A TrendFM-nek adott júliusi interjúban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza részletesen bemutatja a folyamatokat befolyásoló demográfiai és gazdasági tényezőket.
A magyar munkaerőpiac két irányból is nyomás alatt van: miközben a munkaképes korú lakosság száma évről évre csökken, a gazdaság teljesítménye is visszafogottabbá vált. Bár a foglalkoztatottság szintje nem mondható alacsonynak, a további bővülés lehetőségei egyre szűkülnek. Regős Gábor szerint a jelenlegi helyzetet elsősorban a kedvezőtlen demográfiai trendek és a konjunkturális lassulás kettőse határozza meg.
Júniusban 4,679 millió fő dolgozott Magyarországon, és bár korábban ennél magasabb értéket is mértek, ez a szám továbbra sem tekinthető alacsonynak. A nők és férfiak körében is csökkent a foglalkoztatottak száma, ami mögött egyszerre áll a gyengülő gazdasági aktivitás és a munkaképes korú lakosság számának folyamatos visszaesése. Regős Gábor szerint „egyre kevesebb ember van, aki munkát tudna vállalni”, és ez hosszú távon is meghatározó kihívást jelent a munkaerőpiac számára.
A magyar ipar jelenleg alacsony kapacitáskihasználtsággal működik, a külső kereslet gyenge, az exportpiacok – köztük Németország, ami hazánk egyik legfontosabb exportpiaca – recesszióval küzdenek, ami nem ideális a munkaerőpiac számára. „Jelenleg a cégek nem motiváltak arra, hogy új munkaerőt keressenek” – fogalmazott a vezető közgazdász. Sőt, több helyen a meglévő létszám megtartása is kérdésessé válik.
A nagyvállalatok körüli leépítési hírek tovább erősítik a bizonytalanságot. A Dunaferr esetében a problémák már régóta ismertek, a CATL és a BYD viszont még építkezési vagy induló fázisban van, így tényleges elbocsátásokról nem lehet beszélni. Regős szerint ezeknél a cégeknél a sajtóban megjelenő hírek sokszor egymásnak ellentmondanak, majd hamar cáfolják is őket. A gyárak indulásának tényleges időpontja és a végső kapacitáskihasználtság jelenleg elég nagy kérdés, ami meghatározza a következő hónapok munkaerőpiaci adatait is.
A külföldi vendégmunkások jelenléte is érzékeny téma a hazai munkaerőpiacon. Regős Gábor szerint „Egy bizonyos szintig indokolt lehet a külföldi munkaerő alkalmazása, de jelenleg van még szabad kapacitás a magyar munkaerőpiacon is”. A kockázat abban rejlik, hogy az állami támogatással épülő nagyberuházások kizárólag külföldi dolgozókra támaszkodnak, ami hosszabb távon korlátozhatja a hazai munkavállalók lehetőségeit.
A nyári hónapokban természetes szezonális hatások is befolyásolják az adatokat. A diákmunkák és az idényjellegű foglalkoztatás enyhe növekedést hoz a statisztikákban, de ezek hatása csak átmeneti. Eközben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékon áll, ami nem számít magasnak, ugyanakkor az álláskeresés átlagos időtartama a tavalyi 10 hónapról 12,2 hónapra nőtt. Ez arra utal, hogy a vállalatok visszafogottabban vesznek fel új munkavállalókat.
A foglalkoztatás tehát nem omlott össze, de láthatóan elérte határait.
A demográfiai trendek önmagukban is fékezik a növekedést, érdemi bővüléshez új ipari beruházásokra és élénkülő gazdasági teljesítményre lenne szükség. A jelenlegi folyamatok azonban inkább a stagnálás és az óvatos munkaerő-gazdálkodás irányába mutatnak.