A magyar gazdaság immár harmadik éve stagnálásközeli állapotban van: nincs recesszió, de érdemi növekedés sem. A külső környezet sem kedvező, hiszen a német gazdaság lassulása és a külpiaci bizonytalanság fékezi az exportot.
Regős Gábor szerint a legnagyobb kockázatot a hitelminősítők szemében az jelentheti, ha a kormány a választások előtt költekezésbe kezdene. Bár pár éve egy ilyen helyzet azonnal leminősítéshez vezethetett volna, ma a fiskális stabilitás és a makrogazdasági mutatók enyhítik a nyomást.
A szakértő ugyanakkor nem pesszimista: 2026-ra akár 2,8 százalékos GDP-bővülés is elérhető, ha sikerül megőrizni a stabilitást és a befektetői bizalmat. Ehhez a hazai munkaerőpiac tartalékai és a versenyképes bérszint is hozzájárulhatnak. Ugyanakkor az adórendszer erősen épít az ÁFA-bevételekre, ami sebezhetővé teszi, míg a munkát terhelő adók növelése kedvezőtlen hatásokat hozna.
Szóba került:
-
Miért torpant meg a magyar gazdaság növekedése?
-
Az „olcsó munkaerő” modell előnyei és korlátai
-
Valódi veszély-e egy őszi leminősítés?
-
Mekkora mozgásteret adhatnak az EU-források?
-
Mitől indulhat be 2026-ra a növekedés?
