Idén nyáron Románia az elmúlt évtized legnagyobb fiskális korrekcióját indította be a rekordméretű, közel 9 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében. Az első megszorítási csomag egy hónapja, augusztus elsején lépett hatályba. A csomag az áfa- és jövedéki adók emelésével, valamint a közszférát érintő kiadások visszaszorításával igyekezett visszaterelni az országot az uniós elvárásokhoz közelítő deficitpályára.
A lépések ugyan pénzügyileg indokoltak, de jelentős társadalmi ellenállással találkoztak. Az állami alkalmazottak körében sztrájkfenyegetések és munkabeszüntetések jelentek meg az ügyfélszolgálatok bezárása, valamint a második csomagban bemutatott ügyészi és bírói korhatár megemelése miatt. Az ellenzék egy – sikertelen – bizalmatlansági indítvánnyal próbálta megakadályozni a kormányt, és a kormánykoalícióban is belső feszültségek alakultak ki a megszorítások mértékével és végrehajtásával kapcsolatban. Ezek mind olyan tényezők, melyek tovább bonyolítják a konszolidáció sikeres megvalósítását.
Makrogazdasági szempontból az első csomag rövid távú hatásai már láthatók. Bár az infláció júliusi emelkedése még nem tükrözte a csomag hatását, az augusztusi adóemelések további nyomást helyeztek az árakra, így az infláció akár 9 százalék fölé is emelkedhet. Ezzel párhuzamosan a GDP növekedési üteme lassult, a beruházási hajlandóság visszaesett, ami nagyrészt a vállalati bizalom gyengülésével magyarázható. A hozamok enyhén emelkedtek, míg a lej árfolyama, mivel rögzítve van, változatlan maradt.
Nemzetközi szinten a fiskális konszolidáció továbbra is elengedhetetlennek számít. Az Európai Bizottság továbbra is szorgalmazza a deficitcsökkentést. A hitelminősítők óvatosak, elismerik a kormány szándékát, de figyelmeztetnek a velejáró kockázatokra: amennyiben a konszolidáció nem sikerül a vártnak megfelelően, az egy leértékeléshez és a román államadósság megítélésének romlásához vezethet.
A kormány augusztus végén egy második konszolidációs csomag hat alcsomagjából ötöt elfogadott, folytatva a konszolidációhoz vezető rögös utat. Ugyanakkor a társadalmi és politikai ellenállás miatt a végrehajtás bonyolultnak ígérkezik. A kormány az első csomaghoz hasonlóan „kormányzati felelősségvállalással” terjeszti elő a reformokat, így életbelépésüket csak egy sikeres bizalmatlansági szavazással lehet megakadályozni, ami a kormány megbuktatásával járna. A hírek szerint az ellenzék mindegyik alcsomaggal szemben bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani. Jelenleg a második csomag pontos tartalmáról csak korlátozott mennyiségű információ nyilvános. Az egyetlen alcsomag, amit elhalasztottak, a közigazgatási reformokat és a közszféra további megszorításait tartalmazza, ez mutatja, hogy a kormány mérlegeli a társadalmi teherbírást. Azonban a fiskális fegyelem fenntartása kulcsfontosságú az ország pénzügyi stabilitásának és nemzetközi hitelminősítésének megőrzéséhez.
Fejlemények
A fiskális konszolidációs erőfeszítések mellett szeptember 4-én az ellenzéki pártok négy bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány reformjai ellen. Bár a kabinet stabil többséggel rendelkezik a parlamentben, az indítványok rávilágítanak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló reformokat erős politikai ellenállás kíséri. A parlamenti nyomás és a társadalmi reakciók lassíthatják a reformok végrehajtását, ami jelentősen befolyásolhatja az ország finanszírozását és a befektetői bizalmat.
Az ellenzéki lépések erős figyelmeztető jelleggel bírnak, ugyanis a reformok nem csupán szakpolitikai kérdéseknek bizonyulnak, hanem politikai játszmák tárgyává válnak. Egyelőre a kormányzat magabiztosan tud támaszkodni koalíciós többségére, ami lehetővé teszi a konszolidáció folytatását. Azonban egyes információk szerint a csomagok részei már belső ellenállással is találkoztak, ami gyengítheti a koalíciót.
Befektetői szempontból kiemelt fontosságú a politikai stabilitás megőrzése, hiszen e reformok sikeressége nagymértékben befolyásolja az ország hitelminőségét és az uniós finanszírozási lehetőségeket.
Az elemzést eredetileg a Világgazdaság Stratégia-rovatban került publikálásra.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
