# A digitális gazdaság és a nemzetközi beruházásvédelem új kihívásai

Canonical URL: https://granitalapkezelo.hu/grandioblog/digitalis-gazdasag-nemzetkozi-beruhazasvedelem-kihivasai/
Utolsó módosítás: 2026-04-30 13:40

## AI összefoglaló
A cikk azt vizsgálja, hogyan alakítja át a digitális gazdaság a nemzetközi beruházásvédelem hagyományos fogalmait és szabályozási kereteit. Bemutatja a digitális megosztottságból és az új geoökonómiai környezetből eredő kihívásokat, valamint a belső, kétoldalú és regionális szabályozás szerepét. Külön foglalkozik a digitális közvetlen külföldi befektetésekkel és a kis fizikai eszközigényű nemzetközi jelenléttel.

## Quick Answer
A digitális gazdaság azért jelent kihívást a nemzetközi beruházásvédelem számára, mert a digitális befektetések gyakran nem köthetők egyértelműen fizikai eszközökhöz vagy egyetlen állam területéhez. Emiatt újra kell értelmezni a beruházás, a befektető, a területi kapcsolat és az állami szabályozási autonómia fogalmát. A digitális befektetések környezetét az adatáramlás, az interoperabilitás, a kiberbiztonság és a digitális infrastruktúra is meghatározza.

## Fontos tények
- A digitális gazdaság platformalapú, adatalapú és egymással összekapcsolt gazdasági terekből áll.
- A virtuális javak piaca olyan gazdasági tér, amely kifejezetten a digitális világban jött létre.
- A digitális korszak elbizonytalanítja a beruházás, a befektető és a fogadó államhoz való területi kötődés hagyományos kategóriáit.
- A cikk két fő kihívásként a digitális megosztottságot és az új geopolitikai, illetve geoökonómiai környezetet azonosítja.
- Az állami szabályozás eszközei közé tartozhat az adatlokalizáció, a forráskódhoz való hozzáférés előírása és a beruházások nemzetbiztonsági ellenőrzése.
- A digitális gazdasági megállapodások a szabad adatáramlást és a digitális termékek megkülönböztetésének tilalmát is szabályozhatják.
- A digitális közvetlen külföldi befektetés többek között platformokhoz, közösségi médiához, felhőalapú számítástechnikához és adatvezérelt szolgáltatásokhoz kapcsolódhat.
- A digitális multinacionális vállalatok viszonylag kis fizikai eszközállománnyal is jelentős nemzetközi jelenlétet alakíthatnak ki.

## Gyakori kérdések
### Miért nem illeszkedik könnyen a digitális gazdaság a hagyományos beruházásvédelmi rendszerbe?
A hagyományos rendszer fizikailag vagy területileg jól azonosítható vagyoneszközökre épült. A digitális befektetések esetében a beruházás helye, a területi kapcsolat és a fogadó államhoz való kötődés nehezebben határozható meg.

### Melyek a digitális korszak fő beruházásjogi kihívásai?
A cikk a digitális megosztottság új formáit, valamint az átalakuló geopolitikai és geoökonómiai környezetet emeli ki. Ezek a gazdasági egyenlőtlenségekre és a digitális technológiákért folyó nemzetközi versenyre egyaránt hatnak.

### Mit jelent a digitális közvetlen külföldi befektetés?
Olyan külföldi befektetést jelent, amely digitális infrastruktúrához vagy szolgáltatásokhoz, például platformokhoz, felhőalapú számítástechnikához és adatvezérelt szolgáltatásokhoz kapcsolódik.

### Mit jelent az „asset-light” nemzetközi jelenlét?
Azt, hogy egy digitális multinacionális vállalat viszonylag kis fizikai eszközállománnyal is jelentős nemzetközi gazdasági jelenlétet hozhat létre.

### Milyen szabályozások érinthetik a külföldi digitális befektetőket?
Ilyen lehet az adatlokalizáció, a forráskódhoz való hozzáférés előírása, a technológiaátadási kötelezettség vagy a nemzetbiztonsági alapú beruházás-ellenőrzés.

### Milyen tényezők befolyásolják a digitális befektetési döntéseket?
Az adózási és munkaerőpiaci feltételek mellett fontos lehet az adatáramlás szabadsága, az interoperabilitás, a digitális fizetési rendszer, a kiberbiztonság és a digitális azonosítás is.


