Maradt-e még felértékelődési potenciál az európai bankrészvényekben?

Ha az idei év hozamaira pillantunk, akkor azt láthatjuk, hogy a főbb európai indexek jelentős mértékben felülteljesítik az amerikai versenytársaikat. Az európai indexek közül is kiemelkedik a bankszektor.

Idén az eurozóna bankjait magában foglaló index 20 százalékkal teljesített jobban, mint az övezet 50 legnagyobb vállalatát tömörítő Stoxx 50 index. A negyedéves teljesítmény kifejezetten figyelemreméltó. Ugyanezen relációban a bankszektor egy év alatt 40 százalékkal, míg két év alatt 76,5 százalékkal tudta felülteljesíteni a Stoxx 50-et. Ebből arra következtethetnénk, hogy csak nem nőnek a fák az égig: előbb-utóbb korrekcióra kerül sor a bankpapírokban. Ugyanakkor ha a bankpapírok és a Stoxx 50 teljesítményét tíz évre visszatekintve elemezzük, láthatjuk, hogy a szektor még a mostani kiváló teljesítmény után is több mint 30 százalékkal elmarad a szélesebb piac teljesítményétől.

A hosszabb távú alulteljesítés hátterében több ok is áll. Az elmúlt 10 évben az európai bankszektor újabb és újabb regulációkat kapott a nyakába, melyek folyamatosan növelték a bankokkal szembeni tőkekövetelményeket. A bankszektor működési mechanizmusából pedig egyenes következik, hogy a magasabb tőkekövetelmények miatt kevesebb hitelt tudnak kihelyezni, ami a vállalatok növekedését is korlátozza. Ezen felül még releváns kérdés a kockázatmentes hozam is. Ha ugyanis nagyon alacsonyak a kockázatmentes hozamok, akkor a bankok az általuk nyújtott hiteleiken is csupán alacsonyabb marzsra tudnak szert tenni, így kisebb lesz a jövedelmezőségük. Mindemellett a gazdasági növekedés is kiemelten fontos a bankok számára, hisz egy expanzív időszakban feltehetőleg nagyobb lesz a hitelek iránti igény, amin profitot tudnak termelni a bankok. Így tehát a bankok számára egy magasabb kamatkörnyezet az ideális, mely nem fojtja meg a gazdaságot, hanem a GDP-növekedés is a potenciális szintje környékén tud alakulni. A bankválságot követően, egészen a Covid-válságig ez nem volt jellemző. A kamatok nulla körül mozogtak, és az európai GDP-k is stagnáltak. A PIGS országoknak (Portugália, Olaszország, Spanyolország, Görögország – a dél-európaiak) a magas állami eladósodottságaikat kellett leépíteniük, míg a „core EU” országok esetleg jobban tudtak növekedni, azonban a teljes szektor számára ez a nulla kamatkörnyezet és az erősebb reguláció nem támogatta a szektor jó teljesítményét.

A jelenlegi uniós költségvetési ciklus azonban pont a PIGS-országoknak kedvez. A jelenlegi kamatkörnyezetben a lazább fiskális politika beindíthatja a gazdasági növekedést Európában. Az erre való hajlandóságot már a deficit szempontjából legfegyelmezettebb Németországban is látni. Abban pedig csak reménykedni tudunk, hogy a szabályozói oldalon nem akarnak a döntéshozók újabb intézkedéseket bevezetni, amelyek ismét visszafognák a bankszektor növekedési potenciálját. Véleményem szerint a jelenlegi környezet jó hatással lehet a bankpapírokra, és akár további felülteljesítést is láthatunk ebben a szektorban.

Szerző

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

Egy korsó sör egy jó beszélgetéshez, egy pohár bor egy ünnepi vacsorához, egy feles pedig... nos, ki-ki tudja,...

A SZERZŐRŐL

Mandl Gergely

Mandl Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, ahol kereskedelem és marketing alapszakot, majd pénzügy mesterszakot, befektetés-elemzés szakirányon végzett 2015-ben. Szakmai pályafutását a (Gránit-előd) Diófa Alapkezelőnél kezdte junior portfóliómenedzserként. 2018 és 2023 között az OTP Ingatlan Alapkezelőben az alapok deviza-, kötvény- és pénzpiaci kitettségeit menedzselte. 2023-ban csatlakozott a Gránit Alapkezelőhöz, ahol a részvénykitettségek kezelésében vesz részt, szenior portfóliómenedzserként.

Kérdése van? Segítünk!

Forduljon hozzánk bizalommal! Iparági kötöttségek nélkül, befektetőink elvárásait és lehetőségeit szem előtt tartva nyújtunk személyre szabott megoldásokat.

TOVÁBBI CIKKEINK

Egy korsó sör egy jó beszélgetéshez, egy pohár bor egy ünnepi vacsorához, egy feles pedig... nos, ki-ki tudja, mikor jön...
Az utóbbi hetekben-hónapokban mindhárom nagy hitelminősítő értékelte hazánk államadósságát, így érdemes áttekinteni, hogy mik az idei első értékelési kör tanulságai...
Miként reagált a befektetési piac a történelmi kamatesőre? Hogyan válaszol egy alapkezelő a lakossági befektetői igények gyors változására? Mikesy Álmos,...

Értesüljön híreinkről elsőként

A Gránit Alapkezelő befektetési és vagyonkezelési szakemberei által írt exkluzív, havi rendszerességű befektetői hírlevél – piacokról, gazdasági trendekről és mindenről, ami egy gránitos szerint izgalmas, fontos.