2025: PMÁP-kiáramlás és új lehetőségek az alapkezelői szektorban

Az inflációkövető lakossági állampapírokból kiáramló pénzek és a most kezdődő újabb Trump-elnökség komoly lehetőséget és feladatot jelentenek a befektetési alapok számára. A problémákról és a kilátásokról Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a HVG-nek.

Miben lesz más 2025 az előző évhez képest a saját alapkezelője, valamint az egész alapkezelői szektor szempontjából?

Az ESG-befektetéseknél a múlt évben európai szinten is visszaesett a korábbi lendületes növekedés a keresleti oldalon, míg a magyar piacon továbbra sem történt áttörés. Ennek ellenére elkötelezettek vagyunk amellett, hogy valódi zöldalapkezelővé váljunk. Nemzetközi terjeszkedési terveinket sem adjuk fel; aktívan figyeljük a régióban és földrajzilag távolabb, például Közép-Ázsiában kínálkozó befektetési lehetőségeket, különösen az ingatlanoknál. A digitalizáció és a fintechmegoldások integrálása továbbra is meghatározó szerepet tölt be az alapkezelői szektorban. 2024 decemberében elindult a befektetési jegyeink elektronikus értékesítése anyabankunk, a Gránit Bank digitális platformjain. Hatékonyságunk folyamatos növelése érdekében mesterséges intelligenciát alkalmazó és robotizációs projektek is futnak nálunk.

Mennyire számítanak erős versenytársnak az egyre kisebb kamatokat fizető lakossági állampapírok (PMÁP)?

Korai lenne temetni a lakossági állampapírokat: egyrészt a PMÁP-állomány részben rugalmatlan – a befektetők egy érdemi része a csökkenő jövőbeni kifizetések ellenére sem adja el befektetését –, másrészt a váltáson gondolkodók körében is nagy a bizonytalanság. A jelenleg elérhető lakossági állampapírok többsége 6 százalék feletti kamatokat kínál, ami sokaknak még mindig attraktív kockázatmentes hozam. Így sem az alapkezelők, sem pedig a bankok és brókercégek nem dőlhetnek most hátra, mind a megfelelő befektetési alternatívák megteremtése, mind pedig az ügyfelek megszólítása kulcsfontosságú a következő hónapokban. A PMÁP-állományukat értékesíteni készülők sokszínű befektetői kört alkotnak, így nem elég egy termékkel készülni, nagy állományt csak szélesebb termékpalettával lehet akvirálni.

Idén várhatóan nő a piaci volatilitás ( a régi-új amerikai elnök, Donald Trump gazdaságpolitikája, a technológiai szektor magas árazása, az orosz–ukrán háború alakulása miatt). Ez milyen lehetőséget és kockázatot jelent az alapkezelők számára?

Trump visszatérése fiskális enyhítést hozhat, ami növeli az inflációs félelmeket, és magasabban tarthatja a kamatpályát. Amennyiben nem sikerül teljesíteni a piaci szereplők magas hozamelvárásait, a befektetők is elkezdhetik átárazni a jelenlegi magas részvényárakat, ami végső soron eséshez vezethet. Ezzel együtt összejöhet a „no-landing” forgatókönyv, vagyis jelentősebb gazdasági visszaesés nélkül lehet leküzdeni a magas infláció és alapkamat okozta sokkot. A korábbi trumpi adminisztrációnak is a részvénypiaci stabilitás volt az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai alappillére. Európában és Ázsiában a gazdasági helyzet bizonytalanabb, különösen az Amerikában várható újabb védővámok miatt. A térség jegybankjai továbbra is a gazdaságélénkítésre törekszenek. Az orosz–ukrán konfliktus befejeződése az egész régió számára pozitív hatással lenne.