Hogyan intézzük pénzügyeinket?

A digitalizáció a pénzügyek intézésében is futótűzként terjed – sok befektető ma már kizárólag online intézi befektetésekkel kapcsolatos ügyeiket. Ugyanakkor a befektetési döntésekhez sokszor igénylik a megtakarítók a szakértelmet, a személyes útmutatást, így pedig egyelőre nem hal ki teljesen a személyes ügyintézés sem. 

Tavalyi cikkünkben a magyarok ingatlanbefektetésekkel és ingatlanalapokkal kapcsolatos tudatosságát és viselkedését elemezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, jelen cikkünkben pedig a pénzügyi kérdésekben való információgyűjtést és ügyintézést vette górcső alá.

Pénzügyeink intézése kapcsán fontos kérdés, hogy honnan szerezzük meg a szükséges információkat: honnan tudjuk meg, hogy milyen befektetéseket érdemes választani vagy éppen milyen számlacsomagokat ajánlanak az egyes bankok, netán hogy melyik bank nyújtja a legolcsóbb hitelt. Pénzügyi döntéseink kapcsán számtalan forrásból tájékozódhatunk: megkérdezhetjük ismerőseinket, bemehetünk számlavezető bankunk fiókjába, kereshetünk az interneten vagy éppen követhetjük az újságokban, rádiókban és tv-csatornákon megjelenő híreket. A fő az, hogy tájékozódjunk és tudatos döntést hozzunk pénzügyeinkben, megtakarításaink kezelésében – vegyük figyelembe a kockázatot és ne csak a múltbeli hozam alapján döntsünk.

A Gránit Alapkezelő által készített felmérésből azonban megtudhatjuk, hogy a megtakarítással rendelkező magyarok milyen csatornákon gyűjtenek információt pénzügyi kérdésekben. A kutatásban a válaszadók legfeljebb két lehetőséget adhattak meg. A legnépszerűbb tájékozódási pont ma már az internet: a közösségi médiát 13,4 százalék, míg az internet többi részét 42,6 százalék jelölte meg, mint a két legfontosabb információszerzési forrás egyikét. A pénzügyekről való tájékozódásban tehát jelentős szerepet tölt be ma már az internet, a digitális világ – nagyjából minden második megtakarítással rendelkező felnőttnek egy fontos információforrása. Nem tűnt el ugyanakkor a személyesség sem: a válaszadók 28,0 százaléka ismerőseitől, barátaitól szerez információt, míg 30,1 százalék a számlavezető bankját keresi fel információért.

A felmérés ugyanakkor meglepő eredményeket is hozott: bár azt gondolnánk, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább tájékozódik internetes forrásokból, ez koránt sincs így.

Az internetről tájékozódók aránya a 30 és 49 év közötti korosztályban a legmagasabb, meghaladja a 60 százalékot. Ugyanakkor a legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztály esetében „csak” 47,0 százalék használja ezt a tájékozódási formát, ami így csak a második legfontosabb forrás – 51,5 százalék jelölte meg az ismerősöket, barátokat, mint információforrást. „Az internetről tájékozódók aránya a 30 és 49 év közötti korosztályban a legmagasabb, meghaladja a 60 százalékot. Ugyanakkor a legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztály esetében „csak” 47,0 százalék használja ezt a tájékozódási formát, ami így csak a második legfontosabb forrás – 51,5 százalék jelölte meg az ismerősöket, barátokat, mint információforrást.

Gyökeresen eltérő kép látszik az idősebb generáció esetében: a 65 év felettieknek mindössze a 14,0 százaléka tájékozódik az internetről, miközben 37,1 százalék jelölte meg a számlavezető bank fiókját, mint információforrást.

Hasonló polarizáció figyelhető meg iskolai végzettség szerint is: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább használja a digitális csatornákat: míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél ez az arány 11,9 százalék, addig a diplomásoknál 65,1 százalék. Meglepő módon szintén a diplomásoknál és az érettségivel rendelkezőknél a legnagyobb az ismerősöktől, barátoktól tájékozódók aránya (mindkét esetben meghaladja a 30 százalékot), míg a tv-ből, rádióból ők alig tájékozódnak (kevesebb, mint 10 százalék az arány), miközben a legfeljebb általános iskolával vagy szakmai végzettséggel rendelkezőknél ez utóbbi arány meghaladja a 45, illetve a 30 százalékot.

A digitalizáció ma már a pénzügyekben nem csak a tájékozódás eszköze – egyre nagyobb arányban intézhetjük pénzügyeinket, befektetési ügyeinket online csatornákon keresztül. A jól használható, ügyfélbarát online ügyintézési lehetőségek tehát komoly versenyelőnyt jelenthetnek a bankok és befektetési szolgáltatók számára. Felmérésünkben annak is utánajártunk, hogy milyen arányban használják a megkérdezettek befektetéseik intézéséhez az online csatornákat. A felmérés eredményeiből látszik, hogy a magyar háztartások pénzügyeinek intézési módja egyáltalán nem mutat egységes képet.

