A következő szezon ugyanakkor nemcsak a hazai futam számára jelenti egy új korszak kezdetét – radikálisan átalakul ugyanis a Forma–1 technikai szabályrendszere: 2026-tól kisebb, könnyebb autók, új hibrid motorok és 100 százalékban fenntartható üzemanyag lesz kötelező a csapatok számára. A cél izgalmasabb versenyek több előzéssel –, ráadásul a Cadillac márka belépésével hosszú idő után egy teljesen új csapat is rajthoz áll majd. Minden adott tehát ahhoz, hogy tovább folytatódjon a Formula–1 elmúlt években látott menetelése határokon innen és túl, de milyen költségei vannak ennek a korszakváltásnak, és milyen buktatókkal néz szembe a sportág?
Több mint 100 milliárd forintból újul meg a Hungaroring
A mogyoródi pálya F1-es szerződését 2023 nyarán hosszabbították meg 2032-ig, biztosítva ezzel, hogy a Magyar Nagydíj még hosszú ideig része maradjon az egyre bővülő Forma–1-es naptárnak. Ennek része a jelenleg is zajló pályafejlesztés, amely garantálja, hogy a Hungaroring a csapatok és a nézők igényeinek is megfeleljen. A projekt összköltsége meghaladja a 100 milliárd forintot, és már az idei versenyhétvégén érezhető volt a változás: megújult a főlelátó, a főépület és a paddock is. A gyors ütemű felújítást a csapatok, a nemzetközi sajtó és az F1 vezetése is elismerte, még akkor is, ha például a főépület belső kialakítása csak 2026-ra készül majd el.
Az ilyen jelentős beruházások esetében joggal merül fel a megtérülés kérdése, és nincs ez másképp a Hungaroring esetében sem. Pontos megtérülést nehéz számolni, hiszen a közvetlen jegyeladások és szponzori díjakon túl az ide látogató külföldi nézők közvetett módon is hozzájárulnak a hazai GDP-hez. 2025-ben 300 ezer, többségében külföldi nézőt vonzott a teljes versenyhétvége, a budapesti szállodák pedig 86 százalékos kihasználtsággal működtek, ami egy 17 százalékos növekedést jelentett a vendégek számában 2024 első augusztusi hétvégéjéhez képest (a 2024-es Magyar Nagydíj júliusban került megrendezésre).
A legtöbb becslés a Magyar Nagydíj GDP-hez való hozzájárulását 20–30 milliárd forint közé teszi. Ez jelentős hatás, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. mintegy 50 millió dollár (mai árfolyamon körülbelül 17 milliárd forint) licencdíjat fizet az F1-et tulajdonló Liberty Media-nak. A 100 milliárdos beruházás megtérülésére így, ha nem is azonnal, de jó esély van a 2032-ig tartó időszakban, de a hazai szervezők nem titkolt célja az, hogy a 2032 után is rendezzenek Mogyoródon Magyar Nagydíjat. Természetesen addig még rengeteg minden változhat, a Hungaroringnek pedig egyre több versenytárssal kell megküzdenie, hogy a versenynaptárban maradhasson, és az sem egy elhanyagolható kérdés, hogy hogyan alakul a sport népszerűsége az elkövetkező években.
Kisebb autók, még erősebb elektromos hajtás, de mit jelent ez majd a pályán?
Habár rengeteget számítanak a pilóták egyéni képességei is, technikai sport révén a Formula–1-ben mindig kulcsfontosságú lesz egy versenyző teljesítményének szempontjából, hogy milyen autót vezet. Ezt jól mutatja, hogy 2000 óta egy szezonban átlagosan kevesebb mint öt versenyző tudott futamot nyerni, a világbajnoki címre pedig általában még kevesebb versenyzőnek van reális esélye. Az erősorrend pedig szezonról szezonra csak a legritkább esetben változik jelentősen az istállók között, ezért az F1-et is felügyelő Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) évről évre alakítja a szabályokat, 5-10 évente pedig teljesen új szabályrendszert vezet be részben azért, hogy a mezőny hátsó felében található csapatok is esélyt kapjanak a felzárkózásra.