## Fő tartalom
#### A digitális gazdaság fogalmának átalakulása

A digitális gazdaság fogalma önmagában sem könnyen megragadható, ráadásul jelentése az internet fejlődésével folyamatosan változik. A korai világháló korszakától eljutottunk a platformalapú, adatalapú, majd egyre inkább összekapcsolt digitális környezetekig, amelyekben a gazdasági tevékenység már nem csupán a fizikai világ digitális leképezéseként jelenik meg. A szakirodalomban ezért mára egyre erősebb az a megközelítés, amely szerint nem egyetlen digitális gazdaságról, hanem több, egymással részben összefonódó digitális gazdasági térről kell beszélni. Egyfelől létezik az a [digitális gazdaság](https://academic.oup.com/jids/article/16/3/idaf020/8173308), amely a hagyományos gazdaság működését támogatja digitális technológiákkal, másfelől megjelentek olyan gazdasági terek is, amelyek kifejezetten a digitális világban jöttek létre, és ott autonóm módon működnek. Ilyennek tekinthető például a metaverzumhoz kapcsolódó virtuális javak piaca. A felhasználók ebben a virtuális térben ruházatot, kiegészítőket, műalkotásokat, ingatlanokat és más javakat vásárolhatnak avatárjaik számára.

 

#### A nemzetközi beruházási jog és a digitális fordulat

A nemzetközi beruházási jogot eredetileg nem ilyen gazdasági környezetre tervezték. A klasszikus beruházásvédelmi rendszer abból indult ki, hogy a külföldi befektető egy másik állam területén fizikai vagy legalábbis világosan lokalizálható vagyoneszközökbe fektet be, és az állam e beruházást bizonyos nemzetközi jogi minimumstandardok szerint védi. A digitális gazdaság azonban alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a szerkezetet. Nemcsak azért, mert új beruházási formákat hoz létre, hanem azért is, mert elbizonytalanítja a beruházás, a befektető, a területi kapcsolat és a fogadó államhoz való kötődés hagyományos kategóriáit. Ebből következően a digitális gazdaság egyszerre jelent kihívást a meglévő beruházásvédelmi rendszernek, és egyben át is alakítja azt.

 

#### A digitális korszak két alapvető kihívása

A digitális gazdaság felemelkedése két fő kihívást jelent a beruházási jog számára.

Az első a [digitális megosztottság](https://unctad.org/publication/world-investment-report-2025) új formáinak megjelenése. Sokan úgy vélik, hogy a digitális gazdaság nem enyhíti, hanem inkább súlyosbítja a gazdasági egyenlőtlenségeket. Ha ezt a folyamatot nem korlátozzák, akkor a digitális globalizáció a korábbi gazdasági globalizációhoz hasonló egyenlőtlenségeket fog újratermelni. A „negyedik ipari forradalom” különösen a fejlődő országokat hozhatja hátrányos helyzetbe, mivel csökkentheti esélyeiket arra, hogy javítsák jövőbeli gazdasági kilátásaikat.

A második kihívás az [új geopolitikai és geoökonómiai környezet](https://unctad.org/publication/world-investment-report-2025) kialakulása. A digitális technológiák fejlesztéséért folytatott verseny következtében egy új geoökonómiai világrend van születőben, amely megkérdőjelezi a neoliberalizmus korábbi, domináns szerepét a kortárs, különösen pedig a digitális világrend politikai gazdaságtanában.

 

#### A beruházási jog többszintűvé válása a digitális korban

A digitális korszak egyik legfontosabb fejleménye, hogy a beruházási jog egyre inkább többszintű szabályozási szerkezetté alakul. Elsőként megjelenik a belső jogi szint, ahol az államok a digitális gazdaságra szabott [piacra lépési feltételeket](https://www.ecipe.org/wp-content/uploads/2014/12/OCC32014__1.pdf) írnak elő a külföldi befektetők számára. E körbe tartozhatnak az adatlokalizációs előírások, a forráskódhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek, a technológia kötelező átadását célzó szabályok vagy a nemzetbiztonsági szempontokra épülő beruházás-ellenőrzési mechanizmusok. Az ilyen intézkedések sokszor éppen a digitális gazdaság globális természetére adott szuverenitásvédő válaszok.

