Az amerikai CHIPS and Science Act 2022-ben azzal a céllal született, hogy visszatelepítse az Egyesült Államokba a chipgyártást, és megerősítse a saját gyártással rendelkező óriásvállalatokat, élükön az Intellel. A piac azonban nem őket jutalmazta a legjobban, hanem azokat a cégeket, amelyeknek egyetlen gyáruk sincs, és másokkal gyártatják a chipjeiket.
Az Nvidia, az AMD és a Qualcomm – vagyis a chipeket megtervező, a gyártást másokra bízó, úgynevezett fabless vállalatok – kerültek a tőkepiaci nyertesek közé. Hogyan repíthet előre egy gyártás-visszatelepítési törvény éppen gyár nélküli vállalatokat? A választ ott kell keresnünk, hol található ma az érték és a kockázat a chipiparban.
A technológiai háború régóta nemcsak vámokról és exportkorlátozásokról szól, hanem arról is, hol készülnek a világ legfejlettebb chipjei. Egy korábbi cikkemben azt jártam körül, hogyan árazza a piac a védelmi ipar költségparadoxonát. Most egy hasonlóan furcsa eredményt vizsgálunk meg a chipiparban.
Az Egyesült Államok 2022-ben a CHIPS and Science Acttel próbált választ adni a függőség kérdésére, és több tízmilliárd dollárt mozgósított azért, hogy amerikai földön épüljenek új gyárak, és csökkenjen a tajvani gyártókapacitásoktól való függőség. A logika egyszerűnek tűnt: aki gyárat épít Amerikában, az részesül a támogatásokból. A tőzsde azonban egészen mást árazott.
A törvény mást akart, mint amit a piac díjazott
Kutatásomban, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg, a törvény útjának legfontosabb pillanatait vettem sorra, és azt vizsgáltam, hogy az egyes chipcégek árfolyama hogyan reagált ezekre.
A legerősebb pozitív reakció 2022 nyarán következett be, amikor világossá vált, hogy a szenátus egy már folyamatban lévő törvényjavaslat felhasználásával, gyorsított eljárásban viszi tovább a szabályozást. Meglepő módon a tervezőcégek, mindenekelőtt az Nvidia, az AMD és a Qualcomm voltak a legnagyobb nyertesek között. A törvény szándékolt fő kedvezményezettje, az Intel – a többi, saját gyárral működő integrált gyártóhoz hasonlóan – ezzel szemben a leggyengébben reagálók közé tartozott.
Az ellentmondás nyilvánvaló: a CHIPS Act nyíltan a hazai gyártást, vagyis a gyárral rendelkező cégeket akarta felpörgetni, a befektetők mégis azokat a vállalatokat árazták felfelé, amelyek egyetlen lapkát sem gyártanak le maguk.
Miért a gyár nélküliek?
A magyarázat egyszerűbb a vártnál. A gyártás nélküli, vagyis fabless cégek az értéklánc egyik legértékesebb pontját, a tervezést birtokolják, a gyártás „piszkos munkáját”, azaz a több tízmilliárd dolláros gyárépítést pedig másokra hagyják.
Egy modern chipgyár 20 milliárd dollárnál is többe kerülhet, és egy ilyen gyártókapacitás felépítése évekig tart. Az olyan vállalatoknak, mint az Nvidia, nem kell közvetlenül viselniük ezt a gyárépítési terhet, a kész kapacitásokat azonban használhatják.
A CHIPS Act éppen olyan gyárakat hozott Amerikába, amelyek a fabless cégek megrendeléseire is várnak. Vagyis a törvény közelebbi, kiszámíthatóbb és biztonságosabb gyártókapacitást teremtett azok számára, amelyek nem maguk fizetik meg a gyártókapacitás kiépítésének teljes árát, hanem kiszervezik a termelést.
A tervezőcég megspórolja a közvetlen gyárberuházást, közben mégis stabilabb és földrajzilag biztonságosabb gyártóhátteret kap a saját chipjeihez, távolabb a Tajvani-szoros geopolitikai kockázataitól. Nehéz ennél jobb alkut elképzelni – és a piac ezt látta meg.
Hozzá kell tenni, hogy a berendezésgyártók, például a holland ASML, szintén nagyot nyertek. Ez logikus, hiszen több új gyár több megrendelést jelent a berendezéseikre. A fabless cégek nyeresége volt azonban az igazán meglepő, mivel papíron ők állnak a legtávolabb a gyártástól.
Intel: a főszereplő, amely lemaradt
Az Intel a törvény körüli viták középpontjában állt, mégis rendkívül gyenge piaci reakciót mutatott. Ez részben a kedvezőtlen időzítésnek tudható be, hiszen 2022 nyarán a vállalat éppen egy gyenge negyedéves jelentést tett közzé, részben azonban szerkezeti okok álltak mögötte.
