Hogyan intézzük pénzügyeinket?

A digitalizáció a pénzügyek intézésében is futótűzként terjed – sok befektető ma már kizárólag online intézi befektetésekkel kapcsolatos ügyeiket. Ugyanakkor a befektetési döntésekhez sokszor igénylik a megtakarítók a szakértelmet, a személyes útmutatást, így pedig egyelőre nem hal ki teljesen a személyes ügyintézés sem. 

Tavalyi cikkünkben a magyarok ingatlanbefektetésekkel és ingatlanalapokkal kapcsolatos tudatosságát és viselkedését elemezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, jelen cikkünkben pedig a pénzügyi kérdésekben való információgyűjtést és ügyintézést vette górcső alá.

Pénzügyeink intézése kapcsán fontos kérdés, hogy honnan szerezzük meg a szükséges információkat: honnan tudjuk meg, hogy milyen befektetéseket érdemes választani vagy éppen milyen számlacsomagokat ajánlanak az egyes bankok, netán hogy melyik bank nyújtja a legolcsóbb hitelt. Pénzügyi döntéseink kapcsán számtalan forrásból tájékozódhatunk: megkérdezhetjük ismerőseinket, bemehetünk számlavezető bankunk fiókjába, kereshetünk az interneten vagy éppen követhetjük az újságokban, rádiókban és tv-csatornákon megjelenő híreket. A fő az, hogy tájékozódjunk és tudatos döntést hozzunk pénzügyeinkben, megtakarításaink kezelésében – vegyük figyelembe a kockázatot és ne csak a múltbeli hozam alapján döntsünk.

A Gránit Alapkezelő által készített felmérésből azonban megtudhatjuk, hogy a megtakarítással rendelkező magyarok milyen csatornákon gyűjtenek információt pénzügyi kérdésekben. A kutatásban a válaszadók legfeljebb két lehetőséget adhattak meg. A legnépszerűbb tájékozódási pont ma már az internet: a közösségi médiát 13,4 százalék, míg az internet többi részét 42,6 százalék jelölte meg, mint a két legfontosabb információszerzési forrás egyikét. A pénzügyekről való tájékozódásban tehát jelentős szerepet tölt be ma már az internet, a digitális világ – nagyjából minden második megtakarítással rendelkező felnőttnek egy fontos információforrása. Nem tűnt el ugyanakkor a személyesség sem: a válaszadók 28,0 százaléka ismerőseitől, barátaitól szerez információt, míg 30,1 százalék a számlavezető bankját keresi fel információért.

A felmérés ugyanakkor meglepő eredményeket is hozott: bár azt gondolnánk, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább tájékozódik internetes forrásokból, ez koránt sincs így.

Az internetről tájékozódók aránya a 30 és 49 év közötti korosztályban a legmagasabb, meghaladja a 60 százalékot. Ugyanakkor a legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztály esetében „csak” 47,0 százalék használja ezt a tájékozódási formát, ami így csak a második legfontosabb forrás – 51,5 százalék jelölte meg az ismerősöket, barátokat, mint információforrást. „Az internetről tájékozódók aránya a 30 és 49 év közötti korosztályban a legmagasabb, meghaladja a 60 százalékot. Ugyanakkor a legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztály esetében „csak” 47,0 százalék használja ezt a tájékozódási formát, ami így csak a második legfontosabb forrás – 51,5 százalék jelölte meg az ismerősöket, barátokat, mint információforrást.

Gyökeresen eltérő kép látszik az idősebb generáció esetében: a 65 év felettieknek mindössze a 14,0 százaléka tájékozódik az internetről, miközben 37,1 százalék jelölte meg a számlavezető bank fiókját, mint információforrást.

Hasonló polarizáció figyelhető meg iskolai végzettség szerint is: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább használja a digitális csatornákat: míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél ez az arány 11,9 százalék, addig a diplomásoknál 65,1 százalék. Meglepő módon szintén a diplomásoknál és az érettségivel rendelkezőknél a legnagyobb az ismerősöktől, barátoktól tájékozódók aránya (mindkét esetben meghaladja a 30 százalékot), míg a tv-ből, rádióból ők alig tájékozódnak (kevesebb, mint 10 százalék az arány), miközben a legfeljebb általános iskolával vagy szakmai végzettséggel rendelkezőknél ez utóbbi arány meghaladja a 45, illetve a 30 százalékot.