A második a kétoldalú és regionális szintű szabályozás. Egyre több olyan [nemzetközi megállapodás](https://www.cambridge.org/core/books/digitalisation-new-technologies-and-international-investment-law/E10AB60F041E687EE025E3FF07614EA8?) jön létre, amely kifejezetten a digitális gazdaság szabályozását vagy előmozdítását célozza. A közelmúlt regionális kereskedelmi megállapodásai szinte kivétel nélkül tartalmaznak „elektronikus kereskedelemről” vagy „digitális kereskedelemről” szóló fejezeteket. Emellett új típusú digitális gazdasági megállapodások is megjelentek, mint például a Chile, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea által aláírt Digitális Gazdasági Partnerségi Megállapodás. Ezek a szerződések határokon átnyúló digitális gazdasági tereket kívánnak létrehozni a szabad adatáramlás és a digitális termékek hátrányos megkülönböztetésének tilalma alapján, miközben megfelelő szabályozási mozgásteret is biztosítanak a részes államoknak.

Az ilyen egyezmények egyre erőteljesebben alakítják a nemzetközi beruházási jogot is, mivel befolyásolják a digitális szolgáltatások piacra jutásának feltételeit. Újradefiniálják az állami szabályozási autonómiát, például az adatirányítás területén, és ezáltal új keretet teremtenek a digitális gazdasághoz kapcsolódó beruházások számára.

 

#### A digitális közvetlen külföldi befektetés megjelenése

A digitális gazdaság nem pusztán új szabályozási kérdéseket vet fel, hanem új beruházási típust is létrehoz: a digitális közvetlen külföldi befektetést. A szakirodalom ezt általában olyan területekre irányuló befektetésként írja le, mint a platformgazdaság, a közösségi média, a felhőalapú számítástechnika, az adatvezérelt szolgáltatások vagy más, digitális infrastruktúrához és digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó ágazatok. Bruno Casella és Lorenzo Formenti szerint a digitális gazdaságba irányuló FDI (Foreign Direct Investment, azaz külföldi közvetlen tőkebefektetés) egyik legfontosabb sajátossága az „[asset-light](https://www.ecipe.org/wp-content/uploads/2014/12/OCC32014__1.pdf)” nemzetközi jelenlét: a digitális multinacionális vállalatok sokkal kisebb fizikai eszközállománnyal is képesek jelentős nemzetközi gazdasági jelenlétet kialakítani.

A digitális tranzakciók egyes elemzések szerint a teljesítés módja és a részt vevő felek jellege alapján kategóriákba sorolhatók. Ezek a működési formák mind az adatok áramlására épülnek, és a digitális tranzakciók szinte valamennyi típusa lehetővé teszi, hogy háztartási szintű szereplők is bekapcsolódjanak a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekbe. Az internet így fokozatosan a nemzetközi adásvétel és szolgáltatásnyújtás egyik elsődleges platformjává válik, alapvetően átalakítva a nemzetközi kereskedelem és beruházás működését.

Matthew Stephenson ehhez kapcsolódva arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális FDI vonzása mára [önálló szakpolitikai területté](https://www3.weforum.org/docs/WEF_Digital_FDI_2020.pdf) vált. Az államoknak nem elég általános beruházásösztönző eszközökkel élniük, hanem kifejezetten digitális szabályozási, infrastruktúra-fejlesztési és intézményi intézkedésekkel kell olyan környezetet kialakítaniuk, amely a digitális befektetések számára is vonzó. Ez azért lényeges, mert a digitális gazdaságban a beruházási döntéseket nemcsak az adózási vagy munkaerőpiaci feltételek, hanem az adatáramlás szabadsága, az interoperabilitás, a digitális fizetési rendszerek, a kiberbiztonság és a digitális azonosítási megoldások is meghatározzák.

 

#### A hagyományos beruházási jog korlátai

A nemzetközi beruházási jogot eredetileg nem ezekre az új típusú gazdaságokra tervezték. Ugyanakkor a digitális gazdaságba irányuló beruházások növekedése mellett szinte biztosra vehető, hogy a jövőben egyre több ilyen jellegű jogvita merül majd fel.

