Inflációs adatok mögött a valóság: mit jeleznek a júniusi számok?

Júniusban az éves infláció 4,6 százalékra emelkedett, amit Regős Gábor már előzetesen pontosan előrejelzett. Szerinte azonban ez csalóka képet mutat: a bázishatás miatt az adat torzít, miközben a valós árnyomás jóval enyhébb. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza segít értelmezni, mit üzen mindez a gazdaság számára, és miért fontos a havi tendenciákat is figyelembe venni.
Mit árulnak el az inflációs számok?

A KSH friss adatai szerint júniusban a fogyasztói árak éves szinten 4,6 százalékkal emelkedtek, ami a májusi 4,4 százalékhoz képest gyorsulást jelent. Havi alapon ugyanakkor csupán 0,1 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal, ami megerősíti azt a képet, hogy a havi inflációs dinamika továbbra is mérsékelt.

A megemelkedő infláció az elemzőket sem igazán lepte meg, hiszen a legtöbben épp ilyen adatokat vártak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint azonban a friss adat bizonyos szempontból csalóka lehet, hiszen elsőre arra következtethetnénk, hogy egy fokozatosan növekvő inflációs nyomás van jelen a gazdaságban.

„A valós kép ennél árnyaltabb, mivel az infláció növekedésében jelentős szerepet játszik a bázishatás: az elmúlt négy hónap havi alapú árindexei alacsonyak voltak (0; 0,2; 0,2; illetve 0,1 százalék), miközben a bázisidőszakban az utolsó két havi árindex mínusz 0,1 és 0 százalékot mutatott” – emelte ki Regős Gábor.

Mi hajtja felfelé az inflációt?

Több tényező is hozzájárul az inflációs számok alakulásához. Ezek közül kiemelkednek az élelmiszerárak továbbra is élénk növekedése, a még mindig magas inflációs várakozások, valamint az energiafogyasztás növekedése. Az energiaárak a KSH módszertana szerint kiemelt súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, így már kisebb elmozdulás is látványos hatást gyakorolhat a főbb mutatókra.

Ugyanakkor több ellentétes hatás is megfigyelhető: az alacsony olajár, a gyenge dollár és a mérsékelt nemzetközi infláció mind olyan tényezők, amelyek érdemben lassítják a pénzromlást.

A kormányzati árszabályozó intézkedések továbbra is érezhetően befolyásolják az infláció alakulását, bár hatásuk fokozatosan mérséklődik. Regős Gábor rámutatott:

„Az árrésstopok érdemben fékezik a pénzromlást – ezek nélkül az inflációs mutató nagyjából 1 százalékponttal lenne magasabb.”

Hasonlóan felfelé húzná az inflációt a banki és telekommunikációs szektorral kötött inflációcsökkentő megállapodások hiánya is.

Az élelmiszer-árrésstop jelenleg is fékezi az áremelkedést, ugyanakkor a kereskedők más termékkategóriákban próbálják kompenzálni az elszenvedett veszteségeket – különösen az év második felében, amikor az üzleti eredménycélok elérése elsődlegessé válik. A legfrissebb inflációs adatban már érzékelhetően megjelent a drogériákra kiterjesztett árrésstop hatása is, bár ennek torzító ereje csupán néhány tized százalékpontban mérhető a termékcsoport alacsony inflációs súlya miatt.

Nincs tér monetáris politikai lazításra

A jelenlegi inflációs környezetben a jegybanki kamatpolitika mozgástere korlátozott – ebben a legtöbb elemző egyetért. Regős Gábor szerint az alapkamat további csökkentésére az idei évben már nem érdemes számítani. A szakértő arra figyelmeztet, hogy a kormányzati árszabályozások idővel kifutnak, ami számottevő, akár másfél százalékpontos inflációs emelkedést hozhat. Ezt a jegybanknak a saját eszközeivel, a monetáris politika szigorításával kell ellensúlyoznia. Ugyanakkor a forint árfolyamának stabilizálódása, esetleges erősödése kedvező irányba befolyásolhatja az inflációs várakozásokat, így hozzájárulhat az árstabilitás fenntartásához.

 

 

Szerző

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

A magyar részvények még mindig vonzónak számítanak, és a forint is stabil maradhat, ha a gazdaságpolitika kitart mellette....

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

Júniusban az éves infláció 4,6 százalékra emelkedett, amit Regős Gábor már előzetesen pontosan előrejelzett. Szerinte azonban ez csalóka képet mutat:...
A magyar részvények még mindig vonzónak számítanak, és a forint is stabil maradhat, ha a gazdaságpolitika kitart mellette. Nyugdíjas éveinkre...
A HVG júniusi befektetői mellékletében Kótai Patricia, a Gránit Alapkezelő prémium vagyonkezelési üzletágvezetője beszélt arról, hogyan épít a cég célzott...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.