Irán, olaj, pánik? Mit áraznak most a piacok – és meddig tarthat a sokk

Az iráni helyzet egyszerre geopolitikai, energiapiaci és tőkepiaci kérdés: a belső feszültségek, a katonai eszkaláció és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság már most erősen hat az olaj- és gázárakra, ezen keresztül pedig a részvénypiacokra is.

2025 végén és 2026 elején országos tüntetéshullám indult Iránban az összeomló gazdaság, az infláció és a politikai elnyomás miatt. A hatóságok rendkívül erőszakosan léptek fel: a becslések szerint több ezer tüntető halt meg, egyes források szerint akár több tízezer is az első napokban. Az amerikai vezetés már ekkor felfigyelt az eseményekre és nemtetszését fejezte ki az iráni helyzettel kapcsolatban, majd február végén USA és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen. Az izraeli légierő célzott vezetés-kiiktató csapásokat hajtott végre. Irán jelenleg egyszerre néz szembe belső felkeléssel és külső katonai nyomással, miközben a politikai vezetés meggyengült. Irán a vezetőinek kiiktatása miatt válaszlépésekkel reagált és több, a környéken lévő amerikai bázisra mért ellencsapást. Emellett nagyobb olajkitermelő és olajfinomítóra is mértek csapásokat, továbbá a hormuzi szoros lezárását is bejelentették az Irániak. Ezen a szoroson keresztül jön a világ tengeri olajkereskedelmének 30%-a, a globális LNG kereskedelemnek 20%-a. Ekkora mennyiségű gáz és olajkínálat kiesés jelentős mértékű olaj és gázáremelkedéssel jár, ami már most látszik. Az olajár az légicsapások előtti pénteki záróárukhoz képest 13,7%-kal , az európai földgázár pedig 74%-kal van feljebb.

Az energiahordozók árának jelentős megugrása okozza, hogy az energiaimportőr európa a légicsapások óta jelentős mértékben alultejesíti az energiaexportőr amerikát. Azonos devizában tekintve 5,5%-kal jobban teljesít az S&P 500, mint a Stoxx 50 index. Az európai benchmarkok alulteljesítése pedig megmaradhat mindaddig, amíg az energiahordozók árai magasan ragadnak.

 

Meddig tarthat a jelenlegi helyzet?

Rövid táv (napok–hetek): Ha a konfliktus nem érinti tartósan az olaj- és gázszállítást, a piacok gyakran gyorsan korrigálnak. A kezdeti sokk után a részvények visszapattanhatnak, amikor a bizonytalanság csökken.

Ennek azért elég nagy az esélye, hiszen az amerikaiak is alapvetően négy hét körüli időtávról beszélnek, persze megjegyzik, hogy akár ennél hosszabb is lehet.

 

Középtáv (hetek–hónapok): Ha a Hormuzi-szoros forgalma akadozik, vagy a konfliktus regionálisan eszkalálódik, a nyersanyagárak tartósan magasak ragadhatnak, ami a részvénypiacokra is nyomást gyakorol. Egy elhúzódó energiaár-sokk akár a 1970-es évekhez hasonló helyzetet is előidézhet

Ennek esélye kisebb, hiszen azért kijelenthető, hogy az amerikai izraeli katonai fölény jelentős az iránival szemben, így vélhetően rövidebb távon meg fogják oldani az amerikai izraeli erők, hogy ne akadozzon a hormuszi szoroson keresztüli energiahordozók szállítása.

 

Hosszú táv (hónapok–évek): Ez ritkább, és akkor következik be, ha a konfliktus tartósan átrendezi a geopolitikai erőviszonyokat vagy az energiaellátási struktúrát. Ilyenkor a piacok új egyensúlyi szintet alakítanak ki.

Ennek az esélye konvergál a nullához. Hiszen egy elhúzódó konfliktus az amerikaiaknak sem áll az érdekében, hiszen abban több amerikai katona is életét vesztheti, ami csökkentheti Trump esélyeit az időközi választásokon.

 

Így azt gondoljuk, hogy a piacokon, mivel pontosan nem tudjuk, hogy mikor, milyen módon történik meg a helyzet deeszkalációja, azonban nagy valószínűséggel gondoljuk, hogy a konfliktust a felek inkább egy hónapon belül de pesszimistább várakozásaink szerint is pár hónapon belül lezárják, így érdemes lehet a részvénypiacokon 2-3%-os indexcsökkenésenként kis mértékben növelni a részvénykitettségeket, ezzel egy jó átlagárat összerakva arra játszani, hogy az indexek visszatérnek a konfliktus előtti szintjeikre. Egyébként a legtöbb geopolitikai kockázat esetére ez lehet egy jó „playbook” pláne ha az agresszor egy alapvetően demokratikus megválasztott vezető, hiszen demokráciák esetében gyorsabban tudja elveszteni a támogatottságát a hátországában, ami egy amerikai elnöknek az első számú szempont, amit a leginkább figyelembe vesz.

 

A cikk a Világgazdaság oldalán jelent meg először.

 

Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.

Szerző

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

Mandl Gergely

A SZERZŐRŐL

Mandl Gergely

Mandl Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, ahol kereskedelem és marketing alapszakot, majd pénzügy mesterszakot, befektetés-elemzés szakirányon végzett 2015-ben. Szakmai pályafutását a (Gránit-előd) Diófa Alapkezelőnél kezdte junior portfóliómenedzserként. 2018 és 2023 között az OTP Ingatlan Alapkezelőben az alapok deviza-, kötvény- és pénzpiaci kitettségeit menedzselte. 2023-ban csatlakozott a Gránit Alapkezelőhöz, ahol a részvénykitettségek kezelésében vesz részt, szenior portfóliómenedzserként.

A SZERZŐRŐL

Mandl Gergely

Mandl Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, ahol kereskedelem és marketing alapszakot, majd pénzügy mesterszakot, befektetés-elemzés szakirányon végzett 2015-ben. Szakmai pályafutását a (Gránit-előd) Diófa Alapkezelőnél kezdte junior portfóliómenedzserként. 2018 és 2023 között az OTP Ingatlan Alapkezelőben az alapok deviza-, kötvény- és pénzpiaci kitettségeit menedzselte. 2023-ban csatlakozott a Gránit Alapkezelőhöz, ahol a részvénykitettségek kezelésében vesz részt, szenior portfóliómenedzserként.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

Az iráni helyzet egyszerre geopolitikai, energiapiaci és tőkepiaci kérdés: a belső feszültségek, a katonai eszkaláció és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság...

Lezárult a Gránit Alapkezelő Torony Ingatlanalapjának portfóliójába tartozó Alkotás Point irodaház átfogó korszerűsítésének első szakasza. A további ütemekkel is folytatódó...

Az iráni konfliktus nem csak katonai, hanem nagyon gyorsan energia- és ellátási kockázattá válhat: a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság az olaj-...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.