Hogyan reagált a forint az újabb háborúra? A forint árfolyama milyen csatornákon keresztül reagálhat? Mit látsz a budapesti, illetve európai kereskedésben?
A forint a háború kitörésére nem meglepő módon gyengült – tegyük hozzá: minden körülményt figyelembe véve a gyengülés lehetett volna jóval nagyobb is. Pénteken a forint 376,8-es árfolyamon zárt az euróval szemben, míg jelen sorok írásakor egy euróért 378,4 forintot kell adni, azaz egy 0,5 százalékos gyengülést láthatunk. Ez annak fényében sem tekinthető magasnak, hogy az euró közel 1 százalékot gyengült a dollárhoz képest, ezt pedig a forint is meg szokta érezni. A háború kitörésének van egy olyan hatása is, hogy a feltörekvő piacoktól a befektetők elfordulnak – ez szintén gyengíti a forintot. A hírek hatására az energiaárak jelentősebb emelkedést mutattak ma reggel, ez pedig rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét és így szintén gyengíti a forintot. Ennek fényében tehát a mai gyengülés nem tekinthető jelentősnek, meglátjuk, mit hoznak a következő napok. Fontos persze hangsúlyozni, hogy most még elég volatilis a piac, még mindenki keresi a helyét, nem látjuk, hogy milyen egyensúly alakul ki.
Az olajár-ugrás mennyiben spekulatív, és mennyiben tükröz valós kínálati kockázatot?
A globális olajkereskedelemnek mintegy 30 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson. A szoros lezárása így érdemi hatást gyakorol a piacra – ezt természetesen a spekuláció fel tudja erősíteni, de jelenleg egy 9 százalékos drágulásnál tartunk, ezt azért nem merném spekulációnak nevezni. Ezzel most a Brent-típusú kőolaj ára hordónként 79,3 dollár, ami viszont 1 hónap alatt már egy 20 százalékos drágulás, ami nem elhanyagolható – a konfliktust a piac előzetesen árazta. Az egyes finomítók elleni támadások tovább súlyosbítják az olaj piacán kialakult szituációt. A helyzet most hazánk számára különösen is kellemetlen: azzal, hogy Ukrajna és Horvátország sem engedi át az orosz olajat, egyébként is lenne egy nagyjából 30 százalékos növekmény a beszerzési árban, ezt fejeli meg a mostani árnövekedés – és egyben jól illusztrálja a helyzet azt is, hogy mivel jár, ha diverzifikáció címén leválunk az orosz energiahordozókról.
Érdemes megemlíteni a gáz piacát is, itt talán még kritikusabb a helyzet. A gáz holland tőzsdei ára 26 százalékkal 40 euró/MWh-ra emelkedett a hírek hatására. A gáz piacán a háború nélkül is voltak problémák: az európai tározók töltöttsége alacsony, a hideg tél nyomán a francia és a német tározók töltöttsége is alig haladja meg a 20 százalékot. Az orosz gázt a piacról kizárjuk, az LNG-re hagyatkozunk – ennek ötöde viszont a most lezárt Hormuzi-szoroson át jönne, de nem jön.
Hogyan hat az energiasokk a globális és magyarországi inflációs pályára? Újraindulhat-e egy 2022-höz hasonló inflációs hullám?
Ennyire nem rohannék előre. Azért, mert most van egy növekmény az árakban, van egy felfokozott hangulat, még nem tudjuk, hogy 2 nap, 1 hét vagy 1 hónap múlva mi lesz. Egyrészt remélhető, hogy a helyzet rendeződik, másrészt pedig a hirtelen piaci reakciók után jellemző egy visszapattanás, azaz kicsit megnyugszik a piac. Viszont ne gondoljuk azt sem, hogy nem lesz hatás. Magyarországon az energia jó része importból származik, ennek ára fontos költségtényező a cégek életében – vagy akár a háztartásoknak a benzinkutaknál. A gáz esetében azért jellemzőbb, hogy a beszerzett mennyiség egy részét fix áron vásárolják a cégek – az üzemanyagnál ez kevésbé van jelen. A mostani hírek hatására tehát az infláció növekedhet, de ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy mennyire lesz tartós a magasabb ár. A 2022-eshez hasonló inflációs szintre nem számítok – teljesen más az infláció környezet, a kiinduló infláció sokkal kisebb és a monetáris politika is fegyelmezettebb, nem a forint gyengítése a megszokott.
