Az elmúlt hónapokban tovább nőtt a mesterséges intelligencia működtetéséhez és alkalmazásához szükséges összetett informatikai infrastruktúra – az adatközpontok, szerverfarmok, nagy sebességű hálózatok, energiaellátási és hűtési rendszerek – iránti igény. Ez tovább erősítette többek között a félvezetőgyártó vállalatok iránti befektetői érdeklődést, jóllehet az elmúlt hetek nyereségrealizálása jelentősebb korrekciót okozott e cégek részvényeiben.
Lehetséges azonban, hogy ennél többről van szó, és a megállíthatatlannak tűnő MI-szektor rendkívül gyors térnyeréséhez kapcsolódó eufória is mérséklődni kezdett. Ettől függetlenül a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába irányuló beruházások a modern gazdaságtörténet egyik legnagyobb tőkebefektetési hullámát vetítik előre. Ehhez hasonló mértékű vállalati CAPEX-koncentráció ilyen rövid idő alatt a modern technológia történetében gyakorlatilag példátlan.
Az iparágban a hangsúly fokozatosan a mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséről az azok működtetéséhez szükséges fizikai infrastruktúra kiépítésére is áthelyeződött. A Goldman Sachs forgatókönyv-elemzése szerint a globális AI-infrastruktúrához kapcsolódó éves tőkekiadások 2026-ban elérhetik a 765 milliárd dollárt, a 2026 és 2031 közötti összesített beruházás pedig megközelítheti a 7,6 billió dollárt. Ezek az értékek ugyanakkor jelentős technológiai, költség- és keresleti feltételezéseken alapuló becslések.
A kezdetek
Szinte hihetetlen, hogy a történet csupán néhány évvel ezelőtt, 2022-ben kezdődött, amikor az OpenAI bemutatta a ChatGPT-t. A szolgáltatás új korszakot nyitott azzal, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikálhattak egy széles körben hozzáférhető mesterségesintelligencia-rendszerrel.
Az új technológiához való, a klasszikus kockázatitőke-finanszírozástól eltérő vállalati és tőkepiaci hozzáállást jól mutatja, hogy a technológiai óriásvállalatok – mindenekelőtt a Microsoft – gyorsan komoly üzleti lehetőséget láttak benne. A Microsoft és az OpenAI partnersége jelentős finanszírozást, kereskedelmi együttműködést, valamint az Azure felhő- és számítási infrastruktúrájához való hozzáférést biztosított az OpenAI számára.
A rendhagyó együttműködés üzleti logikáját az OpenAI rendkívül gyors bevételnövekedése is alátámasztotta. A vállalat közlése szerint évesített bevételi futó rátája 2023-ban 2 milliárd, 2024-ben 6 milliárd, 2025-ben pedig már több mint 20 milliárd dollár volt. 2026 márciusában a vállalat havi bevétele elérte a 2 milliárd dollárt, ami évesítve 24 milliárd dolláros futó rátának felel meg.
Növekvő várakozások és befektetések, nehezen meghatározható jövedelmezőség
A szektorral kapcsolatos várakozások folyamatosan nőnek. A középpontban a gyors piacszerzés, a technológiai előnyök kiaknázása és végső soron a profitabilitás áll.
Egy új technológia gazdasági előnye és a működési modell hatékonysága ugyanakkor nem választható el a vállalkozások tartós jövedelemtermelő képességétől. Egy befektetés vagy üzleti tevékenység csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha nemcsak vonzó történetet kínál, hanem tartósan növekvő bevételt, majd nyereséget is képes termelni.
Nehéz előre jelezni, hogyan érintené a hitelezőket akár egy pillanatnyi „kijózanodás” is a jelenlegi eufóriában. Erről ritkábban esik szó, de a tervezett iparági befektetések nagysága egyre komolyabb kockázatokat teremt, miközben egyes vállalatok eladósodottsága is számottevő szintet ér el.
A felhalmozott adósság és az esetleg túlzott kitettség még az óriásvállalatok esetében is jelentős veszélyekkel járhat. Az ebből fakadó negatív következmények pedig méretük és piaci kapcsolataik miatt a globális piacokat is megrázhatják.
A közelmúlt árfolyammozgásai arra utalhatnak, hogy a piacok részben már elkezdték beárazni ezeket a rendszerszintű kockázatokat. Előbb több szoftvervállalat, majd egyes félvezetőgyártók részvényei kerültek nyomás alá, ami a kockázatérzékelés változása nyomán végrehajtott portfólió-átsúlyozás jele is lehet.
