Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Forbes Money podcast vendége volt, ahol Péller András műsorvezetővel a rendkívüli hőség gazdasági hatásairól beszélgetett. Az adásban szó volt arról, hogyan ronthatja a kánikula a munkatermelékenységet, miért különösen sérülékeny a mezőgazdaság, és hogyan jelenhet meg mindez az inflációban, az energiafogyasztásban és végső soron a GDP-ben.
Nem csak a munkakedv csökken
Regős Gábor szerint a hőség hatása jóval összetettebb annál, minthogy „nincs kedvünk dolgozni”. A munkatermelékenység visszaesése önmagában is mérhető gazdasági hatással járhat: kutatások szerint az extrém meleg akár 0,3–0,5 százalékkal is visszafoghatja a GDP-t. Ehhez jöhet hozzá a mezőgazdaság teljesítményének romlása, amely szélsőséges években önmagában is látványosan befolyásolhatja a gazdasági növekedést.
A mezőgazdaságban látszik leggyorsabban a hatás
A beszélgetésben példaként elhangzott, hogy 2022-ben a mezőgazdaság hozzáadott értéke 26,5 százalékkal esett vissza, ami közel 1 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést. A mezőgazdaság súlya a fejlett gazdaságokban ugyan nem kiemelkedően magas, Magyarországon is csak néhány százalékos GDP-arányt képvisel, de élelmiszerellátási és inflációs szempontból mégis kulcsfontosságú ágazat.
Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak egy-egy rossz év okozhat problémát, hanem a tartósabb éghajlati átalakulás is. Egyre több olyan növény van, amely a korábbi körülmények között jól termett, a forróbb és szárazabb nyarak mellett azonban sérülékenyebbé válik.
Az inflációra is visszaüthet a rossz termés
A hőség és az aszály az árakban is megjelenhet. Ha gyengébb a termés, a kínálat csökken, ami felfelé hajthatja az élelmiszerárakat. A 2022-es inflációs sokkban az energiaárak és a forint gyengülése mellett az élelmiszeráraknak is fontos szerepe volt, egyes időszakokban 40 százalék körüli élelmiszerinflációval.
A podcastben szó esett arról is, hogy a probléma nemcsak magyar sajátosság: a globális időjárási jelenségek, például az El Niño, a kakaó, a kávé vagy a tea világpiaci kínálatát is érinthetik. Regős Gábor szerint a 2022-eshez hasonló kétszámjegyű infláció jelenleg nem valószínű, de az év második felében gyorsulhat az árnövekedés üteme.
Az építőipar és az energiaellátás is sérülékeny
A mezőgazdaság mellett az építőipar is érzékenyen reagálhat a szélsőséges időjárásra. A túlzott meleg ugyanúgy akadályozhatja a munkavégzést, ahogy télen az extrém hideg. A turizmus és vendéglátás esetében szintén lehetnek hatások, bár ezek iránya összetettebb: a vízparti turizmus például profitálhat, míg a városi programok vagy vendéglátóhelyek forgalma visszaeshet.
Az energiapiacon a klímahasználat miatt megugró esti fogyasztás, a hálózati terhelés, a megújulók ingadozó termelése és a paksi atomerőmű hűtési kérdései egyszerre jelentenek kihívást. A forró időszakokban az áramfogyasztás nem egyenletesen nő, hanem bizonyos napszakokban kiugró csúcsokat okozhat, ami különösen nehézzé teszi a hálózat tervezését.
Kamatcsökkentés, forint és energiaárak
A beszélgetés monetáris politikai szempontból is érdekes volt. Regős Gábor szerint az alacsonyabb infláció, az erős forint és a normalizálódó energiaárak teret adtak a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésének. Ugyanakkor a geopolitikai kockázatok, az energiaárak és a forintpiaci reakciók miatt a jegybank várhatóan továbbra is óvatos maradhat.
A régiós összevetésben a magyar kamatszint továbbra is magas, csak Romániában találunk magasabb alapkamatot, miközben ott az infláció is jelentősen magasabb, és a gazdasági-kormányzati helyzet is kockázatosabb.
A kánikula makrogazdasági tényezővé vált
Az adás egyik fő tanulsága, hogy a klímaváltozás és az egyre gyakoribb extrém hőhullámok már nemcsak környezetvédelmi vagy életminőségi kérdések. A hőség egyszerre érinti a munkatermelékenységet, az élelmiszertermelést, az energiaellátást, az inflációt és a gazdasági előrejelzéseket.
Aki szeretné jobban megérteni, hogyan válhat egy nyári kánikula makrogazdasági tényezővé, annak érdemes meghallgatnia a Forbes Money teljes adását.
A Forbes Money podcastben Péller András beszélgetett a vendégekkel; Regős Gábor mellett az epizódban Zomborácz Iván, a Forbes főmunkatársa, valamint Glaser Anita, a Kripteus okleveles adószakértője és kriptoszabályozási szakértője is szerepelt.
A teljes adás elérhető a Forbes Magyarország YouTube-csatornáján:
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