Az Intel a klasszikus integrált modellt követi: maga tervezi, gyártja és teszteli a chipjeit. Így a CHIPS Act által kínált támogatás mellé a gyárépítés teljes kockázatát is a nyakába veszi.
Az Intel 2021 óta több mint 100 milliárd dollár értékű amerikai gyártási beruházást jelentett be, a legnagyobb projektek pedig Arizonában és Ohióban valósulnak meg. Az Intel bérgyártó üzletága ennek ellenére továbbra is több milliárd dolláros működési veszteséget termel, a külső megrendelések súlya pedig alacsony. Ebben szerepet játszik, hogy a vállalat korábbi rossz döntései miatt technológiai hátrányba került versenytársaival szemben.
A vállalat stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy az amerikai állam 9,9 százalékos passzív tulajdonrészt szerzett benne. Ezzel gyakorlatilag nemzeti bajnoki szerepet szánt az Intelnek.
A cég már szállítja első, 18A technológiával készült saját termékeit, de az továbbra is nyitott kérdés, hogy a következő generációs gyártástechnológiákra érkezik-e elegendő külső megrendelés. Sokatmondó az is, hogy az Intel egyes fejlett termékeinek gyártásában továbbra is külső bérgyártókra, köztük a TSMC-re támaszkodik.
A bérgyártók és a földrajz: a TSMC arizonai fordulata
A tajvani TSMC-t a törvény bejelentésekor a piac először a vesztesek közé sorolta. A befektetők attól tartottak, hogy a gyártás visszatelepítése éppen ellene fordul, Tajvan pedig elveszítheti geopolitikai védelmének egy részét, ami a vállalatra is kihathat.
Később azonban kiderült, hogy a visszatelepítés nem a TSMC ellen hat, hanem éppen neki kedvez. A vállalat 2026 júliusában 265 milliárd dollárra emelte amerikai, döntően arizonai beruházási vállalásait. Az első arizonai üzem már nagy volumenben gyárt 4 nanométeres chipeket, többek között olyan ügyfelek számára, mint az Apple, az Nvidia és a Qualcomm.
Ez a fordulat teszi kézzelfoghatóvá a korábbi gondolatot: a fabless cégeknek ígért közelebbi és biztonságosabb kapacitás ma már nem csupán terv, hanem működő gyár amerikai területen.
Hogy mennyire működik a modell, azt jól mutatja, hogy az arizonai leányvállalat az első teljes üzleti évében már nyereséget termelt, 2026 első negyedévében pedig nagyobb nettó eredményt ért el, mint 2025 egészében.
A TSMC közben a tisztán bérgyártói piac mintegy 72 százalékát uralja, így bárhol tervezik is a chipet, a haszon jó eséllyel nála is lecsapódik.
Mit jelent ez ma a befektetőnek?
A TSMC 2022-es újabb beruházási tervére adott piaci reakció tartós szerkezeti előnyt jelzett előre, és az eltelt évek ezt igazolták. Az Nvidia és az AMD részvényeinek árfolyama a többszörösére nőtt, a TSMC pedig a chipipar megkerülhetetlen szereplőjévé vált.
Fontos ugyanakkor tisztán látni, hogy ezt a szárnyalást ma elsősorban már az AI-boom hajtja, nem pedig önmagában a CHIPS Act vagy annak szakpolitikai eredményei.
Az Intel körül 2025 második felében kezdődött el az igazi fordulat, amely 2026-ban is folytatódott. A sokáig leírt óriás részvénye látványosan visszapattant, miután az amerikai állam tulajdonrészt szerzett benne, és az Nvidia is 5 milliárd dollárt fektetett a vállalatba.
A piac most arra számít, hogy az Intel bérgyártó üzletága is fordulatot vehet. A számok azonban óvatosságra intenek: az Intel bruttó árrése a 2026 első negyedévében is jóval elmaradt a szektor legnagyobb nyerteseiétől, bérgyártó részlege pedig továbbra is jelentős működési veszteséget termelt.
A tanulság nem az, hogy a gyár rossz üzlet, hanem az, hogy az iparpolitika ritkán kizárólag azokat hozza helyzetbe, akiket papíron segítenie kellene. A CHIPS Act a hazai gyártást akarta erősíteni, a leglátványosabb tőkepiaci hasznot mégis a viszonylag kisebb tőkeigényű tervezőcégek és a gyártóeszközök szállítói könyvelhették el.
Az Intel fordulatához végül az is kellett, hogy maga az állam szálljon be tulajdonosként. Aki ipari támogatási programok kedvezményezettjeibe fektet, annak ezért érdemes a teljes ellátási láncot vizsgálnia, és külön figyelnie arra, mikor lép be az állam is közvetlen szereplőként.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
