szervízdíj, felszolgálási díj → belefér
A kevésbé jó hír:
- élőzene → nem fér bele
- biliárd, darts → nem fér bele
- dobozdíj (a maradék hazaviteléhez) → szintén nem
Az adómentesség tehát inkább a tányéron történik, nem a szórakoztatásnál.
A végén mindig jön a matek
Az év végén jön a nagy kérdés:
- belefértünk az 1 százalékos korlátba?
- megálltunk 100 millió forint alatt?
Ha nem, akkor az adóhatóság is kér egy falatot, és fizetni kell – határidőkkel, bevallással, minden szépséggel együtt.
Ha már menet közben, az adóév során elérjük az adómentes reprezentáció 100 millió forintos határát, akkor onnantól a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget kell bevallani és fizetni.
Mikor látjuk a teljes képet?
Mikor tudjuk megállapítani, hogy az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát meghaladta-e az adómentes reprezentációra elszámolt költség? Akkor, amikor a könyvelő lezárja az adóévet.
Ez egyéni vállalkozók esetében legkésőbb május 20-ig történik meg, társas vállalkozások esetén alapesetben május 31-ig (adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az Art. szerinti adóév).
Ha megállapítottuk, hogy túlléptük a bevétel 1 százalékát vagy a 100 millió forintot, a bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig, azaz július 12-ig kell a ’08 jelű nyomtatványon, az Art. előírásai szerint, határidőre bevallani és megfizetni az adókat.
És egy kis csattanó a végére
Mi a helyzet a KIVA-alanyokkal? Nos, a rendelet jelenlegi állapotában hallgat. És a jogban a hallgatás néha hangosabb bárminél: jelen állás szerint ők ebből a „gasztro-adóparadicsomból” kimaradnak.
Ez a rendelet olyan, mint egy jól sikerült üzleti ebéd: sok lehetőséget ad, de ha nem figyelünk a részletekre, a végén meglepetés érhet a számlánál.
Mert – mint mindig – nem az a kérdés, hogy eszünk-e, hanem az, hogy hogyan számoljuk el.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
