Az Index az augusztus eleji helyzet lehetséges makrogazdasági következményeiről kérdezte Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát. Az Indexnek adott válaszai alapján készült elemzésünket az azóta történt fejleményekkel kiegészítve közöljük.
Mi történt Pakson az elmúlt napokban?
Augusztus elején az atomerőmű 1., 3. és 4. blokkja nem termelt, a 2. blokk pedig tizenegy napon keresztül fél kapacitással működött. Egy ideig mindössze egy turbinagenerátor termelt áramot, így a teljes paksi termelés leállását sem lehetett kizárni. Erre végül nem került sor.
Augusztus 10-én, a Duna vízállásának mérsékelt emelkedése után megkezdődött a 2. blokk fokozatos felterhelése, majd 22 óra 28 perctől ismét névleges teljesítményen üzemelt. Az 1., a 3. és a 4. blokk ugyanakkor továbbra sem termelt, így az erőmű 2000 megawattos névleges kapacitásának mintegy negyede állt rendelkezésre. A további működést a Duna vízállása is befolyásolja: ha a vízszint ismét csökkenni kezd, újabb korlátozások válhatnak szükségessé.
A második turbina újraindításával csökkent a teljes leállás közvetlen veszélye, de az erőmű kapacitásának jelentős része továbbra sem áll rendelkezésre. Regős Gábor számításai azt mutatják meg, hogyan gyűrűzne tovább a gazdaságban, ha egy ilyen termeléskiesés hosszabb ideig fennmaradna.
A tartósabb kiesés gyorsan növelheti az ország importigényét
A Paksi Atomerőmű hosszú ideje a hazai villamosenergia-rendszer egyik legstabilabb eleme. Ha termelése jelentősen visszaesik vagy átmenetileg megszűnik, a hiányzó villamos energiát más hazai forrásokból vagy importból kell pótolni.
A naperőművek napközben jelentős mennyiségű áramot termelhetnek, estére azonban gyorsan csökken a teljesítményük. Ha ezzel egy időben a paksi kapacitás sem áll rendelkezésre, Magyarország a korábbinál hosszabb időszakokra szorulhat külföldi villamos energiára. Az import ára ráadásul nem állandó: amikor a régióban egyszerre nő a kereslet és szűkül a kínálat, a beszerzési költségek is megemelkedhetnek.
A kérdés ezért nem áll meg az erőmű kapujánál. A nagyobb energiaimport, a drágább beszerzés és az esetleges ipari korlátozások hatása a gazdaság más területein is megjelenhet.
A GDP-ben is mérhető lehet a hatás
Regős Gábor becslése szerint a Paksi Atomerőmű működése önmagában a magyar GDP mintegy fél százalékát adja. Ha a harmadik negyedévben húsz napon keresztül nem tud teljes kapacitással termelni, az közvetlenül hozzávetőleg 0,1 százalékponttal csökkentheti az adott negyedév gazdasági teljesítményét.
Ez nem a mostani időszakban már kimutatott GDP-veszteség, hanem egy húsznapos termeléskiesésre vonatkozó becslés.
Ehhez adódhat az ipari energiafelhasználás korlátozásának hatása. Ennek mértéke attól függ, hogy az érintett vállalatok képesek-e a termelés visszafogása nélkül csökkenteni fogyasztásukat, át tudják-e szervezni a műszakokat, illetve mennyi ideig maradnak érvényben a korlátozások.
Fontos különbség van az erőművi és az ipari termelés kiesése között. A Pakson meg nem termelt villamos energiát később már nem lehet visszapótolni. Egy gyár ugyanakkor bizonyos esetekben későbbi műszakokkal behozhatja az elmaradást. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha rendelkezésre áll szabad kapacitás, és a megrendelők hajlandók elfogadni a későbbi szállítást.
Rövid fennakadás esetén az éves GDP-hatás még korlátozott maradhat. Ha azonban a termeléskiesés elhúzódna, a gazdasági növekedést már több csatornán keresztül is érdemben visszafoghatná.
Az energiaintenzív ipari szerkezet növeli a sérülékenységet
A magyar ipar számos olyan ágazatra támaszkodik, amelynek működéséhez folyamatos és nagy mennyiségű villamos energiára van szükség. Különösen érzékeny lehet az akkumulátor- és autóipar, valamint más nagy energiafelhasználású termelőüzemek.
Az energiaigényes ipari szerkezet önmagában nem feltétlenül hátrány, de csak akkor működik jól, ha elegendő villamos energia érhető el kiszámítható és versenyképes áron. Tartós ellátási vagy árprobléma esetén az energiakérdés gyorsan versenyképességi problémává válhat.
