A Világgazdaság Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát kérdezte a Pénzügyminisztérium által bemutatott új költségvetési pályáról, a szükséges kiigazítás mértékéről, valamint arról, hogy mire figyelhetnek leginkább a piacok és a hitelminősítők.
Mennyire tekinthető reálisnak az új hiánypálya?
A Pénzügyminisztérium szerint a 2026-os hiány intézkedések nélkül a GDP 7,5 százaléka lehet, miközben a korábbi költségvetés 3,7 százalékkal számolt. Mennyire tekinthető reálisnak ez az új pálya, és milyen módszertani kérdéseket vet fel az átvilágítás eredménye?
Az elemzés megjelenése előtt nagyjából a GDP 6,5–7 százalékának megfelelő hiánnyal lehetett számolni, ehhez képest most talán valamennyire negatív meglepetésként értelmezhető a bemutatott 7,5 százalékos szám.
Fontos persze hangsúlyozni, hogy az elemzésnek nem az a célja, hogy az idei évre hiánycélt határozzon meg, hiszen azt a kormányzat augusztusra ígérte. Sokkal inkább az előző kormány örökségének bemutatásáról van szó. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy készítettek egy leltárt arra vonatkozóan, hol van túllépés a kiadási oldalon, illetve hol történtek olyan, a bevételeket mérséklő intézkedések, amelyek nem jelentek meg a költségvetésben.
Ennek alapján jött ki a 7,2 százalékos, átvilágítás utáni hiányadat, valamint egy 8,3 százalékos hiány, amely azt mutatja, mi történne, ha nem lennének uniós források. A 7,5 százalékos végső hiányadat már számol a forint erősödésének, a hozamok csökkenésének, illetve a KEKVA-k megszüntetésének költségvetési hatásaival is.
A 7,2 százalékos örökölt hiány és a 7,5 százalék közötti különbséget az „első intézkedések” okozhatják. Ennek része – de nem az egésze – lehet például a rászoruló gyermekek iskolakezdésének támogatása. Ezt a feltöltött prezentáció nem részletezi.
Annyiban mindenképpen reális az új pálya, hogy a leírt tételek valósak. Már korábban is közismert volt, hogy a költségvetési hiány a vártnál jóval nagyobb lesz, hiszen a költségvetés számos, a választásokhoz kapcsolódó lazító intézkedést nem tartalmazott.
Abból a szempontból talán optimista – és ezért nem nevezném hiánycélnak sem a 7,2, sem a 7,5 százalékot –, hogy nem számol azokkal a területekkel, ahol megtakarítás van vagy lehet. Ha például kevesebbet költenek kormányzati kommunikációra, az mindenképpen kisebb hiányt eredményez.
Abból a szempontból ugyanakkor talán pesszimista, hogy az első negyedéves, rendkívül magas, 9,0 százalékos hiány 3,1 százalékponttal haladta meg az előző évit. Figyelembe véve az első negyedévben a választási lazítás miatt jelentkező egyedi tételeket, nem biztos, hogy ebből az következik, hogy az év egészében a hiánynak 2,8 százalékponttal meg kell haladnia a tavalyit – különösen azért, mert tavaly sem volt éppen szigorú a negyedik negyedév a választások közeledtével.
A részletes adatokba persze csak a Pénzügyminisztérium lát bele, a tárca ismeri sorról sorra az egyes előirányzatok alakulását.
Évente legalább 1 százalékponttal kellene csökkenteni a hiányt
A tárca szerint a 2027-es hiány további intézkedések nélkül is 6,1 százalék körül alakulhat. Ön szerint mekkora költségvetési kiigazításra lehet szükség ahhoz, hogy Magyarország ismét fenntartható hiánypályára álljon, és milyen eszközök jöhetnek szóba?
Amit tudunk, hogy 2030-ra el kell érnünk a 3 százalékos hiányt, hiszen a nyilatkozatok szerint ekkorra szeretnénk teljesíteni az euróbevezetés kritériumait. Ezt követően kerülhet majd sor az euró bevezetésére.
Érdemes némi puffert is hagyni, hiszen ha bármilyen váratlan esemény történik, vagy valami miatt a vártnál kicsit rosszabbul alakul az egyenleg, akkor nem célszerű néhány tized százalékponton elbukni.
Évente tehát 1 százalékponttal vagy annál valamivel nagyobb mértékben érdemes leszorítani a hiányt a 3 százalékos cél eléréséhez. Ez nem tűnik lehetetlennek, de nem is magától értetődő, amint azt az elmúlt években láttuk.
Először mindenképpen a kiadási oldallal kezdeném, hiszen ott bőven található olyan terület, ahol lehet spórolni. Ezt követően pedig a társaságiadó-kedvezmények rendszerét gondolnám újra.
A magas kamatkiadások tartós problémát jelentenek
A közlemény jelentős szerepet tulajdonít az uniós forrásoknak, a kamatkiadások csökkenésének és az egyszeri tételek kifutásának a hiány mérséklésében. Ezek közül melyek jelenthetnek tartós javulást, és melyek azok, amelyek inkább egyszeri hatások, ezért önmagukban nem oldják meg a költségvetés szerkezeti problémáit?
Hosszabb távon mindenképpen a kamatkiadásokat tartom nagyobb problémának költségvetési szempontból. Ha nincsenek uniós források, akkor azokhoz nem kapcsolódik kiadás sem, a beruházás egyszerűen elmarad. Ez gazdasági szempontból ettől még óriási probléma, és az elmúlt években láttuk az uniós források elmaradásának növekedésre gyakorolt súlyos hatásait.
Ha persze azt feltételezzük, hogy a beruházásokat uniós források nélkül is megvalósítjuk, akkor már a költségvetési hatás is óriási.
Magyarország 2025-ben a GDP-je 3,8 százalékát fordította állami kamatkiadásokra. Ez az Európai Unióban a második legmagasabb érték Olaszország után, és még így is jelentős csökkenést jelent a 2024-es 4,9 százalékhoz képest.
Ez az arány a 2010-es évek második felében a GDP 2 százaléka körül alakult, és régiós versenytársainknál jelenleg is jóval alacsonyabb: Lengyelországban 2,5, Csehországban 1,3, míg Szlovákiában 1,5 százalék.
Itt tehát már lehetne valamennyit spórolni, és ezt a megtakarítást a hozamcsökkenés részben el is hozhatja. Önmagában ettől azonban még nem csökken 3 százalékra a hiány.
A piacok a következő évekre kijelölt pályát figyelhetik
A kormány augusztus végére ígéri az új hiánycélt. Ön szerint a piacok és a hitelminősítők számára inkább a cél nagysága lesz fontosabb, vagy az, hogy a kormány milyen konkrét intézkedésekkel kívánja azt elérni?
Mindkettő fontos, hiszen azt a piac nem tolerálná, ha a kormány jelentős lazító intézkedéseket jelentene be.
Persze nemcsak az idei hiánycél fontos. Ez már alacsony nem lesz, és az új kormány hivatkozhat az előző kormány örökségére, ezért a piac – amennyiben nincs túlzott lazítás – várhatóan nem fogja elítélni.
A kérdés inkább az, hogy milyen pályát vázolnak fel a következő évekre, az eléri-e a piac által elvárt hiánycsökkentést, és a piac hitelesnek fogadja-e el. Természetesen az is meghatározó lesz, hogy a bemutatott pályát sikerül-e ténylegesen megvalósítani.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
