Miért nehéz most pontos számot mondani?
A jelenlegi bizonytalan helyzetben nagyon nehéz pontos számokat mondani, hiszen nem látjuk, hogy meddig tart a konfliktus, hogyan reagál erre a piac, illetve – ha szükséges – milyen útvonalon lehet megoldani a szállítást. A magas üzemanyagár az Egyesült Államoknak sem érdeke, hiszen ez a vezetés számára népszerűtlenséget okoz, ami a félidős választások előtt nem lenne túl kedvező előjel, így talán lehetünk optimisták. Magyarország helyzete viszont a mostani időszakban egyébként sem kedvező: azzal, hogy Ukrajna nem engedi át az orosz olajat, és a horvát útvonalon is csak drágább olaj jöhet – összességében drágább útvonalon –, a beszerzés már amúgy is drágult (bár ez egyelőre nagyobb részben fáj a költségvetésnek és kisebb részben a fogyasztóknak). Ez persze egyfajta bizonytalanságot is jelent az ellátásban. Ezt a helyzetet fokozta, illetve fokozza a közel-keleti helyzet.
Olajár és árfolyam: mekkora a forintban mért drágulás?
Az olaj ára az események hatására nagyjából 20 százalékkal ment feljebb – most már valamivel e csúcs alatt vagyunk, de nem sokkal. Persze ez egy dollárban számított ár, emellett a dollár–forint árfolyamnak is fontos szerepe van, azonban az elmúlt hét eseményei miatt nagyjából 4 százalékot gyengült a forint. Legyünk igazságosak: ez a gyengülés a tavalyi 17,4 százalékos erősödést követte, azaz még mindig inkább viszonylag erős árfolyamról beszélhetünk. Ez a két hatás eddig nagyjából 25 százalékot jelentett az olaj forintban kifejezett árában. Hogy mit hoz a jövő, nem tudjuk: lehet a növekedés ennél nagyobb is, de az is lehet, hogy pár héten belül rendeződik a helyzet. Viszont a mostani piaci reakció irányadó lehet a jövő tekintetében – ha csak nem alakul ki nagyon nagy pánik, akkor érdemes ezzel a hatással számolni, legfeljebb drasztikus esetként egy kétszer ekkora drágulást figyelembe venni.
Miért nem jelenik meg 1:1-ben a kutakon?
Az olaj forintban kifejezett drágulása nem egy az egyben jelenik meg az üzemanyag árában, hiszen azt számtalan tényező befolyásolja: van költsége a finomításnak, a szállításnak, a kutak üzemeltetésének, és van egy jelentősebb, közel 50 százalékos adóterhelés (ez egyébként nem magyar sajátosság). Az adó egy része független az olajártól: a jövedéki adót a vásárolt üzemanyag literje után fizetjük. Az áfa esetében viszont a magasabb nettó ár magasabb áfa-terhet is jelent. Összességében, nagyon leegyszerűsítve (a pontos adatokat nem közlik, és időről időre változnak is), a bruttó ár fele adó, és a maradék ár nagyjából fele függ az olajártól, azaz nagyjából a teljes ár negyede. Ebből tehát egy 25 százalékos, forintban kifejezett drágulásnál nagyjából 8 százalékos üzemanyagdrágulás következik. Ennél januárban jóval nagyobb, nagyjából másfélszer ekkora csökkenést láthattunk az árban, aminek egyik magyarázata a korábban erősebb dollár és gyengébb forint, illetve az, hogy az olaj ára is magasabban volt, mint a mostani kiinduló szint. Ez persze hozzájárult a januári igen alacsony inflációs adathoz – a magasabb ár pedig hozzá fog járulni egy magasabbhoz.
Inflációs hatás: közvetlen és közvetett csatornák
Az olaj drágulása a benzinkutaknál meglehetősen gyorsan megjelenik, míg a többi terméknél ez a hatás lassabb, fokozatosabb. A korábbi forinterősödés messze nem jelent meg minden termék árában, így azért maradt némi puffer az értékesítési láncban, de persze ha van indok árat emelni, azt általában gyorsan megteszik a cégek. Az üzemanyagok súlya a fogyasztási kosárban jelenleg 5,79 százalék, azaz közvetlenül ennyivel befolyásolja a drágulás az inflációt: 10 százalékos áremelkedés 0,58 százalékponttal viszi azt felfelé, míg egy 8 százalékos emelkedés nagyjából fél százalékponttal. A közvetett hatásokkal ennél nehezebb számolni, hiszen a szállítási költségek növekedése a termékek széles körére hat, de nagyságrendileg összevethető a közvetlen hatással, talán valamivel kisebb nála.
Ha valamiért aggódnék, az sokkal inkább a gáz ára lenne – itt a piaci reakció sokkal nagyobb volt, az ár sokkal nagyobb mértékben nőtt.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