Az FIA nemcsak a versenyek izgalmát tartja szem előtt, hanem az autósport világában megfigyelhető trendeket is követi. Az elmúlt évtizedben ez elsősorban a hibrid motorok és bioüzemanyagok térnyerését jelentette, a távlati cél pedig az, hogy 2030-ra nettó zéró karbonlábnyomú sorozattá váljon az F1. Ennek egyik legfontosabb lépése a 2026-ban életbe lépő új szabályrendszer, amely radikálisan átalakítja a karosszériát és az erőforrást is. Motoroldalon – bár továbbra is megmarad az 1,6 literes V6-os turbó-hibrid konstrukció – jelentősen nő az elektromos hajtás teljesítménye, és már közel azonos lóerőt várhatunk a belső égésű és az elektromos komponens részéről. Ezenfelül 2026-tól a csapatoknak 100 százalékban fenntartható üzemanyagot kell használniuk.
Az átalakuló szabályok jelentős változásokat hoznak a motorszállítók között is: a 2026-ban debütáló Cadillac mellett önálló vagy partneri motorfejlesztőként csatlakozik az F1-hez a Ford, a Honda és az Audi is. Bár a motorszállítók pontos költségadatait szigorúan titokban tartják, iparági becslések szerint egy-egy új hibrid erőforrás fejlesztése 80–120 millió dollárba (kb. 28-42 milliárd forint) kerülhet a 2026-os szabályokhoz való alkalmazkodás során. Ehhez jönnek az aerodinamikai és karosszériafejlesztések, amelyek további több tízmillió dolláros tételt jelentenek a csapatok számára. Összességében a teljes autó kifejlesztése a 2026-os szezonra elérheti a 200–250 millió dollárt, ami jól mutatja, mekkora pénzügyi kockázattal jár a szabályváltás.
A gyártók élénk érdeklődésének fényében az F1 kereskedelmi jogainak tulajdonosa, az amerikai Liberty Media bizakodva várhatja az új szabályrendszert. A 2016-os felvásárlás óta a Formula–1 több tízmillió új szurkolóhoz jutott el, különösen a fiatalabb generációk körében sikerült új érdeklődőket megszólítani. Ma az F1 közösségi médiás jelenléte több mint 100 millió követőt foglal magába, és a korábban döntően európai közönség helyét egy globális rajongótábor vette át 2025-re.
Ugyanakkor az új autók átalakulása kockázatot is jelent a Liberty Media és a többi szereplő számára: ha egy csapat túlzottan dominánssá válik, vagy ha kevés az előzés, a szabályváltozások akár visszafelé is elsülhetnek. Jó példa erre a jelenlegi „ground effect”-éra: 2022-ben részben azért vezették be az új előírásokat, hogy megtörje a Mercedes 2014 óta tartó dominanciáját, valamint az előzések számát is növelje. A kezdeti pozitív jelek ellenére végül azonban az elmúlt 4 évben először történelmi Red Bull-dominanciát láthattunk, az elmúlt egy évben pedig a McLaren emelkedik ki a mezőnyből, miközben számos olyan versenyhétvége volt, ahol csak néha-néha voltak előzések. A kevésbé izgalmas szezonok pedig a televíziós adatokban is meglátszanak, a dinamikusan növekvő social media-jelenlét ellenére a globális nézőszám az elmúlt években stagnál, az egyedi nézők száma 450 millió fő körül mozog, jelentősen elmaradva a 2008-as 600 milliós csúcstól.
Az tehát, hogy a 2026-ban debütáló szabályrendszer mekkora siker lesz az F1 számára, csak a következő években derül majd ki, azt viszont szinte biztosra vehető, hogy jövőre egy teljesen megújult Hungaroring várja majd az új autókat, és alkalmas lesz arra, hogy hosszú távon kiszolgálja a Magyar Nagydíjra látogató többszázezer embert.
Duha Bence, a Gránit Alapkezelő szenior értékesítési menedzserének teljes TrendFM-es beszélgetése itt hallgatható meg:
