Olaj, gáz, forint – Mi vár ránk a közel-keleti válság árnyékában?

Miért ennyire fontos a Hormuzi-szoros?

A Hormuzi-szoroson halad át a világ olajkereskedelmének és cseppfolyósított földgáz kereskedelmének mintegy ötöde. A szoros lezárásával Irán nemcsak a globális szállításokat akadályozná, de saját exportját is veszélyeztetné. Mindez különösen érzékenyen érinti azokat az országokat – így az Európai Uniót is –, amelyek éppen most igyekeznek függetlenedni az orosz energiahordozóktól.

Hogyan reagáltak az energiaárak?

A közel-keleti háború már most felhajtotta az energiaárakat: az olaj ára egy hónap alatt mintegy 20%-kal nőtt, a gázé pedig 14%-kal emelkedett. Bár a tűzszünet híre átmenetileg (?) enyhítette a piaci feszültséget és az olaj ára ennek nyomán egy nap alatt 13%-kal csökkent, a helyzet törékeny: a megállapodást már meg is szegték, ám ezt a piac eddig nem tekintette drámai fejleménynek.

Milyen következmények várhatók itthon?

A dráguló energiaárak hatásai már most is érezhetők:

• Üzemanyagárak: A hazai kutakon egy ideig ismét 600 Ft feletti literárakra számíthatunk, aminek közvetlen és közvetett inflációs hatása van.
• Költségvetés: A magasabb világpiaci gázárak a rezsivédelem miatt a költségvetést terhelik, különösen a nem előre lekötött mennyiségek esetében.
• Infláció: Az üzemanyagok súlya 7,3% az inflációs kosárban, így az ármozgások komolyan befolyásolják az inflációs mutatókat.
• Forint: Az emelkedő energiaárak rontják a folyó fizetési mérleget, ami gyengíti a forintot.

Van remény a stabilizációra?

Ha a tűzszünet valóban tartós lesz, az olaj és gáz ára visszarendeződhet, ami mérsékelheti az üzemanyagárakat is. Ugyanakkor a globális kockázatok – vámháborúk, a háború esetleges eszkalációja – továbbra is komoly bizonytalanságot jelentenek.

Zárszó

Ahogy Regős Gábor kiemelte:
„Az olaj árát nemcsak a kitermelés, hanem az ellátási útvonalak biztonsága is meghatározza. A piac most egyértelmű indikációként tekint az olajárra: megmutatja, mit gondol a világ a közel-keleti események súlyosságáról.”