A digitalizáció ma már a pénzügyekben nem csak a tájékozódás eszköze – egyre nagyobb arányban intézhetjük pénzügyeinket, befektetési ügyeinket online csatornákon keresztül. A jól használható, ügyfélbarát online ügyintézési lehetőségek tehát komoly versenyelőnyt jelenthetnek a bankok és befektetési szolgáltatók számára. Felmérésünkben annak is utánajártunk, hogy milyen arányban használják a megkérdezettek befektetéseik intézéséhez az online csatornákat. A felmérés eredményeiből látszik, hogy a magyar háztartások pénzügyeinek intézési módja egyáltalán nem mutat egységes képet.

Bár 53,5 százalék mondja azt, hogy részben vagy egészben online intézi ügyeit, a megtakarítással rendelkező háztartások több mint harmada még ragaszkodik a személyes ügyintézéshez.

Jelentős mértékű tehát azok aránya, akik már használják az online csatornákat, de azért ezek még egyáltalán nem egyeduralkodók.

Az információszerzéshez hasonlóan itt is sokat számít a megkérdezettek iskolai végzettsége. a legmagasabb arányban (36,5 százalék) a diplomások jelezték, hogy csak online intézik ügyeiket, míg ez az arány az általános iskolai, illetve szakmai végzettségűeknél 5 százalék körül alakul. Fordított a helyzet a személyes ügyintézés esetében: az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők több mint 60 százaléka használja ezt a csatornát, míg a diplomásoknak mindössze a 15,9 százaléka. Ebben az esetben azonban igaz az életkor szerinti fokozatosság: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel intézi befektetéseit kizárólag online (18-29 éveseknél 35,6 százalék, 65 év felettieknél 2,2 százalék) és annál kisebb valószínűséggel csak személyesen (18-29 éveseknél 12,1 százalék, 65 év felettieknél 69,9 százalék).

De miért nem csak online intézik a magyarok befektetési ügyeiket? Mi az oka a sokszor macerásabb, hosszabb időt elvevő személyes ügyintézésnek? Erre is rákérdeztünk azoknál, akik nem kizárólag online intézik ügyeiket. A leggyakoribb ok az volt, hogy a befektetésekhez a megkérdezetteknek szükségük van a személyes kapcsolatra, a szakértő tanácsra – ezt a válaszadók 46,7 százaléka jelölte meg. A második legnépszerűbb ok (14,1 százalék) a félelem volt – például az online csalásoktól. Ettől nem sokkal marad el az az indok, hogy a megkérdezett szereti papíron is látni, hogy hova kerül a pénze. Ennél is kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy bonyolultak lennének a felületek vagy hogy nem tudják, hogyan kell az ügyeket online intézni.

Érdemes összevetni a befektetések online intézésének módját egy még sokkal hétköznapibb ügyintézéssel, a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek intézésével – ezek intézési módjára is rákérdeztünk.

Közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeiket a megkérdezettek kétszer akkora hányada intézte csak online, mint befektetésekkel kapcsolatos ügyeiket.

10-10 százalékponttal kisebb volt azok aránya, akik részben vagy egészben személyesen intézik ügyeiket a közüzemi szolgáltatások esetében – 22,2, illetve 24,9 százalék. A befektetések és a közüzemi szolgáltatások ügyintézési módja természetesen nem független egymástól: akik a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeket személyesen intézik, azoknak közel 80 százaléka a banki ügyeket is, míg aki a banki ügyeket online intézi, az a közüzemi ügyeket is biztosan online intézi – legalább részben.

Látható tehát, hogy a digitalizáció a pénzügyek intézésében is futótűzként terjed – sok befektető ma már kizárólag online intézi befektetésekkel kapcsolatos ügyeiket. Ugyanakkor az is látható, hogy a befektetési döntésekhez sokszor igénylik a megtakarítók a szakértelmet, a személyes útmutatást, így pedig egyelőre nem hal ki teljesen a személyes ügyintézés sem.