Bár 53,5 százalék mondja azt, hogy részben vagy egészben online intézi ügyeit, a megtakarítással rendelkező háztartások több mint harmada még ragaszkodik a személyes ügyintézéshez.

Jelentős mértékű tehát azok aránya, akik már használják az online csatornákat, de azért ezek még egyáltalán nem egyeduralkodók.

Az információszerzéshez hasonlóan itt is sokat számít a megkérdezettek iskolai végzettsége. a legmagasabb arányban (36,5 százalék) a diplomások jelezték, hogy csak online intézik ügyeiket, míg ez az arány az általános iskolai, illetve szakmai végzettségűeknél 5 százalék körül alakul. Fordított a helyzet a személyes ügyintézés esetében: az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők több mint 60 százaléka használja ezt a csatornát, míg a diplomásoknak mindössze a 15,9 százaléka. Ebben az esetben azonban igaz az életkor szerinti fokozatosság: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel intézi befektetéseit kizárólag online (18-29 éveseknél 35,6 százalék, 65 év felettieknél 2,2 százalék) és annál kisebb valószínűséggel csak személyesen (18-29 éveseknél 12,1 százalék, 65 év felettieknél 69,9 százalék).

De miért nem csak online intézik a magyarok befektetési ügyeiket? Mi az oka a sokszor macerásabb, hosszabb időt elvevő személyes ügyintézésnek? Erre is rákérdeztünk azoknál, akik nem kizárólag online intézik ügyeiket. A leggyakoribb ok az volt, hogy a befektetésekhez a megkérdezetteknek szükségük van a személyes kapcsolatra, a szakértő tanácsra – ezt a válaszadók 46,7 százaléka jelölte meg. A második legnépszerűbb ok (14,1 százalék) a félelem volt – például az online csalásoktól. Ettől nem sokkal marad el az az indok, hogy a megkérdezett szereti papíron is látni, hogy hova kerül a pénze. Ennél is kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy bonyolultak lennének a felületek vagy hogy nem tudják, hogyan kell az ügyeket online intézni.

Érdemes összevetni a befektetések online intézésének módját egy még sokkal hétköznapibb ügyintézéssel, a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek intézésével – ezek intézési módjára is rákérdeztünk.

Közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeiket a megkérdezettek kétszer akkora hányada intézte csak online, mint befektetésekkel kapcsolatos ügyeiket.

10-10 százalékponttal kisebb volt azok aránya, akik részben vagy egészben személyesen intézik ügyeiket a közüzemi szolgáltatások esetében – 22,2, illetve 24,9 százalék. A befektetések és a közüzemi szolgáltatások ügyintézési módja természetesen nem független egymástól: akik a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeket személyesen intézik, azoknak közel 80 százaléka a banki ügyeket is, míg aki a banki ügyeket online intézi, az a közüzemi ügyeket is biztosan online intézi – legalább részben.

Látható tehát, hogy a digitalizáció a pénzügyek intézésében is futótűzként terjed – sok befektető ma már kizárólag online intézi befektetésekkel kapcsolatos ügyeiket. Ugyanakkor az is látható, hogy a befektetési döntésekhez sokszor igénylik a megtakarítók a szakértelmet, a személyes útmutatást, így pedig egyelőre nem hal ki teljesen a személyes ügyintézés sem.

Szerző

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

Egy korsó sör egy jó beszélgetéshez, egy pohár bor egy ünnepi vacsorához, egy feles pedig... nos, ki-ki tudja,...

A SZERZŐRŐL

Regős Gábor

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott üzletágvezetői pozíciókban, különböző előrejelzési, tanácsadási és előrejelzési feladatokat ellátva és koordinálva. 2024 januárja óta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amely feladatkörben különböző makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci témákkal foglalkozik. Szeret túrázni, társasjátékozni és kvízekre járni. Sokfajta gazdasági témában olvashatunk tőle, elsősorban makrogazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben – vagy bármi, ami gazdaság és aktualitás.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

Egy korsó sör egy jó beszélgetéshez, egy pohár bor egy ünnepi vacsorához, egy feles pedig... nos, ki-ki tudja, mikor jön...
Az utóbbi hetekben-hónapokban mindhárom nagy hitelminősítő értékelte hazánk államadósságát, így érdemes áttekinteni, hogy mik az idei első értékelési kör tanulságai...
Miként reagált a befektetési piac a történelmi kamatesőre? Hogyan válaszol egy alapkezelő a lakossági befektetői igények gyors változására? Mikesy Álmos,...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.