A piac végül elvégzi a természetes szelekciót: idővel kiderül, mely vállalatok lesznek az új technológia valódi nyertesei, melyek tudják kiaknázni a benne rejlő üzleti lehetőségeket, és melyek képesek tartós nyereségre, illetve piacvezető pozícióra szert tenni.
Hiperskálázók: belső finanszírozás és kötvénykibocsátás
A nagy technológiai vállalatok, az úgynevezett hiperskálázók 2025 végéig fejlesztéseiket jellemzően elsősorban saját cash flow-jukból finanszírozták. A verseny erősödése és a hatalmas tőkeigény miatt azonban 2026-ban egyre nagyobb szerepet kaptak a külső finanszírozási források is.
A rendelkezésre álló jelentős belső források sem bizonyultak minden esetben elegendőnek, ezért több meghatározó technológiai vállalat kötvénykibocsátással, projektfinanszírozással vagy más konstrukciókon keresztül vont be külső tőkét.
A folyamat nemcsak a legnagyobb piaci szereplőket érinti. A fokozódó verseny, az MI-technológiák térnyerése és a jövőbeli növekedési lehetőségek kihasználásának igénye a teljes technológiai szektor finanszírozási szerkezetét átalakíthatja. A pénzügyi szektor, köztük a magánhitelpiac – vagyis a private credit – szereplői is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a folyamatba.
Az iparágat erőteljes befektetési optimizmus és trendkövető magatartás jellemezte, amelyet a várható magas hozamok, valamint a jelentős piaci részesedés megszerzésének lehetősége erősített. A magas jövedelmezőségű vállalatok – különösen a félvezetőgyártók és az informatikai infrastruktúrát biztosító szolgáltatók – jelentős készpénzállományt halmoztak fel, ami példátlan beruházási hullámot indított el.
A beruházások várható nagyságrendjét és az azokkal járó piaci kockázatokat figyelembe véve ugyanakkor a befektetői óvatosság indokolt lehet.
Az Anthropic térnyerése tovább élénkíti a versenyt
Gyorsan nő a Claude népszerűsége. Az új generációs mesterségesintelligencia-asszisztenst a többek között korábbi OpenAI-munkatársak által alapított Anthropic fejleszti.
A vállalat üzleti, vagyis B2B-stratégiájának középpontjában a biztonság, az adatvédelem, az ellenőrizhető működés, valamint az összetett szakmai feladatokra optimalizált modellek állnak. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a Claude a vállalati szektor egyik leggyorsabban növekvő MI-platformjává váljon.
MI: további szárnyalás vagy megtorpanás?
Az elkövetkező évek befektetési trendjeit vizsgálva több olyan kockázati tényező azonosítható, amely jelentősen befolyásolhatja az egyes iparágak jövedelmezőségét. Ilyen lehet a tartósan magasabb kamatkörnyezet, a globális gazdasági növekedés lassulása, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának esetleges megtorpanása.
A jelenlegi várakozások abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a vállalatok rendkívül nagy MI-beruházásai a hatékonyság jelentős növekedése mellett hosszú távon kiemelkedő profitot is termelhetnek. A körültekintő elemzésnek ugyanakkor nem a technológia elutasítására, hanem a megvalósítás feltételeinek és kockázatainak reális értékelésére kell épülnie.
Mélyebbre tekintve több olyan akadály rajzolódik ki, amely a következő években meghatározhatja a mesterséges intelligencia gazdasági sikerét. Ezek közül néhány már jelenleg is érzékelhető.
A technológiának mindenekelőtt bizonyítania kell gyakorlati értékét: megbízhatóan képesnek kell lennie összetett, magas szintű feladatok elvégzésére a gazdaság széles területein.
A sikeres elterjedéshez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kiépítése is. Ehhez szükség van a fejlett chipek rendelkezésre állására, az energiaellátás biztosítására, valamint a szükséges digitális eszközök és rendszerek fejlesztésére.
Az MI széles körű gazdasági integrációja szintén szükséges ahhoz, hogy a beruházások valódi termelékenységnövekedést és megtérülést eredményezzenek.
További kulcskérdés a mesterséges intelligencia szabályozása. A túlzott állami beavatkozás lassíthatja az innovációt, a megfelelő keretek hiánya ugyanakkor bizalmi, jogi és társadalmi problémákhoz vezethet. A technológia hosszú távú sikerének feltétele az is, hogy széles körű társadalmi elfogadottságot élvezzen.
Összességében a mesterséges intelligencia jövőbeli gazdasági szerepe nem kizárólag a technológiai fejlődés ütemétől függ, hanem attól is, hogy a gazdasági, infrastrukturális, szabályozási és társadalmi feltételek képesek-e összehangoltan támogatni az elterjedését.
