1) Mi a TAO tényleges szerkezete ma?
A társasági adó egy érdekes állatfaj. Hivatalosan jelenleg egykulcsos, 9 százalékos társasági adó van érvényben, ez azonban egyáltalán nem igaz. Egyrészt még a 9 százalékból is vannak kedvezmények (például K+F tevékenységre, beruházásokra), másrészt pedig – bár nem társasági adónak nevezzük őket és nem is mindig a profit képezi alapjukat – nyugodtan a társasági adóhoz sorolhatjuk a különadók egy részét.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi adórendszerben a társasági adó meglehetősen diverzifikált adó, annak ellenére, hogy elsőre nem tűnik annak. Ennek azonban megvan a maga magyarázata.
2) Miért fontos a kulcs szintje versenyképességi szempontból?
A társasági adónak – mint minden adónak értelemszerűen – az a célja, hogy bevételt termeljen az államháztartás számára. Viszont a társasági adó talán az az adó, amit egy multinacionális vállalkozás a legkönnyebben ki tud játszani, hiszen a profitnak legalább egy részét ott könyveli el, ahol a társasági adó alacsonyabb.
Másrészt a társasági adó alacsony kulcsa versenyképességi tényező is: egy vállalat szívesebben termel, hajt végre beruházást ott, ahol kevesebbet kell adóznia – ez persze leginkább a termelő szektorokra vonatkozik. Éppen ezért van általánosan az alacsony adókulcs, hogy segítsen beruházásokat vonzani, és ezért van a magasabb kulcs azokban az ágazatokban, ahol ez a szempont nem érvényesül. Az alacsony kulcs abban is segít, hogy inkább itt fizessék be az adót és nem máshol.
3) Mit jelentene egy általános TAO-emelés a munkaadóknak?
Ha egy általánosan magasabb adókulcs lépne életbe, akkor ez a versenyképességi előny csökkenne vagy eltűnne. Ez persze nem azt jelentené, hogy holnap a gyárak rögtön összecsomagolnának, de ha gondolkodnak a csomagoláson, akkor ez egy érv lehet. Az adóoptimalizálás miatt az is várható, hogy a profit egy részét más országba csoportosítják.
A nagyobb hatás inkább az új beruházások elmaradásánál lehet – ez persze kihat a foglalkoztatásra is. A meglévő vállalatoknál a hatás inkább az lehet, hogy a tulajdonos által elvárt adózás utáni profit eléréséhez nagyobb adózás előtti eredmény kell, ezt pedig valahol meg kell spórolni.
4) Érintheti ez a munkavállalókat (bérek, állások)?
Közvetetten igen: a költségoldali nyomás lassabb bérdinamikát, bónuszok visszafogását vagy felvételi ütem mérséklését hozhatja. A hatás iparág- és cégspecifikus, és első körben inkább az új beruházások elmaradásán keresztül érkezik.
5) Bezárások, elbocsátások, új cégalapítások?
Rövid távon nem az azonnali bezárások a valószínűek, inkább projekt-átütemezés és beruházások halasztása. Az új cégalapítás a határhelyzetekben visszafogottabb lehet, míg K+F/beruházási kedvezmények részben ellensúlyozhatnak.
6) Ha az SZJA-emelés/egyéb hírek nem igazak: mivel lehet finanszírozni bevételkiesést?
Ha valamilyen módon különböző ígéretek fedezésére keresünk megoldást, nem biztos, hogy elsősorban a bevételi oldalhoz nyúlnék. Bár ott is vannak olyan tételek, amelyeken lehetne módosítani (például a már említett társasági adó nem fejlesztési célú kedvezményei), de sokkal inkább a kiadási oldalt lehet érdemes először átnézni – persze ez sokkal sziszifuszibb munka, és természetesen sok érdeksérelemmel járhat, így kérdés, hogy ebből végül mi lenne, mire lenne ez elegendő.
