A társasági adó egy érdekes állatfaj

Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát – lentebb a válaszai.

1) Mi a TAO tényleges szerkezete ma?

A társasági adó egy érdekes állatfaj. Hivatalosan jelenleg egykulcsos, 9 százalékos társasági adó van érvényben, ez azonban egyáltalán nem igaz. Egyrészt még a 9 százalékból is vannak kedvezmények (például K+F tevékenységre, beruházásokra), másrészt pedig – bár nem társasági adónak nevezzük őket és nem is mindig a profit képezi alapjukat – nyugodtan a társasági adóhoz sorolhatjuk a különadók egy részét.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi adórendszerben a társasági adó meglehetősen diverzifikált adó, annak ellenére, hogy elsőre nem tűnik annak. Ennek azonban megvan a maga magyarázata.

 

2) Miért fontos a kulcs szintje versenyképességi szempontból?

A társasági adónak – mint minden adónak értelemszerűen – az a célja, hogy bevételt termeljen az államháztartás számára. Viszont a társasági adó talán az az adó, amit egy multinacionális vállalkozás a legkönnyebben ki tud játszani, hiszen a profitnak legalább egy részét ott könyveli el, ahol a társasági adó alacsonyabb.
Másrészt a társasági adó alacsony kulcsa versenyképességi tényező is: egy vállalat szívesebben termel, hajt végre beruházást ott, ahol kevesebbet kell adóznia – ez persze leginkább a termelő szektorokra vonatkozik. Éppen ezért van általánosan az alacsony adókulcs, hogy segítsen beruházásokat vonzani, és ezért van a magasabb kulcs azokban az ágazatokban, ahol ez a szempont nem érvényesül. Az alacsony kulcs abban is segít, hogy inkább itt fizessék be az adót és nem máshol.

 

3) Mit jelentene egy általános TAO-emelés a munkaadóknak?

Ha egy általánosan magasabb adókulcs lépne életbe, akkor ez a versenyképességi előny csökkenne vagy eltűnne. Ez persze nem azt jelentené, hogy holnap a gyárak rögtön összecsomagolnának, de ha gondolkodnak a csomagoláson, akkor ez egy érv lehet. Az adóoptimalizálás miatt az is várható, hogy a profit egy részét más országba csoportosítják.
A nagyobb hatás inkább az új beruházások elmaradásánál lehet – ez persze kihat a foglalkoztatásra is. A meglévő vállalatoknál a hatás inkább az lehet, hogy a tulajdonos által elvárt adózás utáni profit eléréséhez nagyobb adózás előtti eredmény kell, ezt pedig valahol meg kell spórolni.

 

4) Érintheti ez a munkavállalókat (bérek, állások)?

Közvetetten igen: a költségoldali nyomás lassabb bérdinamikát, bónuszok visszafogását vagy felvételi ütem mérséklését hozhatja. A hatás iparág- és cégspecifikus, és első körben inkább az új beruházások elmaradásán keresztül érkezik.

 

5) Bezárások, elbocsátások, új cégalapítások?

Rövid távon nem az azonnali bezárások a valószínűek, inkább projekt-átütemezés és beruházások halasztása. Az új cégalapítás a határhelyzetekben visszafogottabb lehet, míg K+F/beruházási kedvezmények részben ellensúlyozhatnak.

 

6) Ha az SZJA-emelés/egyéb hírek nem igazak: mivel lehet finanszírozni bevételkiesést?

Ha valamilyen módon különböző ígéretek fedezésére keresünk megoldást, nem biztos, hogy elsősorban a bevételi oldalhoz nyúlnék. Bár ott is vannak olyan tételek, amelyeken lehetne módosítani (például a már említett társasági adó nem fejlesztési célú kedvezményei), de sokkal inkább a kiadási oldalt lehet érdemes először átnézni – persze ez sokkal sziszifuszibb munka, és természetesen sok érdeksérelemmel járhat, így kérdés, hogy ebből végül mi lenne, mire lenne ez elegendő.

Szerző

portfolioblogger

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

Míg néhány hónapja még mindenki a trendszerű gyengülésre fogadott és azt számolgatta, hogy 415, 420 vagy 430 lesz az idei év végén az árfolyam, most már a 390-es szinttől sem vagyunk messze. De minek köszönhető a forint stabilizálódása, sőt azt is mondhatjuk most már, hogy erősödése? Ennek egyaránt vannak keményebb, számszerűsíthető makrogazdasági és kevésbé számszerűsíthető okai.
Regős Gábor

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

A 2025-ös köztársasági elnöki választás pár hónappal ezelőtt egy jelentős esemény volt Lengyelországban. Karol Nawrocki jobboldali jelölt hajszálnyival kerekedett felül...
A Gránit Alapkezelő és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által 2025. szeptember 18-án aláírt stratégiai együttműködés célja, hogy a Gránit...
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.