Mely régiók a leginkább kitettek az energiaár-emelkedésnek?
Mindenképpen azok a régiók, amelyek nagyon függnek az importtól, illetve amelyek termelése energiaintenzív – és Magyarország ipara pontosan ilyen. A drágulás persze egész Európát érinti, Európa versenyképességének koporsójába egy újabb szeg.
Hogyan reagálhatnak a jegybankok – kamatemelés, kivárás vagy likviditásbővítés jöhet?
Egyelőre vélhetően kivárnak. Jelenleg a jegybankok vagy csökkentik vagy tartják irányadó rátájukat. Aki most csökkentene, az lehetséges, hogy inkább kivár. Kamatemelésről még azért korai lenne beszélni, ahhoz a mostaninál tartósabb hatások kellenének. A helyzet a magyar jegybank szempontjából lesz érdekes, befolyásolhatja azt, hogy csökkent-e kamatot a jegybank márciusban.
Milyen menekülőeszközök (arany, dollár, államkötvények) erősödhetnek? Hogyan érintheti az energiaimportőr országok devizáit?
Az energiaimportőr országok devizái ilyenkor a közgazdasági törvényszerűségek miatt gyengülnek – de ez a régiós valutáknál egyelőre alig van jelen, a korona és a zloty árfolyama alig változott az euróhoz képest.
Az arany ára nagyjából 3 százalékkal emelkedett a mai napon, így az mindenképpen lehet menekülőút. A dollár szintén, bár akkor még mindig kell valamilyen eszköz, amibe fektetnek. Az államkötvényeknél vegyes lehet a kép, hiszen nem mindegy, melyik ország államkötvényéről beszélünk.
A részvénypiacon szintén inkább esés látszik, a BUX járt 4-5 százalékos mínuszban is, azóta viszont elkezdett visszakapaszkodni, így itt talán a hatás nem lesz annyira tartós.
Az EU energiaszerkezete mennyire felkészült egy újabb közel-keleti sokkra? Mennyire sérülékeny most Magyarország energiaellátása?
Semennyire nem készült fel. Az Európai Unió a politikát a gazdasági racionalitás elé helyezte. Az energiabeszerzést túlzottan ráépítette a bizonytalan LNG-re, aminek egy jelentős része épp akkor esik ki, amikor Európának több gázra lenne szüksége a hideg tél miatt. Magyarország most még vásárolhat gázt az oroszoktól, de ott az árazás nagyjából követi a tőzsdei árat (a szállítás olcsóbb), ezért érezni fogjuk az áremelkedést. Az olaj esetében jobban tudnánk függetlenedni a folyamatoktól, ha érkezne orosz olaj, de az most nem érkezik, így a sérülékenységünk jelentős.
Hogyan érintheti az energiaár-emelkedés az állami költségvetéseket?
A magasabb energiaár már önmagában egy kiadás a költségvetéseknek, persze ennek akár lehetne egy bevételi lába is a magasabb áfabevételek miatt. Viszont ilyenkor felmerül a háztartások és a vállalatok energiaköltségeinek támogatása, ami viszont kiadás. Ez nálunk azt jelenti, hogy a hatósági gázár fenntartása nagyobb kiadást jelent az államnak, illetve az olajnál mivel nem jön orosz olaj, ezért elmarad az ebből származó különadó-bevétel. A másik részről persze a bizonytalanabb helyzet növeli a kamatkiadásokat, így a költségvetés semmiképp sem jár jól.
Az Indexben megjelent cikk itt érhető el.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
