Az iráni tüntetésekre válaszul az iszlamista rezsim fokozta elnyomó tevékenységét. Kivégzésekről is érkeztek jelentések, a megmozdulásokon résztvevők elleni megtorlások miatt a halottak száma ötezer fölé emelkedett. A letartóztatott tüntetők családtagjaira is lesújtottak, és vagyonelkobzással büntették őket.
Az amerikai elnök korábban megfenyegette az iráni vezetést és a katonai intervenciót sem zárta ki, amennyiben a tüntetők elleni véres megtorlásoknak nem vetnek véget. Trump újból megerősítette, hogy elindult egy hatalmas amerikai hadiflotta a Perzsa-öböl felé, hogy ezzel katonailag is kontroll alatt tartsa a régióban a történések alakulását (igazság szerint az Abraham Lincoln nukleáris repülőgép-hordozó már tíz napja elindult a Dél-kínai-tengerről).
Most már egyre egyértelműbb az a feltevés, hogy Trump már korábban megindította volna a katonai műveletet Iránban, de vélhetően még nem volt részleteiben előkészítve, másrészt a térség két jelentős állama, Izrael és Szaúd-Arábia is finoman felszólította, hogy gondolja át a szándékát, és egyelőre halassza el a katonai műveleteket. Bár mindkét ország az iráni rezsim ellensége, célszerűbbnek tartják, ha először belülről, társadalmi ellenállással gyengítenék meg (ebben a Moszad iráni beágyazottságára és aktivitására számíthatnak). Emellett egy felsejlő amerikai katonai beavatkozás lehetősége csak erősítené a most hatalmon lévő rendszer nyugatellenes retorikáját (az iszlamista rezsim egyik lételemét).
Láthatóan talán még nincs kész forgatókönyv al-Khamenei teljhatalmú vallási vezető bukása utáni időszakra. Irán jövőbeni politikai berendezkedése többféleképpen is alakulhat az ajatollah radikális iszlamista alapokon nyugvó uralkodásának vége esetén. Nehéz megjósolni, melyik terv valósul meg, a diplomaták már aktívan egyezkedhetnek a háttérben, így vegyük sorba a lehetséges szcenáriókat. Tekintettel az ország jelenlegi hatalmi struktúrájára, esély van a pakisztánihoz hasonló katonai hatalomátvételre (Forradalmi Gárdák), a törökhöz hasonló, Erdogan-típusú nacionalista, populista, iszlamista berendezkedésre, egy erősen nacionalista alapokon nyugvó, Oroszországhoz hasonló államra, a kínaihoz közelítő, az eddig említett államrendekhez képest nyugatbarát típusú politikai rendszerre, végül a legkisebb esély egy nyugati típusú rendszer kialakulására van, illetve szóba került a korábban elűzött Pahlavi sah fia, Reza Pahlavi visszatérése, aki emigrációban született, de az iráni ellenzék egyik neves alakja.
A diplomáciában gyakran elhangzik: ahol kialakul egy hatalmi űr, azt valaki azonnal próbálja betölteni.
A régióban érdekelt nagyhatalmak közül Kína az Iránnal meglévő stratégiai megállapodás (energia) miatt is a térség stabilitásának zálogaként tekint az Iszlám Köztársaságra, ezért a jelenlegi rezsim fennmaradását támogatja. Teherán az utóbbi években a nemzetközi fórumokon számíthatott Peking támogatására, aki elismerte és pártfogolta az iszlám állam törekvéseit és térségi ambícióit (a háttérből szemlélte az USA és Irán közötti feszültségek növekedését).
Oroszország katonai jelenléte meggyengült a régióban, de erős befolyással bír a térség stabilitására (legutóbb 2015-ben katonai beavatkozást hajtott végre Szíriában az Aszad-rezsim fenntartására). Stratégiai kapcsolatok (pl. energia, katonai együttműködés) kötik az iráni rezsimhez, de egyúttal jó viszonyra törekszik Izraellel is. (Az elmúlt években több diplomáciai gesztust is tettek a felek egymásnak: egyrészről Izrael nem támogatta az Oroszország elleni szankciókat, másrészről a zsidó állam légicsapásokat mérhetett az iráni nukleáris létesítményekre). Az orosz diplomácia többször közvetített a háttérben Izrael és Irán között, ezzel elősegítve a hatalmi egyensúly megmaradását a régióban. Vélhetően egy eszkalálódó krízisben nem vállal fel nyílt katonai beavatkozást Irán mellett, de minden eszközzel segíti az iszlamista államrend fennmaradását. Kérdés, hogy az iráni rendszer összeomlása esetén Ali Khamenei legfőbb vallási és politikai vezető korábban említett, Moszkvába történő menekülése mennyire lehet aktuális. Egy ilyen jellegű orosz lépés biztosan negatívan érintené a Trumphoz fűződő kapcsolatokat, ezért Putyin vélhetően hezitál vagy letett arról, hogy menedéket nyújtson – Aszad elnökhöz hasonlóan – az iráni ajatollahnak. Hamarosan kiderül, hogy a partnerekkel folytatott diplomáciai megbeszélések során Oroszország milyen új regionális rendezési tervre adja támogatását; számára a fő fókusz továbbra is Ukrajna marad.
Törökország is tett lépéseket saját érdekeinek megerősítése érdekében a színfalak mögött. A növekvő katonai képességeit és regionális (nagy)hatalmi ambícióit nézve meghatározó résztvevője lett a térségi folyamatoknak. Az Aszad-rezsim bukása után növelte befolyását Szíriában, ami Oroszországnak nem feltétlenül tetszett, ráadásul nem hezitál keményen bírálni Izrael tevékenységét a térségben. Ezzel szemben Izrael szeretné megállítani a török előrenyomulást a régióban, amiben természetesen számíthat az orosz támogatásra.
A pakisztáni diplomáciával is számolni kell szomszédos országként, mivel régóta közvetítő szerepet vállal fel Irán és más arab országok között (pl. Irán–Szaúd-Arábia). Ne feledjük: Pakisztán az egyetlen atomfegyverrel rendelkező muszlim ország. A két regionális katonai hatalom közötti kapcsolat komplex; nemrégen határmenti fegyveres konfliktus bontakozott ki a felek között, de a tavalyi izraeli légtámadások alkalmával Pakisztán felszólította az iszlám államokat, hogy határozottan lépjenek fel a zsidó állam ellen. Kínával együttműködve fejlett katonai hadieszközöket juttattak el Teheránnak.
Az iszlamista rezsim bukása esetén a hatalmas kiterjedésű és népes országnak a nemzetközi szankciók feloldása jelentene azonnali segítséget az ország gazdaságának talpra állításához, egyúttal stabilitást nyújtana az etnikai (perzsák aránya 50-60 százalék, azeriek 20-24 százalék) megosztottságban élő ország számára.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
