Mit árulnak el az inflációs számok?
A KSH friss adatai szerint júniusban a fogyasztói árak éves szinten 4,6 százalékkal emelkedtek, ami a májusi 4,4 százalékhoz képest gyorsulást jelent. Havi alapon ugyanakkor csupán 0,1 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal, ami megerősíti azt a képet, hogy a havi inflációs dinamika továbbra is mérsékelt.
A megemelkedő infláció az elemzőket sem igazán lepte meg, hiszen a legtöbben épp ilyen adatokat vártak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint azonban a friss adat bizonyos szempontból csalóka lehet, hiszen elsőre arra következtethetnénk, hogy egy fokozatosan növekvő inflációs nyomás van jelen a gazdaságban.
„A valós kép ennél árnyaltabb, mivel az infláció növekedésében jelentős szerepet játszik a bázishatás: az elmúlt négy hónap havi alapú árindexei alacsonyak voltak (0; 0,2; 0,2; illetve 0,1 százalék), miközben a bázisidőszakban az utolsó két havi árindex mínusz 0,1 és 0 százalékot mutatott” – emelte ki Regős Gábor.
Mi hajtja felfelé az inflációt?
Több tényező is hozzájárul az inflációs számok alakulásához. Ezek közül kiemelkednek az élelmiszerárak továbbra is élénk növekedése, a még mindig magas inflációs várakozások, valamint az energiafogyasztás növekedése. Az energiaárak a KSH módszertana szerint kiemelt súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, így már kisebb elmozdulás is látványos hatást gyakorolhat a főbb mutatókra.
Ugyanakkor több ellentétes hatás is megfigyelhető: az alacsony olajár, a gyenge dollár és a mérsékelt nemzetközi infláció mind olyan tényezők, amelyek érdemben lassítják a pénzromlást.
A kormányzati árszabályozó intézkedések továbbra is érezhetően befolyásolják az infláció alakulását, bár hatásuk fokozatosan mérséklődik. Regős Gábor rámutatott:
„Az árrésstopok érdemben fékezik a pénzromlást – ezek nélkül az inflációs mutató nagyjából 1 százalékponttal lenne magasabb.”
Hasonlóan felfelé húzná az inflációt a banki és telekommunikációs szektorral kötött inflációcsökkentő megállapodások hiánya is.
Az élelmiszer-árrésstop jelenleg is fékezi az áremelkedést, ugyanakkor a kereskedők más termékkategóriákban próbálják kompenzálni az elszenvedett veszteségeket – különösen az év második felében, amikor az üzleti eredménycélok elérése elsődlegessé válik. A legfrissebb inflációs adatban már érzékelhetően megjelent a drogériákra kiterjesztett árrésstop hatása is, bár ennek torzító ereje csupán néhány tized százalékpontban mérhető a termékcsoport alacsony inflációs súlya miatt.
Nincs tér monetáris politikai lazításra
A jelenlegi inflációs környezetben a jegybanki kamatpolitika mozgástere korlátozott – ebben a legtöbb elemző egyetért. Regős Gábor szerint az alapkamat további csökkentésére az idei évben már nem érdemes számítani. A szakértő arra figyelmeztet, hogy a kormányzati árszabályozások idővel kifutnak, ami számottevő, akár másfél százalékpontos inflációs emelkedést hozhat. Ezt a jegybanknak a saját eszközeivel, a monetáris politika szigorításával kell ellensúlyoznia. Ugyanakkor a forint árfolyamának stabilizálódása, esetleges erősödése kedvező irányba befolyásolhatja az inflációs várakozásokat, így hozzájárulhat az árstabilitás fenntartásához.
