Imre Lőrinc, a Privátbankár.hu újságírója több közgazdásszal is beszélt a 2026-os forintkilátásokról – köztük Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával. Alább Regős Gábor válaszait olvashatják, amelyek a monetáris politika, a dollár-euró mozgás, a költségvetési pálya és a választási időszak lehetséges piaci hatásai mentén rajzolják fel a legvalószínűbb forgatókönyvet.
Milyen forintárfolyamra számít 2026 folyamán?
Árfolyamot mindig nehéz előre jelezni, de érdemes áttekinteni azokat a tényezőket, amelyek idén erősítették a forintot, és hogy ezekből mi várható jövőre. Az idei évet a forint 410 fölötti árfolyammal indította, majd 380 közelébe erősödött. Az erősödést több tényező is segítette; ezek közül a legfontosabb a szigorú monetáris politika és az ebből fakadó, viszonylag magas kamatláb, de nem ez az egyetlen tényező.
A dollár az euróval szemben az év eleji 1,04-es szintről 1,17-ig gyengült. Ez szintén erősítően hatott a forintra. Van azonban egy harmadik, kevésbé tárgyalt tényező is: a régiós helyzetünk. A 2024-es magyar hiány egyáltalán nem volt alacsony a maga 5,0 százalékos értékével. Ugyanakkor a régiós országokban ez a hiányadat nem számított kifejezetten kedvezőtlennek: a lengyel, a szlovák és a román hiány is magasabb volt ennél. Így a relatív megítélésünk javult, ami támogatta a forintot.
De mi lesz ezekkel a tényezőkkel 2026 folyamán? A szigorú monetáris politika várhatóan megmarad. Az új jegybanki vezetés többször hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát, azaz deklaráltan figyelnek az árfolyam stabilitására is – ez mindenképpen a forint mellett szól. Arra nem számítok, hogy az idei erősödés megismétlődjön: a túl erős forint sem ideális, ahogy a túl gyenge sem volt az, és egy jelentősebb gyengülést várhatóan nem tolerálna a jegybank.
A dollár esetében várakozásaim szerint az idei gyengülés nem ismétlődik meg, ugyanakkor arra sem számítok, hogy az árfolyam érdemben erősebbé válna. Ez tehát inkább támogathatja a forintot, de messze nem annyira, mint idén.
A költségvetési helyzet sem fog már ekkora támaszt nyújtani: a hiányt nem sikerül érdemben lefaragni, ami inkább rontja a megítélést, és gyengítő irányba hathat a forintra.
A jövő évvel kapcsolatban ki kell emelni egy fontos bizonytalansági tényezőt: a választásokat, illetve az azt követő időszakot. Kérdés, hogy a piac hogyan értékeli majd az eredményeket, és hogy a régi vagy az új kormány intézkedéseire hogyan reagál – különös tekintettel a fiskális politikára.
Összességében 2026-ban nem számítok az ideihez hasonló forinterősödésre, de talán a korábbi évek gyengülését is sikerül elkerülni. Éves átlagban a legvalószínűbb egy 380–385 körüli árfolyam, természetesen jelentős kilengésekkel.
A választások hónapjában, a választásokhoz egyre közelebb számíthatunk-e nagyobb volatilitásra a forint piacán?
Mindenképpen lehet erre számítani, hiszen a hírek és bejelentések megsokasodhatnak, és az elmúlt hetekben is látszott, hogy a forint érzékenyen reagál a különböző információkra. A választások időszaka önmagában is felfokozottabb hangulatot hozhat. A kérdés inkább az, hogy ezt követően mennyire gyorsan tud egy nyugodtabb időszakba átváltani – ha egyáltalán.
Van-e esély arra, hogy ne csak „forró pénz” legyen a forint mögött, és egy lazább monetáris politika esetén is stabil, relatíve erős maradjon az árfolyam?
