A negyedik negyedévben a GDP a piaci várakozásoknál kismértékben kedvezőtlenebbül alakult: a negyedéves alapú növekedés mindössze 0,2 százalékot tett ki, míg az éves alapú bővülés a nyers adatok szerint 0,7, a kiigazított adatok szerint 0,5 százalék volt. A magyar gazdaság tehát továbbra is alacsony növekedési pályán mozog: recesszió nincs, de érdemi gyorsulás sem látszik.
Bár a KSH az első becslésében még nem közli a részletes adatokat, az már most látható, hogy az ipar gyenge teljesítménye továbbra is erős visszahúzó erő. Ebben szerepe van a német gazdaság szintén visszafogott növekedésének és a hiányzó keresletnek, de a belső tényezőket (például a magas energiaárakat, illetve a Magyarországon működő autógyárak termékei iránti alacsonyabb keresletet) sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez azért is probléma, mert a gazdaságpolitikai célkitűzések középpontjában az ipar állt és áll, az ágazat pedig a jelentős támogatások ellenére sem tud bővülni.
Több ágazatot viszont pozitívan említett a KSH: a szolgáltatások és az építőipar például hozzájárultak a GDP növekedéséhez. A szolgáltatások szerepe a nagy súlya miatt különösen fontos; a növekedés pontos mértékét még nem ismerjük, de egy magasabb növekedési szintre való visszatéréshez itt is nagyobb bővülésre lenne szükség. Ugyanakkor az ágazat az elmúlt években is stabilan tudott növekedést felmutatni, gyakran támaszt adva a GDP-nek.
Felhasználási oldalról a fogyasztás bővülése húzhatta most is a GDP-t: a növekvő reálbérek, a családi adókedvezmény emelése és a háromgyermekes édesanyák SZJA-mentessége növelte a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, így többet tudtak költeni. Érdemes lesz figyelni a bővülés pontos mértékét a második becslésnél, mert abból kiderül, mennyire voltak óvatosak vagy épp költekezőek a háztartások. Szintén fontos lesz a decemberi forgalom nagysága, hiszen az ünnepi nagybevásárlások súlya mindig jelentős – erről azonban még nem áll rendelkezésre adat.
A beruházásoknál éves alapon nagy valószínűséggel csökkenés látható: az alacsony kereslet visszafogja a vállalati beruházási kedvet, és az önkormányzatok, illetve az állam forráshiánya, valamint a hazánknak járó uniós források visszatartása sem támogatja a bővülést. Az exportnál vélhetően a szolgáltatások egyenlege inkább pozitívan, a termékeké inkább negatívan járulhatott hozzá a növekedéshez: az ipar teljesítménye gyenge maradhatott, míg a turizmus a havi adatok alapján jól teljesíthetett.
A mai adatközlésből a tavalyi éves növekedés is következik: a nyers adatok alapján a GDP 2025-ben 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a kiigazított adatok szerint 0,3 százalék volt a bővülés. Ez érdemben elmarad az Európai Unió átlagától, és a régiós országok szintjénél is alacsonyabb. A német 0,2 százalékos növekedést minimálisan meghaladja – miközben Németországban annak is örültek, hogy ezzel már nem recesszióban van a gazdaság, a hazai 0,3–0,4 százalékos szint kifejezetten gyenge, különösen az egy évvel ezelőtt megfogalmazott, és a költségvetési törvényben is szereplő várakozásokhoz képest.
A régiós versenytársakhoz képesti lemaradásnak több oka is van. A legfontosabbak közé tartozhat az uniós források jelentős részének elmaradása, a mezőgazdaság nehézségei (például a száj- és körömfájás hazai érintettsége), az ipar régiót is alulmúló teljesítménye (a járműgyártás nagyobb szerepe, a hazai gyártásban érintett márkák gyengébb teljesítménye), a gazdaság magasabb nyitottsága és függősége, valamint a magas államadósságból következő nagyobb finanszírozási költségek.
A negyedik negyedéves adatok érdemben hatnak a 2026-os évre is: az áthúzódó hatás befolyásolja az idei GDP-t. Idénre továbbra is 2,0–2,5 százalékos bővülést várunk, amit az alacsony mezőgazdasági bázis, az új gyárak beindulása, a német gazdaságtól várt nagyobb növekedés (bár itt már megkezdődött a várakozások mérséklése), valamint a növekvő rendelkezésre álló jövedelem miatt élénkülő fogyasztás támogathat. Reméljük, amikor egy év múlva hasonló összegzést írunk, nem kell csalódnunk.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
