Az alábbiakban a kérdésekre adott válaszok minimálisan szerkesztett változatát közöljük.
Az MNB szerint az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop kivezetése jelenleg nem járna érdemi inflációs hatással. Egyetért ezzel az értékeléssel? Miért igen, illetve miért nem?
Az MNB Inflációs jelentésében valóban optimista az árrésstopok esetleges kivezetésének hatását illetően. Abból érdemes kiindulni, hogy milyen hatása volt az árréskorlátozások bevezetésének: ezek nagyjából 1 százalékponttal húzták lefelé az inflációt, azaz a kivezetéssel is legfeljebb ennyivel gyorsulhat a pénzromlás.
Annak kapcsán, hogy mekkora lesz egy esetleges kivezetés inflációs hatása, több, egymással ellentétes tényezőt kell figyelembe venni. Vannak olyan tényezők, amelyek a nagyobb hatás mellett szólnak, és vannak olyanok, amelyek a kisebb hatás mellett.
A kisebb hatás mellett szól, hogy a boltoknak valamilyen formában alkalmazkodniuk kellett a szabályozáshoz, ha életben akartak maradni. Ez jelenthet például keresztárazást – bár ezt az adatok nem támasztják alá –, vagy valamilyen hatékonyságnövekedést. Szintén a kisebb hatás mellett szólhat, hogy az erősebb forintot és a kisebb világpiaci élelmiszerárakat nem feltétlenül érvényesítették a többi termék árában, így lehet mozgásterük arra, hogy ne emeljék vissza teljesen az árréseket.
Fontos kérdés az is, hogy mit gondolunk a verseny intenzitásáról. Amennyiben erős a verseny a kiskereskedelmi láncok között, akkor kisebb, ha gyengébb a verseny, akkor nagyobb hatással kell számolnunk. Ennek kapcsán én inkább szkeptikus vagyok.
Szintén a nagyobb hatás mellett szól, hogy beszámolóik alapján a kiskereskedelmi láncok egy része veszteséges. Márpedig ha egy ilyen helyzetben lehet árat emelni, akkor fognak is. Ugyancsak a nagyobb hatás mellett szólhat, hogy sok esetben olyan élelmiszerekről beszélünk, amelyeket akkor is megveszünk, ha drágábbak, azaz kisebb az árrugalmasságuk. Ez azt jelenti, hogy a magasabb ár kevésbé veti vissza a keresletet, tehát pont ezeknél a termékeknél lehet érdemes emelni.
Az elmúlt hónapok kedvezőbb inflációs adataiban, és ezen belül is az élelmiszereknél tapasztalt kedvező folyamatokban, nagy szerepe lehetett az árrésstopoknak, hiszen az olcsóbban előálló terméket emiatt olcsóbban is kellett értékesíteni.
Mekkora egyszeri inflációs hatása lehetne az árrésstop megszüntetésének a fogyasztói árindexre?
A hatás feltehetően nem rögtön jelentkezne, hanem több hónap alatt állnánk vissza egy magasabb árszintre. Ha a 0 és 1 százalékpont közötti skálán nézzük, akkor vélhetően a skála közepénél, illetve attól valamivel feljebb lehet ez az inflációs hatás. Itt persze az MNB becsléséhez képest tizedszázalékpontos eltérésekről beszélünk.
Az eltérések oka, hogy ez nem előre jól becsülhető folyamat: egymásnak ellentmondó tényezőket kell figyelembe venni, amelyek nem számszerűsíthetők pontosan. Amennyiben ez a hatás az év elején jelenne meg, akkor legnagyobb részben az adott éves inflációt érintené. Ha viszont év közben történik a kivezetés, akkor megoszlik két év éves inflációs mutatója között.
Mely termékkörökben várható a legnagyobb áremelkedés a kivezetést követően, és melyekben lehet minimális vagy akár elmaradó a hatás?
Ehhez azt érdemes megnézni, hogy mely termékkörökben volt a legkisebb és melyekben a legnagyobb hatása az árrésstop bevezetésének. A legnagyobb árcsökkenési hatás a margarinnál, a sertészsírnál, a tejtermékeknél, a lisztnél, a vajnál és a tejnél volt. Kisebb lehetett a hatás az inflációs adatok alapján például a tojásnál.
Ha az árrésstopot még idén vezetnék ki, az mennyiben befolyásolná a 2026-os inflációs pályát? Inkább egyszeri árszintemelkedésről vagy tartósabb inflációs hatásról lenne szó?
Ez attól is függ, hogy hogyan és mikor vezetik ki. A kivezetésnek sem kell ugyanis feltétlenül egy lépcsőben megtörténnie: lehet fokozatos, átállhatunk egy szűkebb termékkörre vagy egy magasabb árrésre, de más megoldás is elképzelhető. Lehet a kormányzat kreatívabb annál, minthogy valami csak fekete vagy csak fehér legyen.
Az év közepén járunk. Egy július 1-jével történő kivezetést én már nem tartok valószínűnek, így talán legkorábban augusztusban vagy szeptemberben kerülhet sor a kivezetésre, ha egyáltalán sor kerül rá az idei évben. Ezt követően várakozásaim szerint az árrések fokozatosan épülnek vissza egy új szintre.
Ha például 0,7 százalékpontos inflációs hatással számolunk a teljes visszaépülést követően, és ez úgy jelenne meg, hogy az első hónapban – legyen ez augusztus – 0,2 százalékponttal, majd utána 0,3, végül ismét 0,2 százalékponttal emelné az inflációt, akkor ez idén 0,23 százalékponttal, jövőre pedig 0,46 százalékponttal vinné feljebb az éves inflációt. Ez persze csak a közvetlen hatás. Ha az inflációs várakozások is emelkednek, az további néhány tized százalékpontot adhat hozzá.
Lát olyan tényezőket, amelyeket az MNB esetleg alulbecsülhetett, például a kereskedők árazási magatartását, a beszállítói láncokat vagy a várakozások szerepét?
Talán leginkább a verseny intenzitását becsülheti túl az MNB, illetve alulbecsülheti a vállalatok profitéhségét vagy a veszteségből való kilábalás fontosságát, feltételezve, hogy tényleg vannak olyan szereplők, amelyek tartósan veszteségesek.
Összességében a jelenlegi helyzetben több előnye vagy több kockázata lenne az árrésstop kivezetésének?
Fontos kérdés valóban az időzítés. Most abból a szempontból jó az időzítés, hogy az infláció alacsony, van honnan emelkedni, és az élelmiszer-infláció különösen kedvező. Alacsonyak az inflációs várakozások is, ami abból a szempontból kedvező, hogy talán nem hozza meg a boltok nagy áremelési kedvét, szemben egy magasabb inflációs időszakkal, amikor könnyebb a zavarosban halászni.
Persze pont most lehet az eredményeket elrontani, az eddig legyűrt inflációs várakozásokat emelni, azaz van a kivezetésnek kockázata is. A mostani időzítés abból a szempontból is kényes, hogy új kormányzatról beszélünk, amelyről még nem igazán tudjuk, hogyan viszonyul a kiskereskedelemhez. Egy túl gyors kivezetésnek lehet olyan üzenete, hogy ez most már nem fontos kérdés, a kormányzat nem figyel rá, és mindenki azt tehet, amit akar.
Összességében tehát nem árt óvatosan bánni a kérdéssel, és minden fél szempontjait figyelembe venni. Nem is biztos, hogy egy egylépéses, azonnali kivezetés lenne a legjobb megoldás, de erről most még nem sok mindent tudunk.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