Rövid távon kevéssé, középtávon inkább. Az elmúlt években a monetáris politika ahhoz szoktatta hozzá a piacokat, hogy a forint gyengül, és ez a gyengülő trend beépült a várakozásokba. Ahhoz, hogy kevésbé legyen szükség szigorú monetáris politikára az árfolyam stabilitásához, ezeknek a várakozásoknak is változniuk kell. Ha viszont megváltoznak, az önmagában is erősítheti a forintot.
Ez a várakozás nemcsak a piaci befektetőkre igaz. A gyengülő forint időszakában a forint értékvesztése miatt gyakran sokkal inkább megérte más pénznemben befektetni a megtakarításokat, így a megtakarítások jelentős része külföldre áramlott. Ennek megfordítását szintén célozza az új jegybanki vezetés – ez azonban nem egyik napról a másikra végbemenő folyamat.
Egy orosz-ukrán háborús rendezés esetén még mennyire lehet felértékelődési potenciál a forint mögött? Visszatérhetünk-e a háború kitörésekor látott 360-370 közötti euróárfolyamhoz?
Mindenképpen van érdemi felértékelődési potenciál. Ez azonban nem feltétlenül egyik napról a másikra érik be, hiszen a piaci várakozások valószínűleg előbb beárazzák a rendezés lehetőségét – és talán részben már árazzák is. Kérdés, hogy a rendezés bejelentésekor, illetve ahhoz közel milyen árfolyamról indulunk.
A sorok írásakor érvényes 385-ös árfolyamról nem tartanék valószínűnek 370 alatti szintet, de egy 5-10 forintos erősödés mindenképpen benne lehet.
A magyar exportőrök számára hosszú távon is tolerálható egy korábbi évekhez képest erősebb árfolyam, vagy érdemben ronthatja a pénzügyi eredményeiket?
Az erősebb forint nyilvánvalóan kedvezőtlenül érinti az exportáló nagyvállalatokat – gyakorlatilag a hazánkban jelen lévő multinacionális cégeket, hiszen az export nagy része a nagyvállalatokhoz kötődik. Ezzel szemben kedvezőbb helyzetbe hozza az importáló kkv-kat.
Ennek oka, hogy az exportáló cégek működésében szinte kizárólag a bérköltség van forintban meghatározva, minden más döntően euróban. A forintban fix bérköltség erősebb forint mellett több eurót jelent, ami csökkenti a profitot. Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnák kifizetni az itteni béreket, hiszen ezek még mindig jóval alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, vagy akár néhány régiós országban. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a nemzetközi cégek lobbija a gyengébb forint érdekében már megkezdődött. Ennek egyelőre az MNB ellenáll, de eljöhet az a szint, amikor ezt is kénytelen mérlegelni – emiatt sem számítok már túl nagy forinterősödésre.
Az idei évet a dollár gyengülése határozta meg a vezető devizáknál. Jövőre várható-e, hogy fordul a kocka, és akár ugyanolyan mértékű lehet az amerikai fizetőeszköz erősödése, mint idén a gyengülése?
Nem számítok ilyenre. Trump nem híve az erős dollárnak, és ha kell, ennek eléréséért cselekszik is. Egy ilyen lépés lehet például az új Fed-elnök kiválasztása, aki vélhetően az elődjénél lazább monetáris politikát folytat majd, ami gyengítheti a dollárt. Ugyanakkor az elmúlt hónapok folyamataiból az is látszott, hogy 1,2 fölé nem ment tartósan a dollár–euró árfolyam; azaz talán ennyire gyenge dollárt sem szeretnének az Egyesült Államokban.
Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy egy gyenge dollár és egy gyenge forint makrogazdasági hatásai között nagy különbség van, hiszen hazánk jóval nyitottabb gazdaság, mint az Egyesült Államok.
Az összesített, több közgazdász megszólalásával készült anyag a Privátbankár.hu oldalán jelent meg először.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
