Az Index Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát kereste meg a témában. Az alábbiakban a kérdésekre adott válaszaiból szerkesztett cikket közöljük.
A Báb el-Mandeb-szoros jelentősége a Hormuzi-szoroséhoz mérhető
A Báb el-Mandeb-szoros jelentősége a világkereskedelemben mindenképpen összevethető a Hormuzi-szoroséval. Ezen a szoroson át vezet az út Ázsia felől a Szuezi-csatornához, vagyis itt halad át minden olyan szállítmány, amely Ázsiából Európába érkezik, és a Szuezi-csatornán keresztül jut el célállomására. Az Öböl menti országokból tengeri úton érkező, Európába tartó kőolaj és cseppfolyósított földgáz szintén ezen az útvonalon halad át.
Energiahordozókat ugyanakkor a másik irányba, Ázsia felé is szállítanak a szoroson keresztül. Ilyen például az a szállítmány is, amelyet Szaúd-Arábia a Hormuzi-szoros lezárása miatt terelt erre az útvonalra.
Normális körülmények között a globális tengeri kereskedelem nagyjából 12–15 százaléka, a konténerforgalomnak pedig mintegy 30 százaléka halad át a szoroson. Az itt áthaladó forgalom 2023-ban megközelítőleg 1,5 milliárd tonnát tett ki.
A térség hajóforgalma ugyanakkor az elmúlt időszakban sem volt zavartalan. A 2023-as csúcsot követően a húszi lázadók hajók elleni támadásai miatt visszaesett a forgalom, a hajók pedig inkább Afrikát megkerülve jutottak el Európába. A forgalom helyreállása lassú folyamat volt, és még most is tart.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a világgazdaság már látott olyan időszakot, amikor ez az útvonal nem működött megfelelően, és ehhez bizonyos mértékig alkalmazkodni tudott. Az alkalmazkodás azonban a szállítási költségek növekedésével járt, illetve a hosszabb menetidő miatt időnként a rendelkezésre álló konténerek számában is hiányt okozott.
Számos termék ára emelkedhetne
A szoros kiesése számtalan terméket érintene. A helyzet annyiban különbözik a Hormuzi-szoros lezárásától, hogy ebben az esetben létezik alternatív útvonal. Ez azonban drágább és időigényesebb, így az érintett termékek ára emelkedne, rendelkezésre állásuk pedig csökkenne.
A már említett kőolajon és cseppfolyósított földgázon kívül – amelyek világkereskedelmének 2023-ban, az útvonal csúcsévében 10, illetve 8 százaléka haladt át itt – elsősorban elektronikai cikkeket, gépeket, ruházati termékeket, autóalkatrészeket, műtrágyát, gabonát, vasércet, szenet, cementet és egyéb nyersanyagokat szállítanak ezen a kereskedelmi útvonalon. A kiesés tehát a termékek rendkívül széles körét érintené.
A forgalom leállása Egyiptom gazdaságára is hatással lenne, hiszen az ország jelentős bevételre tesz szert a Szuezi-csatornán áthaladó hajóforgalomból.
Európa ellátási láncai különösen érzékenyek lehetnek
Energetikai szempontból a fő kérdés a Hormuzi-szoros működése vagy lezárása. Ha ez az útvonal zárva van, akkor a Báb el-Mandeb-szoros kiesése talán már kisebb – bár korántsem elhanyagolható – problémát jelentene.
Ha a Hormuzi-szoros működne, akkor a Báb el-Mandeb-szoros lezárása Európa számára okozna nagyobb nehézséget. Ennek hatása ugyanakkor kisebb lenne, mint a Hormuzi-szoros lezárásáé, így ha kizárólag az energiaellátást nézzük, a két térség kitettsége valamivel kiegyenlítettebb lehet.
A szoros helyzete azonban nemcsak az energiaellátás szempontjából számít. Ázsia exporttermékei nehezebben jutnának el Európába, szállításuk drágábbá és lassabbá válna, az ellátási láncok akadozása pedig az egész európai gazdaságot érintené.
Az útvonal kiesése ugyanakkor nem példa nélküli: a piac már korábban is szembesült hasonló helyzettel, és képes volt alkalmazkodni hozzá.
Egyelőre nem reális a 200 dolláros olajár
A hordónkénti 200 dolláros kőolajárat egyelőre nem tartom reálisnak. Az olaj ára még a Hormuzi-szoros lezárásakor sem emelkedett ekkora szintre, bár kétségtelenül voltak olyan előrejelzések, amelyek ezzel riogattak.
Az iráni háború kiújulását követően az olaj ára nem érte el a hordónkénti 90 dollárt. Ettől a 200 dolláros szint még rendkívül messze van.
Az Egyesült Államok és Oroszország is profitálhat a magasabb energiaárakból
Az energiaárak emelkedésével mind az Egyesült Államok, mind Oroszország jól járhat. Kérdés azonban, hogy a Hormuzi-szoros lezárása mellett a másik útvonal ellehetetlenítése okozna-e akkora további drágulást, amely már érdemi pluszbevételt jelentene számukra.
Oroszország jelenleg jobban rászorul a magasabb energiaárakból származó többletbevételre, kérdés ugyanakkor, hogy a szankciók mellett milyen mennyiségben tudja értékesíteni energiahordozóit.
Az Egyesült Államok a magasabb energiaárakból összességében profitálhat, a növekvő infláció miatt azonban az amerikai háztartások helyzete romolhat. A drága üzemanyag az aktuális elnök népszerűségét sem növeli, így a presztízsveszteség mellett ez is ösztönözheti az amerikai vezetést egy ilyen helyzet elkerülésére.
A cikk az Index oldalán jelent meg először.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