A forinton keresztül gyorsabban jelentkezhet az inflációs hatás
A magasabb energiaköltségek nem feltétlenül jelennek meg azonnal a magyar fogyasztói árakban. A hazai ipar jelentős része exportra termel, ezért a költségnövekedés egy része a külföldön értékesített termékek árában jelentkezhet. Sok vállalat hosszabb távú, rögzített áras szerződésekkel rendelkezik, ami szintén késleltetheti az átárazást.
Gyorsabb lehet ugyanakkor az árfolyamon keresztüli hatás. A nagyobb és drágább energiaimport növeli az ország devizaigényét, ami kedvezőtlen környezetben nyomást gyakorolhat a forintra. A gyengébb árfolyam pedig megdrágítja az importált termékeket és alapanyagokat, így már közvetlenebbül is erősítheti az inflációt.
A lakossági energiaárak szabályozása tompíthatja a háztartásokra gyakorolt azonnali hatást, a többletköltség azonban ettől nem tűnik el. A teher az államnál, az energiaszektor vállalatainál vagy a gazdaság más szereplőinél jelenhet meg.
A külső egyensúly két oldalról kerülhet nyomás alá
A paksi termelés tartósabb visszaesése a folyó fizetési mérleget is ronthatja. Egyrészt több és drágább villamos energiát kell külföldről beszerezni, ami növeli az import értékét. Másrészt az ipari termelés esetleges visszaesése csökkentheti a magyar exportot.
Ez kedvezőtlen kettős hatást jelent: miközben az energiaimport miatt több pénz áramlik ki az országból, a kisebb ipari teljesítmény következtében az exportbevételek is mérséklődhetnek. A külső egyensúly szempontjából ezért nemcsak az számít, mennyi villamos energiát kell importálni, hanem az is, milyen áron lehet azt beszerezni, és mekkora termeléskiesést okoz az energiahiány.
A költségvetésben is megjelenhet a hatás
A költségvetést több csatornán keresztül is terhelheti a helyzet. Ha a Paksi Atomerőmű kevesebb áramot termel, csökkenhet a bevétele és a nyeresége, ami állami tulajdonú vállalatként a költségvetés számára is kisebb osztalékbevételt jelenthet.
Hasonló hatás jelentkezhet az állami energiakereskedőknél, ha a magas importárak és a szabályozott értékesítési árak közötti különbség veszteséget okoz. A költségek egy része azonnal megjelenhet, más részük azonban csak a következő évi vállalati eredményekben és költségvetési bevételekben válhat láthatóvá.
A gazdasági következményeket tehát nem kizárólag az áram aktuális piaci ára alapján érdemes megítélni. Figyelembe kell venni az állami vállalatok eredményét, a kieső osztalékbevételeket, valamint az energiaárak szabályozásának költségét is.
Mit mutatott meg a paksi helyzet?
A legsúlyosabb forgatókönyv végül nem vált valóra: a Paksi Atomerőmű nem állt le teljesen, augusztus 10-én pedig a 2. blokk ismét névleges teljesítményre állt. A helyzet így is jelezte, mekkora gazdasági kockázatot jelentene egy elhúzódó kiesés. Regős Gábor számításai ezt a lehetséges forgatókönyvet számszerűsítik, nem az elmúlt napokban ténylegesen bekövetkezett veszteséget.
Regős Gábor már július elején, a Forbes Money podcastben is beszélt az időjárási szélsőségek gazdasági következményeiről. A tartós hőség a munkatermelékenységre, a mezőgazdasági termelésre és az energiaellátásra egyaránt hat, következményei pedig az inflációs kilátásokban is megjelenhetnek. A beszélgetés főbb megállapításait a Kánikula és gazdaság: hogyan hat a hőség az inflációra, az energiára és a GDP-re? című cikkünkben foglaltuk össze.
A paksi helyzet azt is megmutatta, hogy az energiabiztonság jóval többet jelent a folyamatos áramellátásnál. Egy hosszabb kiesés növelné az importigényt, ami az energiaárakra és a forint árfolyamára is nyomást gyakorolhatna. Ha emiatt az ipari termelés is visszaesne, annak hatása a vállalati eredményeken és a költségvetésen is látszana. A versenyképesség szempontjából ezért az energia mennyisége és ára mellett az ellátás biztonsága is meghatározó.
A cikk Regős Gábor Indexnek adott válaszai alapján készült. Az eredeti Index-cikk itt olvasható. A Grandio Blog számára készült változatot az augusztus 11-ig ismert fejleményekkel frissítettük.
Jogi nyilatkozat
A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.
