Az új, négyéves csúcsára erősödő EUR/HUF árfolyammal kapcsolatban a Mandiner kérdéseire Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza írásban válaszolt. A szakértő május 6-i, szerda reggeli helyzetképre alapozott gyorselemzését az alábbiakban közöljük.
Mitől erősödött tovább az elmúlt napokban a forint, mikor április végén már megtorpanni látszott a lendület?
Az elmúlt napokban tapasztalható forinterősödés nem egyetlen okra vezethető vissza. A forint euróval szembeni árfolyama jelen sorok írásakor 359,2-en áll, ami közel négyéves csúcsot jelent. Érdemes kiemelni egy másik fontos szintet is: az orosz–ukrán háború kitörése előtt 355 volt az euró-forint árfolyam, amitől a mostani szint sincs már messze.
Az elmúlt napok, hetek erősödésének több oka is van, amelyek között egyaránt találunk nemzetközi és hazai tényezőket. A nemzetközi tényezők közül kiemelkedik az iráni konfliktus alakulása, amely eddig is jelentős árfolyammozgásokat generált. Trump elnök az elmúlt napokban egy lehetséges iráni békéről beszélt, amit a piacok kedvezően fogadtak: az olaj ára a héten járt 115 dollár körül is, ami az elmúlt hónapok fényében magas szint, a kedvező hírek hatására azonban mostanra 106 dollárra csökkent. Ez egyfelől javítja a folyó fizetési mérleg várható egyenlegét, ami erősíti a forintot, másrészt pedig rontja a nyersanyagexportáló feltörekvő valuták pozícióját, így például a zloty is erősödött az euróval szemben. A kedvezőbb geopolitikai hírek emellett hagyományosan gyengítik a dollárt, ami szintén támaszt ad a forintnak – ezt látjuk a mostani adatokban is.
A forint viszont erősödött a zlotyval szemben is – az elmúlt egy hétben nagyjából 1 százalékot –, azaz a magyar deviza erősödése mögött belföldi tényezők is állnak. Ezek egyike a jegybank múlt keddi kamatdöntése és kommunikációja. Bár a maginfláció alacsony és a forint is erős, a kamatot nem csökkentették – ez egyébként az elszabadult energiaárak és az ebből fakadó globális inflációs nyomás miatt nem is volt várható. Szintén hozzájárul a forint erősödéséhez az új kormánnyal szembeni piaci bizalom, az uniós források várt beérkezése, illetve egy piacbarátabb, a versenyt jobban elősegítő gazdaságpolitika képe. A legfrissebb, kedvező ipari adatok szintén a forintot erősíthették.
Milyen hatással van ez az erősödés a magyar gazdaságra összességében?
Míg korábban többekben élt az a tévképzet, hogy a gyenge forint jó a gazdaságnak, az élet ezt a magas inflációval, illetve az ebből fakadó recessziós és költségvetési problémákkal megcáfolta. Az erős és a gyenge forintnak is vannak előnyei és hátrányai; a legfontosabb az, hogy az árfolyam se túl gyenge, se túl erős ne legyen.
Az elmúlt években azt szokhattuk meg, hogy azok nyernek, akiknek jó a gyenge forint – ők elsősorban az exportáló nagyvállalatok. Számukra a forint gyengülése ajándék volt, hiszen a forintban kifizetett bérköltség euróban számítva olcsóbbá vált. Ez a folyamat most megfordult, az euróban kifejezett bérköltség drágább lett a multinacionális cégek számára. Bár az erősödés bizonyos szempontból kedvező lehet, van egy szint, amely fölött már kifejezetten káros, mert veszélyezteti az ország versenyképességét.
Az erős forint viszont egyértelműen kedvező az infláció letörése és a kkv-szektor szempontjából. A kisebb cégek esetében jellemzőbb a belföldi, forintban történő értékesítés és az euróban történő import – így az erős árfolyam miatt a beszerzéseik relatíve olcsóbbá válnak. Az árfolyamnak az infláció szempontjából is nagy szerepe van: az erős forint hozzájárult a mostani alacsonyabb hazai inflációs környezet kialakulásához, és tompíthatja az energiaárak emelkedése miatt esetlegesen újra kialakuló inflációs nyomást is. Emellett kedvez a külföldi nyaralást tervező háztartásoknak is, hiszen a korábbiaknál olcsóbban tudnak eurót vagy dollárt váltani.
Összességében tehát fontos hangsúlyozni, hogy bár nem ezen múlik a gazdaság sikere vagy kudarca, a túl erős és a túl gyenge árfolyamnak is megvannak a maguk hátrányai – az elmúlt években sajnos inkább az utóbbit tapasztaltuk meg.
Milyen hátrányok származnak a forinterősödésből? Például az évente több százmillió eurónyi hazautalt vagyon hasznának egy része így elvész?
Nem a hazautalt pénzek forintban számított értéke miatt aggódnék elsősorban. Ennél sokkal fontosabb, hogy az itthon élők pénze mennyit ér, és milyen árszinten tudnak belőle vásárolni – ebből a szempontból az erős forint kifejezetten segít.
Ennél sokkal érdekesebb a befektetések kérdése. Az elmúlt évek forintgyengülése során megszokhattuk, hogy érdemes euróban vagy dollárban denominált eszközökbe fektetni, hiszen ezek hozama az árfolyamhatás miatt sokszor magasabb volt. Ez ahhoz vezetett, hogy a magyar háztartások megtakarításai külföldre áramlottak, ami egyrészt tovább gyengítette a forintot, másrészt a hazai tőkepiacról vonta el a forrásokat. Az erősebb forint nyomán a hazai eszközök ismét hozamelőnybe kerültek, így azok jártak és járnak jól, akik forintban takarítottak meg. Ez azért lényeges, mert a jegybank célul tűzte ki a forintba vetett bizalom erősítését; ha megéri forintban befektetni, az végső soron alacsonyabb hazai hozamkörnyezethez vezet, ami olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását is.
Befolyásolja-e az uniós források mennyiségét az erős forint, azaz veszíthet-e hazánk ezen a téren?
Első ránézésre igen, másodikra már nem igazán. Ami most a legfontosabb, hogy egyáltalán hozzáférjünk ezekhez a forrásokhoz. Maga a hozzáférés ténye önmagában erősíti a forintot, hiszen euró áramlik be az országba, amelyet aztán részben forintra váltanak.
Két oka is van annak, miért mondom, hogy a forinterősödés nem okoz érdemi veszteséget ezen a téren. Egyrészt nem a pár százalékos árfolyammozgás határozza meg az uniós források valódi értékét, hanem az, hogy mennyire hatékonyan tudjuk elkölteni azokat. Másrészt az uniós források felhasználásának természetszerűleg van egy erős importigénye. Ha például egy kkv arra kap támogatást, hogy új gépet vegyen, azt jellemzően importból szerzi be. Ebben az esetben a kiadás ugyanúgy euróban keletkezik, tehát a tranzakciót érdemben nem befolyásolja az árfolyamváltozás.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
