Románia a legfrissebb adatok szerint az Európai Unió legmagasabb GDP-arányos költségvetési hiányával zárta a 2024-es évet, 9,3 százalékkal, ami messze meghaladja az Unió 3 százalékos korlátját. Ugyan a tagállamok közt jellemző a költségvetési hiány, az EU aggregált átlaga 3,2 százalékra csökkent 2024-ben. Ezt a hiányt elsősorban a közszféra béremelései és a jelentős nyugdíjemelések okozták. Természetesen ezek önmagukban nem felelősek a teljes deficitért; a hazai előfinanszírozás és az uniós társfinanszírozási rendszer keretében megvalósuló beruházások is jelentős állami likviditási nyomást eredményeztek.
Az Európai Bizottság várakozásai szerint a hiány az idei évben 8,6 százalékra csökkenhet vissza, azonban a románok 7 százalék körülire tervezik azt mérsékelni. A román kormány vállalta, hogy a hiányt 2030-ig 2,8 százalékra csökkenti. Amennyiben Románia nem teljesíti a vállalt mérföldköveket, a Bizottság részlegesen vagy ideiglenesen felfüggesztheti a kohéziós források kifizetését.
Amíg Romániának nem sikerül a deficitcsökkentés, addig az országot további leminősítés fenyegeti. Idén már a Moody’s és az S&P negatív kilátásra szűkítette az ország besorolását, figyelmeztetve a további romlás veszélyére. A helyzetet tovább rontja, hogy az államadósság-ráta 2024 végére közel 55 százalékra emelkedett, és az idei év végére az elemzők 60 százalék körülire becsülik.
Konszolidációs intézkedések
Az újonnan alakult román kormány az elmúlt időszakot gyors törvénymódosításokkal töltötte. A fő csomagban meghatározott adóemelések közül a leglátványosabb az általános áfakulcs 19-ről 21 százalékra emelése, valamint az eddigi 5 és 9 százalékos kedvezményes kulcsok együttes 11 százalékra való növelése. Továbbá emelték a jövedéki adókat a szeszesitalokra, dohánytermékekre és az üzemanyagokra is. Bevezettek egészségbiztosítási járulékot a 3000 lej (körülbelül 235 000 forint) feletti nyugdíjtételekre, a következő évtől a 10 százalékos osztalékadót 16 százalékra emelik, és a bankszektor forgalmi adóját is 4 százalékra növelték.
A kormány számításai szerint csupán az első csomaggal 9,5 milliárd lejjel tudják megnövelni a bevételeket, míg 1,25 milliárd lejjel csökkenthetik a kiadásokat. A pénzügyminisztérium összesítése szerint az eddig elfogadott adóemelések és kiadáscsökkentések összesen mintegy 35 milliárd lej bevételnövelést és 57 milliárd lej kiadáscsökkentést jelentenek a költségvetés számára, ami közelebb segíti a hiányt az egy éves konszolidációs célsávjához. A kiadások visszaszorítása érdekében a kabinet befagyasztotta a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak emelését 2026 végéig. Továbbá a veszélyes vagy káros körülmények közt dolgozó, mintegy egymillió közalkalmazott prémiumát is ötödére csökkentik.
A miniszterelnök szerint ezek az intézkedések több mint 2 százalékponttal csökkenthetik a deficitet, ezzel is közelebb hozva a 7 százalékos hiánycélt.
További tervezett elemek
A fenti intézkedések nagy része már jogszabályba került, azonban számos egyéb lépés még vita tárgya. A sajtóban megjelent tervek szerint akár 20 százalékos közszféra-leépítésre is sor kerülhet, ami mintegy 160-170 ezer elbocsátást jelenthet. Ugyanígy napirenden van a támogatások szűkítése és az állami beruházások szigorúbb felülvizsgálata is. Továbbá sajtóértesülések szerint sor kerülhet még az általános áfakulcs további 2 százalékpontos emelésére az ősz folyamán, valamint új adók kivetésére és a szerencsejátékból származó nyereményekre való adó bevezetésére is. Azonban ezek a javaslatok erősen spekulatív jellegűnek mondhatók, amíg a parlament ezt meg nem szavazza. A négy pártból álló kormánykoalíció törékeny és csak kis többséggel rendelkezik.
A költségvetési pálya és kockázatok
A költségvetési hiány alakulása nagyban függ a megtakarítások és bevételnövelő lépések sikerétől. A jelenleg elfogadott intézkedések hatása még nem juttatja el, de közelíti a kormányt a kívánt hiánycélhoz. A Moody’s elemzése például 7,7 százalékos deficitre számít 2025-ben, azonban arra figyelmeztet, hogy ekkora hiány mellett a közadósság gyorsabban emelkedhet, és akár 68–69 százalékra is nőhet 2028-ra. Amennyiben a deficit nem csökken nagyobb mértékben a tervezettnél, fennáll az esélye annak, hogy a befektetők nagyobb hozamot várnak majd el a román állampapíroktól, aminek következtében a lej árfolyama gyengülhet.
A miniszterelnök az új törvény bejelentésekor hozzátette, hogy amennyiben nem tették volna meg a szükséges lépéseket, vagy tovább halogatták volna a reformokat, azzal az államcsődöt kockáztatták volna. Hosszú távon a költségvetési hiány további növekedése munkanélküliséghez és lej-leértékelődéshez vezethet. Az eddig meghozott reformok rövid távon megoldást jelenthetnek a román gazdaságnak, azonban a fenntartható pálya biztosításához strukturális reformokra lesz szükség.
A cikk először a Világgazdaság stratégia rovatában jelent meg.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
1134 Budapest, Váci út 17.