A digitális közvetlen külföldi befektetések és a kizárólag digitális térben létező eszközök kapcsán három alapvető kérdés áll a középpontban. Először is az, hogy ezek a befektetések egyáltalán megengedettek-e az adott állam joghatósága alatt. Másodszor, hogy a digitális gazdaságban végzett tevékenységek beruházásnak minősülnek-e, az ezeket végző szereplők pedig befektetőnek tekinthetők-e, amihez az is szükséges, hogy megállapítható legyen a területi kapcsolat a fogadó állammal. Harmadszor, hogy a beruházásvédelem anyagi jogi standardjai miként alkalmazhatók a digitális gazdaság befektetőire.

 

#### A piacra lépés és az állami szabályozás kérdése

A digitális gazdasággal kapcsolatos beruházási jogviták egyik első kérdése az, hogy az adott befektetés egyáltalán megengedett-e a fogadó állam jogrendszerében. A washingtoni egyezmény, vagyis az ICSID-egyezmény nem biztosít általános piacra lépési vagy letelepedési jogot a külföldi befektetőknek. A nemzetközi beruházási jog hagyományosan elsősorban a már létrejött beruházások védelmére épül, nem pedig a [beruházás létrehozásához való jog garantálására](https://www.cambridge.org/core/journals/world-trade-review/article/right-to-hospitality-in-international-economic-law-domestic-investment-laws-and-the-right-to-invest/3D893DEAE79F34351DFB99C261ACAB32?utm_source=chatgpt.com). A külföldi befektetők piacra lépési jogait pedig az államok inkább belső jogukban vagy újabb típusú nemzetközi gazdasági megállapodásokban rendezik, semmint a klasszikus európai BIT-ekben.

A legtöbb beruházási megállapodás alapján ráadásul a beruházás csak akkor részesül védelemben, ha megfelel a fogadó állam jogának. Még a már megvalósult befektetések esetében is egyre gyakoribb, hogy az újabb beruházási egyezmények kivételeket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik bizonyos belső szabályozási intézkedések alkalmazását.

 

#### A digitális gazdaság globális jellege és a nemzeti intézkedések

A digitális gazdaság természeténél fogva globális. A digitális technológiák akadálytalanul lépik át az államhatárokat, és az egyes szereplők mélyen egymásra vannak utalva. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti szabályozási intézkedések háttérbe szorulnának. Éppen ellenkezőleg, a digitális gazdasággal kapcsolatos belső állami intézkedések a nemzetközi beruházási jog alapján főszabály szerint megengedettek lehetnek, ideértve a beruházás-ellenőrzési mechanizmusokat is.

 

#### Mi minősül beruházásnak a digitális térben?

Ahhoz, hogy egy adott tevékenység nemzetközi beruházásvédelmet élvezzen, általában kettős feltételrendszernek kell megfelelnie. A beruházásnak egyrészt ki kell elégítenie a washingtoni egyezmény követelményeit, másrészt az alkalmazandó nemzetközi beruházási megállapodás kritériumait is.

A washingtoni egyezmény [25. cikkének (1)](https://www.italaw.com/cases/958) bekezdése szerint az ICSID joghatósága kiterjed minden olyan jogvitára, amely közvetlenül beruházásból ered, valamint más szerződő állam állampolgáraira, mint védett befektetőkre. A legtöbb kétoldalú beruházási egyezmény általános hivatkozást tartalmaz a „befektetőkre” és a „beruházásokra”. A beruházás fogalma ugyanakkor jelentősen eltérhet az államok által kötött több ezer szerződésben. Gyakoriak az olyan megfogalmazások, mint a „minden eszköz”, „az eszközök minden fajtája” vagy „mindenfajta eszköz”, amelyeket rendszerint példálózó felsorolás egészít ki. Vannak azonban olyan egyezmények is, amelyek zárt vagy részletesebben meghatározott listát tartalmaznak a védett eszközökről. A többoldalú szerződések hasonló megközelítést követnek.

A beruházás és az eszköz fogalmának tág értelmezése rendszerint magában foglalja a nem tárgyiasult jogokat is, így a nem anyagi javakat és a szellemi tulajdont. Ebből következően a digitális eszközök akkor is beletartozhatnak a védett beruházások körébe, ha nem illeszkednek a hagyományos, fizikai jellegű eszközfogalomhoz. A digitális eszközök ugyanis az adatok rögzítésének és tárolásának eszközei, hasonlóan például az internetes honlapokhoz. Ennélfogva az immateriális javak vagy a szellemi tulajdon kategóriájába sorolhatók, ami megerősíti, hogy beruházásvédelmi oltalomban részesülhetnek.