Az MI a közbeszédben és a politikai kampányokban
A mesterséges intelligencia napjainkra meghatározó gazdasági és társadalmi témává vált. Nemcsak a közbeszéd egyik központi kérdése, hanem a politikai versenyben – különösen az Egyesült Államokban – is kiemelt kampánytémává lépett elő.
Mindeközben az MI-iparágon belül jelentős átrendeződés figyelhető meg. A kínai MI-vállalatok által fejlesztett nyílt forráskódú és nyílt súlyú, vagyis open-weight modellek egyre gyorsabban terjednek, ami fokozza a vezető amerikai szereplőkre nehezedő versenynyomást.
A kínai vállalatok bizonyos esetekben alacsonyabb költséggel képesek MI-modelleket fejleszteni és működtetni. Ehhez hozzájárulhatnak az alacsonyabb kutatói költségek, a hatékonyabb mérnöki megoldások, valamint a már elérhető nyílt modellek felhasználása.
A DeepSeek által bemutatott modellek azért keltettek nagy figyelmet, mert azt jelezték, hogy bizonyos MI-képességek a korábban feltételezettnél jóval kisebb számítási költséggel is elérhetők lehetnek.
Az amerikai és a kínai fejlesztési megközelítések között jelenleg gyakran eltérő hangsúlyok figyelhetők meg. Az amerikai modell sokszor óriási adatközpontokra, több milliárd dolláros tanítási folyamatokra és hatalmas GPU-klaszterekre épül. A kínai fejlesztések között ezzel szemben gyakrabban jelennek meg optimalizált algoritmusokra, kisebb modellekre és célzottabb fejlesztésre épülő megoldások.
Az olyan vállalatok, mint az Anthropic és az OpenAI, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A bevételi várakozások teljesítése, a tokenfelhasználás növekedési ütemének fenntartása, valamint az olcsóbban hozzáférhető, nagy teljesítményű alternatív modellekkel folytatott verseny egyaránt komoly nyomást helyez üzleti modelljükre.
Beruházási hullám és jövőbeli megtérülés
Egyelőre nem egyértelmű, hogy a mesterséges intelligenciába irányuló hatalmas beruházási hullám hosszabb távon rendszerszintű kockázatok forrásává válik-e, vagy éppen ellenkezőleg: olyan technológiai áttörést indít el, amely önmagát erősítő növekedési ciklust hoz létre.
Az azonban kétségtelen, hogy a legnagyobb technológiai vállalatok, az úgynevezett hiperskálázók (hyperscalers) számára az MI már rövid távon is stratégiai jelentőségű. Saját működésük hatékonyságának javításában és versenyelőnyük fenntartásában egyaránt kulcsszerepet játszik.
A legnagyobb kérdés ezért nem feltétlenül az, hogy szükség van-e az MI-fejlesztésekre, hanem az, hogy mikor és milyen mértékben válik megtérülővé a jelenlegi rendkívüli erőforrás-allokáció.
A vállalatok számára komoly kockázatot jelenthet, ha a verseny fenntartása érdekében túlzott beruházásokat hajtanak végre, miközben a tényleges megtérülés elmarad a piaci várakozásoktól.
Már most is körvonalazódik, hogy azok a szereplők, amelyek túlságosan kiterjesztik fejlesztési programjaikat, de nem képesek megfelelő üzleti eredményeket felmutatni, jelentős pénzügyi következményekkel szembesülhetnek. A hitelezők és a befektetők ilyen helyzetben várhatóan kevésbé tolerálják majd a hibás stratégiát vagy a késedelmes megtérülést, ami komoly piaci korrekciókat is előidézhet.
Az MI mint az amerikai gazdaság kitörési pontja – és a lassulás kockázatai
A mesterséges intelligencia az amerikai gazdaság egyik lehetséges kitörési pontjává válhat. Sokan ebben látják azt a technológiai és gazdasági előnyt, amely hozzájárulhat az Egyesült Államok világgazdasági vezető szerepének fenntartásához.
Éppen ezért egy esetleges lassulás, megtorpanás vagy a várakozásoktól elmaradó fejlődés nem csupán egyes vállalatokat érinthetne, hanem szélesebb, rendszerszintű következményekkel is járhatna.
Az MI köré épülő beruházási ciklus ma már szorosan összekapcsolódik a technológiai szektor növekedési várakozásaival, az infrastruktúra-fejlesztésekkel és a tőkepiacok optimizmusával.
Mindez arra készteti a hosszú távú befektetőket, hogy ne kizárólag a technológiai ígéretet, hanem a megvalósítás kockázatait, a megtérülés időhorizontját és a jelenlegi értékeltségek fenntarthatóságát is alaposan mérlegeljék.
A cikk a HVG oldalán jelent meg először.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