 

#### A digitális befektetőket megillető védelem

A nemzetközi beruházási megállapodások a jogosult befektetők és beruházások számára nemcsak az illegális kisajátítással szemben biztosítanak védelmet, hanem anyagi és eljárási jogi garanciákat is nyújtanak.

Az anyagi jogi védelem körébe tartozik a nemzeti bánásmód, a legnagyobb kedvezmény elve, a tisztességes és méltányos bánásmód, valamint a teljes védelem és biztonság követelménye. A digitális gazdaságot érintő belső állami intézkedések e védelmi standardok hatálya alá kerülhetnek. Ilyenek lehetnek például az adatvédelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos szabályok, de még inkább az adatlokalizációs előírások vagy a forráskód hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettségek, amelyek hátrányosan megkülönböztethetik a külföldi befektetőket.

 

#### A digitális gazdaság fejlesztéspolitikai jelentősége

Mindezek mellett a digitális gazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat az államok gazdasági fejlődéséhez. Széles körben elfogadott nézet, hogy a digitális gazdaság javíthatja a fejlődő országok termelékenységét és versenyképességét. Kevés olyan ágazat van ugyanis, amely annyira meghatározó lenne az összes többi termék- és szolgáltatás-előállító szektor működése szempontjából, mint az informatikai ipar. Az információs technológiák széles körű alkalmazása szervezeti és technológiai innovációkat indít el a gazdaság egészében, [pozitív externáliákat](https://unctad.org/system/files/official-document/wir2017_en.pdf) eredményezve.

Azok az államok, amelyek külföldi működőtőkét kívánnak bevonzani, ma már egyre inkább felismerik, hogy a digitális politikák valójában beruházási politikák is. A digitális gazdaságra vonatkozó eddigi megállapodások jellemzően a digitális piacok liberalizálására összpontosítottak, például a helyi tartalomkövetelmények vagy a forráskód-feltárási kötelezettségek kizárásával. A jövőben azonban szemléletváltásra van szükség.

 

#### A jövő iránya: beruházásvédelem és digitális fejlődés

A nemzetközi beruházási jog kulcsszerepet játszhat mind a digitális megosztottság kezelésében, mind a digitális fejlődés elősegítésében. Ennek két fő útja képzelhető el.

Az egyik oldalon olyan új beruházási megállapodások megalkotása áll, amelyek nagyobb tiszteletben tartják az államok belső szabályozási mozgásterét. A másik oldalon a digitális infrastruktúrába irányuló beruházások ösztönzése és elősegítése jelenik meg, mind fizikai, mind nem fizikai értelemben. Az előbbibe tartozhatnak például az adatközpontok, antennák és kábelek, míg az utóbbiba a digitális fizetési rendszerek és a digitális személyazonosítási keretek.

A digitális gazdaság tehát nem csupán új beruházási formákat teremt, hanem arra is kényszeríti a nemzetközi beruházási jogot, hogy újragondolja saját alapfogalmait, védelmi mechanizmusait és fejlesztéspolitikai szerepét. A jövő egyik központi kérdése az lesz, hogy a beruházásvédelem rendszere képes lesz-e úgy alkalmazkodni ehhez az új korszakhoz, hogy közben ne csupán a befektetői érdekeket, hanem a digitális fejlődés igazságosabb és kiegyensúlyozottabb feltételeit is szolgálja.

 

A cikk szerzője [Beznoszka Igor Márk](https://hu.linkedin.com/in/igor-m%C3%A1rk-beznoszka-389450272), a Mathias Corvinus Collegium (MCC) diákja.

 

#### Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumot a Gránit Alapkezelő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.; cégjegyzékszám: 01-10-046307) készítette, tájékoztató marketing jelleggel, így a dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült. Továbbá a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltással nem érintett. Jelen dokumentum nem minősül befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A feltüntetett adatok minden esetben a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetési döntést minden befektetőnek saját döntése alapján, saját felelősségre kell meghoznia.